Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban
mány újra felvetette - Vági István által már megindított - ö nálló bányatelep? szociáldemokrata pártszervezetek megalakításának gondolafát. Junius 29-re Hosszúhetény, Vasas, és Somogy bányászait, munkásait hívták össze e célból. 150 Hosszuhetényben a pártalakitó gyűlésen a bányászok mellett kisgazdák és földmunkások is megjelentek. A gyűlésen sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy „a szociáldemokrata párt a kerületben nem állított képviselőt." Somogy és Vasas telepen ugyancsak eredményes gyűléseket szerveztek. Mindhárom telepen megalakították ,a szociáldemokrata pártszervezetet és 10 tagu vezetó'ségeket választottak. Julius 19-én Mánfán is megalakult a bányamunkás szakszervezet helyi csoportja. 151 Julius 10-én Mecsekszabolcson szervezte meg a pécsi vezetőség a bányász pártszervezetet. A választási sikerek politikai hatásaként nyilvános népgyűlésen jelentékeny számú kisgazda kisiparos jelent meg 152 A mecsekszabolcsi párt volt a bányavidék legjelentősebb és legerősebb szociáldemokrata szervezete. Már ekkor felvetődött, hogy e központtal kerületi bányász pártszervezetet építsenek ki. Ez nem valósult meg. A szakcsoportokat viszont a Berfrandt Antal vezette kerületi titkárság irányította. Júliusban jó előkészítés után több szakszervezeti helyi csoport és befízetó'hely jött iétre. ó-án a pécsi szobafestő és mázoló munkások a Munkás Otthonban rendezett gyűlésükön határozafot hoztak: a Magyarországi Festőmunkások Szövetségéhez történő csatlakozásukról és befízetó'hely létesítéséről. 153 A hatósági engedélyezés, noha nem uj alakulatról volt szó (1905-1921 között már működött), egy évig késett. 154 A fesfőmunkások helyi kezdeményezésű szervezkedését az országos szövetség felkarolta és támogatásával 1922 augusztus 23-án sikerült a polgármesternél jóváhagyatni alapszabályait. 155 A helyi bőrmunkások között ugyanebben az időben indult meg a szervezetet épito munka. A bőrmunkás szakszervezet helyi csoportját ugyanis július 26-án tartott gyűlésén elhangzott politikai nyilatkozatok miatt, a rendőrség jelentése kapcsán, a polgármester betiltotta. A gyűlés szónoka ellen az ügyészség eljárást indított 156 Súlyosan érintette ez a szakszervezeti bizottságot, mert hosszú idő után ekkor sikerült beszervezni a pécsi bőrgyár 200 munkását. A betiltást megelőző hetekben tömegesen léptek be a helyi csoportbal 57 Megoldásnak ez után a helyi szabad szervezeti forma kínálkozott. A bőrgyári munkásság 12 tagu t| szervező bizottságot" választott, amely összefogta és irányította a bérmozgalmat, amely augusztus végén 30 %-os béremeléshez vezetett. 158 Július-augusztus a vasúti munkások szervezkedésének kezdete. A megszállás után, 1921. szeptember 26-án a rendőrség a pécsi vasutasok szociáldemokrata szervezetét betiltotta. Az Indóház uti (ma Szabadság ut) és Deák utcai (ma Jókai Mór u.) helyiségeket bezárta és vagyonukat konfiskáltaí 59 Valószínű, hogy betiltás után a „szabad szervezeti" formát választotta a munkásság. Erre következtethetünk a MÄV Központi Igazgatóságának az üzletvezetőséghez küldött körleveléből, amelyben figyelmezteti, hogy a betiltott helyi csoport után az un. .szabadszervezetbe tömörítést minden eszközzel akadályozza meg.. ." A pécsi vasúti munkásság első megmozdulása július 28-án volt. A pécsi szakszervezeti bizottság a főműhely és a pályafenntarfás területén dolgozókat nyilvános munkásgyülésen tájékoztatta az 1922. június 14-én az igazgatósághoz benyújtott memorandumra adott válaszokról. A munkásság részleges eredményeket ért el, de a politikai jellegű követelései eredménytelenek maradtak.
