Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban
„...A vasúti munkások szervezkedését az igazgatóság diktatórikusán megakadályozza...", panaszkodott a Munkás. 161 Lukács, az országos szövetség küldötte, néhány általános szólam hangoztatása után, a szervezkedésre irányuló helyi erőfeszítést semmibe véve, elutazott a gyűlés után. Hosszú ideig nem ke rült sor a helyi szakcsoport megszervezésére. Két évtizeden át eredményesen szervezte Pécs és környéke földmunkásait az 1900-ban alakult helyi csoport. A szerb megszállás előtt megerősödött szakszervezet Baranya megyén tul szinte az egész DK-Dunántui földmunkás mozgalmát befolyásolta. 1922 júliusában Dick irányításával ujabb csoportok létrehozásán fáradozott a szakszervezeti bizottság. A rendőrkapitány augusztus ó-án a főispánhoz küldött jelentésében Dick tevékenységét jellemezve a következőket irta: „... kerületben a nincstelen földmunkásoknak a szociáldemokrata pártba való beszervezését Dick György szociáldemokrata párttitkár végzi. Nevezett egymás után kísérli meg e célból vidéken a földmunkás gyűlések tartását..." 162 A szervezkedést Tolna és Baranya megyére terjesztette ki. Nem helyi kezdeményezés ez. A németajkú földmunkásság között az országos vezetőség is ekkor indított erőteljesebb akciót. Julius 9-én Bonyhádon tartott kerületi értekezleten Baranya és Tolna megyei németajkú szociáldemokrata földmunkások és kisgazdák között alakító pártszervezetet! szorgalmazták. 163 Siklóson, Vajszlón, Szigetváron, Tolnán, Szekszárdon alakult meg Önálló földmunkás helyi csoport. 164 Az üszögi földmunkás csoport alakuló gyűlésén Dick hangsúlyozta, hogy „olyan szervezet létrehozására van szükség, amely a gazdasági követeléseken tul, rendszeres szociális tanfolyamon a földmunkások művelődését is gondozza..." 165 E csoport tevékenységét fellendítette, hogy a 4 tagu „szervező és tárgyaló bízottság" az alakulással egyidőben megindított bérmozgalomban 20 %-os béremelést ért el. 166 A pécsi vas- és fémmunkás szakszervezet mellett korábban is működött, a bányatelepen dolgozó vasipari munkásokat magába tömörítő, szociáldemokrata vasas szakcsoport. Julius 28-án az Uszögi Villanytelep munkásai, az üzem valamennyi munkását átfogó, vasas szakcsoportot alakítottak. 167 A MEMOSZ pécsi csoportja a bányamunkásság szervezetei után következett rangsorban. Az első világháború előtti időben, a megszállás nehéz éveiben, az általános pécsi munkásmozgalomban a bányaipari munkásság mellett, vezető szerepet töltött be az épitőmunkásság. Az ellenforradalom hatalomrajutásáf követő időszakban a helyi ipari munkásságnak egy jelentékeny része, beleértve a szakmunkásság egy csoportját is, fekete lista, internálás stb. miatt munkahelyét elhagyni kényszerült. Az ilyen módon „deklasszált" munkásság — amely a legaktívabb politikai erőhöz tartozott korábban — á kevésbé „válogatós" tégla- és építőiparba kényszerült, segédmunkás állományba. Nem véletlen tehát, hogy legkorábban a MEMOSZ pécsi csoportja állt talpra és leszámolt az opportunista vezetőivel. Az is természetes, hogy a válságos építőipari viszonyok között szinte állandósult a bérmozgalom és a sztrájk, amely gyakran az egész város építőipari tevékenységét megbénította. 168 A MEMOSZ kötelékén belül gyenge, kislérszámu, általános „épifőanyagipari szakosztály" működött korábban. Julius 12-én a MEMOSZ pécsi csoportjának kebelében újjáalakult: „A Pécsi Téglaipari Munkások Szakcsoportja." 150 tag lépett be e szervezetbe. Közel egy hónapos bér- és sztrájkmozgalmuk 25-30 %-os béremeléssel
