Füzes Miklós: Modern rabszolgaság - „Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban (Budapest, 1990)

II. Interjúk és írásos emlékek - R. Margit

délelőtt kellett „sihtába” menni, mert sihtának mondtuk a műszakot. Fölkeltünk és mentünk. Reggelit kaptunk, egy kis üres levest. Semmi mást. Egy kiló húsz deka kenyeret kaptunk. I. osztályú kosztot kaptunk, de a kenyér, hát azt hasonlítani nem lehet a miénkhez! Mi nem ehhez voltunk szokva, de megéltünk belőle. Az volt az egy szerencse, hogy bányában dolgoztam és a jó koszt mellett. Egy olyan brigádba kerültem, akik nagyon dolgoztak. Állandóan 150-160%-os normában dolgoztunk és akkor mindig „talonokat” kaptunk, jutalmakat, szalonnát, cukrot, meg ehhez hasonlót. Ezzel tudtuk magunkat fönntartani. Akik kint voltak és a kolhozokban dolgoztak, azoknak olyan sanyarú életük volt, hogy tőlünk kértek és amit tudtunk, juttattunk nekik, de hát nem együtt voltunk, nem egy lágerban voltunk. Babarciak négyen voltunk egy lágerban. Csak négyen.

Kik?

A B. Józsefné, K. Tivadamé, egy T. Regina nevű nő és én.

Hazajöttünk a munkából, koszosán, fáradtan, vizesen, télen-nyáron. Az első időkben nagyon keserves volt, mert hát deszkákból összeeszkábált kis lavórban, vagy kis teknőben mosakodtunk. Később már zuhanyt kaptunk. Akkor már legalább tudtunk tisztálkodni.

Persze tetvesek voltunk. Mindenféle bajunk volt. Hát ez érthető ilyen helyen.

Az első időkben naponta a kétezer személyből a lágerban 15-20 halottunk volt. Én is átvészeltem a vérhast. Aki bírta, bírta, aki nem, hát az elhunyt.

Honnan kerültek a lágerba? Baranyából, vagy máshonnan is? Voltak Csepelről, Bácskából, Romániából, sőt még a Szudéta Lengyelországból is voltak.

Németek voltak?

Németek! Általában németek voltak. Rengetegen voltak Romániából az erdélyi szászokból. Nagyon sokan. Azok voltak a többségben ottan és a lengyel szudáta-németek. Azok voltak a legtöbben.

Fizetést kaptak valamit?

Megkaptuk a rendes fizetésünket. Abból kellett fizetnünk a lágert, a lakást, a kosztot. Volt, akinek maradt, volt, akinek nem maradt egy fillérje se. És ami megmaradt pénzünk, abból kimehettünk a piacra munkába menet, és itt-ott vehettünk vagy egy fél liter tejet, vagy egy darab kenyeret. Ki amit megkívánt, vagy megtalált.

Beszéljen az emberek közötti kapcsolatokról!

Hát amilyen ott lehet, ahol ennyien vannak és ennyiféleképpen. Nekünk még azon tekintetben szerencsénk volt, mert tízen voltunk egy szobában, és elég jól megértettük egymást. Bácskaiak voltak négyen, katymáriak mind. A katymáriak négyen voltak velünk és akkor csibrákiak még ketten.

86