Hőgye István: Tudósok, művészek levelei Zemplén Levéltárában - Acta Archivistica 1. (Miskolc, 1996)

hona művészek, színészek, írók találkozó helye volt. Zemplén vármegye megrendelésére már 1804-ben elkészítettte a művészi kivitelű megyei tér­képet. Most közölt felhívása Magyarország új térképének kiadásáról, előfi­zetők gyűjtéséről szól. IV-1001/h. Loc. 289. No. 1206. LII. KARÁCSONY SÁNDOR (1891-1952) pedagógiai és filozófiai író, egyetemi tanár. Mint kultúrpolitikus, jelentős szerepet játszott, az Országos Szabad Művelődési Tanács elnökeként a népi írók mozgalmát támogatta, a népi kollégiumok ügyét pártfogolta. Gyakran járt Sárospatakra és Sátoraljaújhelyre is előadásokat tartani. Közölt levele hasonló célból ké­szült. XXIV-510. 222/1947. LIII. KARDOS LÁSZLÓ (1898-1980) költő, műfordító, irodalomtörténész, az MTA tagja. Egyetemi tanár, majd kultúrpolitikus, a Nagyvilág című folyó­irat szerkesztője. Német, latin és szovjet irodalomból fordított. Jelentős a nagy magyar költőkről írt monográfiája, Ady, Tóth Árpád, Karinthy. Több­ször járt Zemplénben előadásokat tartani, egy ilyen előadásról - Babits Mi­hályról - írt Bognár György zempléni szabadművelődési felügyelőnek. XXIV-510. 546/1948. LIV. KASSAI JÓZSEF (1767-1842) szótáríró, nyelvész, az MTA tagja. Évtizede­ken át Zemplén megyei helységekben plébános, Tarcalon, Szerencsen. Szó­tára és nyelvészeti munkái jelentősek. Közölt levelét egy taktaharkányi, a megyei börtönben raboskodó híve érdekében írta. IV-1008/f. Loc. Jur. 142. No. 607. LV. KEMPELEN BÉLA (1874-1952) családtörténet-író, heraldikus. Előbb hiva­talnok Abaúj-Torna vármegyében, majd vidéki újságíró. Családtörténeti, címertani művei nagy forrásértékűek. Közölt felhívása, kérése zempléni nemesi családokra vonatkozik. XV-20. Meczner-Dongó gyűjtemény (Sindely cs.) LVI. KISS BÁLINT (1802-1868) festő. Barabás Miklós barátja, a kor jeles arckép­festője, 1847-től a MNM képtárának vezetője. Több művét közgyűjtemé­nyekben őrzik. A vármegyékhez írt felhívása művészetének pártfogására, arckép-megrendelésekre vonatkozik. IV-1001/h. Loc. 390. No. 95. és Loc. 391. No. 39. LVII. KOVÁCS MÁTÉ dr. (1906-1972) egyetemi tanár, író, politikus. Középisko­lákban és egyetemeken tanár, majd minisztériumi államtitkár. Könyvtár­tudományi szakmunkái maradandók. Most közölt levelét a sátoraljaújhelyi előadása ügyében írta a szabadművelődési felügyelőnek. XXIV-510. 546/1948. LVIII. KOVÁCS MIHÁLY dr. (1762-1851) orvos, az MTA tagja, szakíró. A re­formkori magyar természettudományos ismeretterjesztés úttörője. Sokol­dalú tudós, az orvosi gyakorlat mellett foglalkozott ásványtannal, kémia-

Next

/
Oldalképek
Tartalom