Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

majd beültették meggyfákkal. 18. Kőrösipuszta: Köröspuszta [BC2: Kőrös SchQ9 : Kőrös KI : Predium Kőrös {= Kőröspuszta)] P volt két-három cselédházzal. Már lebontották. Kőrös középkori magyar falu [Györffy 1:331: Kőrös(monostora) címszóval] a török hódoltság alatt elnéptelenedett. Lakatlan volt a múlt század közepéig. A század második felében alakult itt uradalmi majorság. 19. Téesz-pince É. Borpince a tsz tudajdonában. 20. Kőrisi-högy: Kőrisi-domb [K12: ~] D, sz, sző. 21. Kis-högy [K9, 12, Nyr: ~] Ds, sző, sz. 22. Gömböc, -re [K9, 12, P, MoFnT2 : ~] D, sző, sz. 23. Körcsönyeihögy [K9: ~] Ds, 1. 24. Kőröspusztai-düllő [K12: Körös MoFnT2 : Kőris] S, sz. Kőrispusztához tartozott. 25. Kendörfődek: Kendörös, -be [K4, 8: Kenderföldek K9: Kenderes K12, P, Nyr: Kenderföld] Ds, sz. 26. [K9: Keleti hegyalyja; sz] 27. Kőrisi ut Űt Kőrispusztára. 28. [K4, 8: Szőlőki dülő; sz] 29. Szöllők ajja [K4, 8: ~] Ds, sz. 30. Árok-düllő [K4, 8: Váralja vagy Ároki dülő K9: Váralyjai K12: Árok dülő P: Árok vagy Váralyá] S, sz a Pécsi víz mellett. — P. sz. a Körösi-berekben 16. századi romokat találtak. Az Árok-dűlő a Kőrösi-berektől délre van, s innen származhat az írásbeli Váralja elnevezés. 31. Zagamóna, -'ba [K9: ~] S, sz. 32. Kis-erdő [K4, 8, 9: ~] S, sz. 33. Kis-erdei-legellő [K4: Kis erdő; sz, 1 K5, 9: Kis-erdei legelő] Ds, 1, akácos a Kis-erdő mellett. 34. Ásó-hosszuk [K4, 8, 9, 12: ~] S, sz. 35. Főső-hosszuk [K4, 8, 9, 12: ~] S, sz. 36. Gerdei ut Út Gerdére. 37. Csoszics-birtok S, sz, 1. Tulajdonosáról. 38. Jézus-köröszt Ke. 39. [K4, 8: Határra dűlők; sz] 40. Eresztvény-malom: Müller-malom: Hajdinákmalom [KI: Kis Aszszonyfai Uraság Malom] Ma az Eresztvény nevű dűlőben. Másik két nevét tulajdonosairól kapta. 41. Högyi ut Űt a Gömböc nevű szőlőhegyre. 42. Pap főggye: Homokos, -ba [K12: Homok] S, sz. Egyházi föld volt, talaja homokos. 43. Malom-árok Vf. Az Eresztvény-malom és a Kisaszszonfalvimalom működött a vizével. 44. Főső-puszta: Pől'étár, -ra [K4, 8: Felső Pázsit; 1] S, 1, sz. A Csoszics birtokhoz tartozott. 1919 után egyéni gazdáknak osztották ki. 45. Gulás-kut: Borgyus-kut Gémeskút a Kútfé-legelőben. 46. Téglagyár [Bt: ~] É volt, ma már romos. Csoszics Sándoré volt. 47. Középső-hosszuk [K4, 8, 9, 12, Nyr: Középső dülő] S,__sz. 48. Dërékut ajja [K4, 8, 9, 12, P: ~] S, sz a Tésenyi út fölött. 49. Asó-dérékuti-düllő [K12: ~] S, sz a Derekút ajja mellett. 50. Bancs-mögye [K4, 8, MoFnT2: ~] S, sz a falu határán. 51. Kőhíd S, sz. 52. Malom-kert S, sz az Eresztvény-malom mellett. 53. Szokolaház É volt, már romos. Építtetőjéről. 54. Kendöráztató S, 1. Régen itt áztatták a kendert. 55. Kutfa-düllő: Kutfé-düllő [K4, 8: Kútfő düllő K12: Kutfa dülő P: Kútfő dülő Nyr: Kutfa] S, sz a Kútfé-legellő mellett. 56. [K9: Major kenderes; 1, sz] 57. Szokola-házi-düllő S, sz, r a Szokola-ház mellett. 58. Kendöráztató-árok Vf. 59. Kisteleki ut: Teleki ut Űt Magyartelekre. 60. Temető, -be Te. 61. Szürüs-kert [K9: ~] S, sz. Az uraság gabonáját csépelték itt. 62. Kutfé, -re: Kutfé-legellő [K4, 8, 9: Kútfő legelő K12, Nyr: Kutfél] S, 1, r. A legelőben van egy Gulás-kut, s innen ered a Kendöráztató-árok. 63. Tésenyi ut Út Tésenybe. 64. Eresztvény, -be [K4, 8, 12: ~] S, sz. 65. Két-árok-köz [K4, 8: ~] S, r, 1 a Malom-árok és a Pécsi víz között. 66. Ur-rét [K9, 12, P, Nyr: ~] S, sz. 67. Jézus-köröszt Ke. 68. Tiszta-főd S, sz. 69. Kis-láz [K4, 8, 12, Nyr: ~] S, sz. Irtásföld lehetett. 70. Főső-nagy-mögye [K4, 8: ~] S, sz. Nagy-megye északi része. 71. Körtvéjösi-rét [K12: ~] S, r. 72. Pap-móna-sarka [K4: Pap mano sarlia K8: Pap mona sarka] S, r. 73. Cigány-rét [K4, 8, 9, P: ~] S, 1. 74. Nagy-mögyei ut Űt. 75. Nagy-mögye [K9, 12, Nyr: ~] S, sz. Ide tartozik: 70, 82. Ózdfaluval határos. 76. Nagy-mögyei-rétfődek [K4, 8, P: ~] S, sz. 77. Pap-rét [K9, 12, P, Nyr: ~] S, r, 1. Egyházi föld volt. 78. Kis-rét [K12:, Nyr: ~] S, r. 79. Pálinka-