Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

ják önáló dűlőnek. L. 133. sz. név! 189. n. Kráicveksztál 'Kreuzwegsteil' [P: Kreutzvegfeld ; sz] O, S, sz a hasonló nevű út (4. sz. név) mentén. — P. sz. „melyeken keresztutak vannak". 110. Stiller-kbröszt : n. Pain Stildr száin Kráic 'Beim Stiller sein Kreuz': n. Stildr-Krâic 'Stiller-Kreuz': n. Krâicwëkszkrâic 'Kreuzwegskreuz' Ke a múlt századból, a gondozó családról. — Nh.: É-ról idáig terjedt a régi falu. 111. Mitli Váikárt: Mitli, -be: Szőlőskertek: n. Mëtlvâikoâta 'Mittelweingarten' [K2: Mittl Weingebürg; sz K4: Mittl Weingärten; sző K8: Mittel Weingarten; sző K9: Mittelweingarten, Mittel Weingarten; 1, r, sző K12: Mittelweingärten; sző P: Mittelweingarten; sző K17: Szőlőskertek] Ds, Os, sző, sz fekvéséről és műv. ágáról. Ide tartozik: 102. 112. Gründli, -be: n. Krënnyia 'Gründlein': n. Krënyaszvâld 'Gründleinwald' [K2: Gründl Graben; e K12: Gründet; 1] Ds, Vö, e a hasonló nevű Fr (3. sz. név) szomszédságában. 113. n. Píhláizd 'Bügeleisen' Vö, e szokatlan, vasaló alakú (térképi) formájáról. 114. n. as Práiza iára Pokatszmëll 'der Preisen ihre Pockertsmühle' [K4: malom n. n. K12: Untere Pockertsmühle; Ma] Ma volt háznévről, legutóbb a Wagner család tulajdona. 115. Stanberg: Stáperh 'Steinberg' [K8: Steinberg g., Steinberg; 1] Os, Ds, e, 1, azelőtt sz. Nevét köves talajáról kapta. 116. n. ín Krâicvëk Cihlóuva 'Im Kreuzweg Ziegelofen' [F4: Téglaégető jele] Téglaégető volt, Auth János tulajdona. 1930 körül bontották le. 117. n. Krënyaszprënnjia 'Gründelbrünnlein' F a Gründel-ben. Itt ered a Karasica másik ága. A 30-as években kisebb cigánykolónia lakott itt (n. in Krënnyia ti Cigáinar 'im Gründlein die Zigeuner'), majd átköltözött a Véméndi-árok-dűlő forrásához (103. sz. név), onnan pedig Véméndre. 118. Cikói ut: n. Cikora Vég 'Zickoer Weg' [K8: Czikoi ut; út] Űt Cikó község felé. 119. Karasica-patak: Karasica: n. Vëmëndr Króva 'Wemender Graben': n. Méllkróva 'Mühlgraben' [Gyl : 333, 338—9 : Krasou, Karaso, Karasu, Crassotv, Crasso, Crasow, Karasov, Karasou, Karasou Karasoaga; vf — Megjegyzendő: Györffy szerint (Gyl:333) a mai Karasicának csak Villánytól a Duna torkolatáig terjedő szakaszát nevezték korai adatainkban Krassó-nak vagy Karassónak; térképén viszont az É-i ágat is ezzel a névvel jelöli. P: Karasitza, Karaschicza K16: Mühl Graben MoFnT2: Karasica] Vf a Karasica egyik ága. (A másikat 1. a 29. sz. névnél!) — P. sz. „magyarul fekete folyónak, ráczul pedig KarascTticzának neveztetik, mely is Fékednek határjában ered". — A FNESZ. (317.) szerint a középkori K(a)rassó név etimológiailag azonos a Karas-sal. Ez pedig a csuvasos jellegű ótörök para su 'fekete víz' átvétele. „Az újabb Karasica névváltozat a m. Karassó-ból származó szb.-hv. Karasica visszakölcsönzése". — A német név a dűlőre utal (Véméndi-árok-dűlő). A németek nem nevezik Karasicának a Vf-t. 120. Pokkër-rét: n. Pokatvíza 'Pockertwiesen' [K2: Poícarder Wiesen; r P: Pockerti; r K17: Pockert rét; r] S, r. L. a 101. sz. névnél! 121. Rácfeld: Rác-főd: Stanberg 'n. Steinberg': n. Rácafeltsztálr 'Raizenfeldsteile' [K12: Rácz Feld; sz P: Rátzenfeld; sz] S, sz. — Nh.: Rácoké volt, akik a németek előtt laktak itt. 122. n. Trip 'Trieb' Űt, 1, régen állatterelő út volt. 123. n. Száitrift 'Säuentriff: n. Húdvát 'Hutweide' Ds, 1, régebben disznólegelő. 124. n. Krënyasz-Prona 'Gründel-Brunnen': n. Ta Prona of ta Száitrift 'Der Brunnen auf der Säuentrift': n, Száiháltas-Prona 'Sauhalters-Brunnen' Kút, gémeskút a hasonló nevű dűlőben, ill. disznólegelőn. 125. n. Száirú 'Sauruh' Os, 1. Delelő volt a disznólegelőn a kút közelében. 126. Véméndi-gró : Véméndi-grund : Véméndi-árok-düllő: Véméndi-vőgy: Fekedi-vőgy (a véméndiek szerint): n. Véméndr Króva 'Wemender Graben': n. Fëkadar Króva 'Fekeder Graben' (a véméndiek sz.) [K2: Wemender Graben; e K8: Véménder Graben; e K5, 12:. Véménder Graben; e P: Véménder graben; e K17: Véméndi árok dűlő MoFnT2:^