Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Solymár Imre—Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (II. rész)

katonai bázisa, de egy része hadszíntérré is vált. Valóban sok katonát láthatott Bukovina népe ebben az időben! 1348 október-novemberéig csak Malkovszky osztrák tábornok négyezer főnyi császári hadosztálya állomásozik itt. Ekkor vonul át Wardener tábornok Galíciából jövő serege, hogy a Besztercére visszaszorított Urbant és csapatait segítse.

7 Később Bem, sikeres téli hadjáratának eredményeképpen Észak-Erdélyt megtisztította a császári csapatoktól, sőt az ellenséget is követte Bukovinába, egészen Vatra-Dornáig üldözve őket. Egy szemtanú leírása szerint ,,. . . az elfagyott tagokkal Csernovitzba bevonuló császáriakat, akik részére nyilvános gyűjtést rendeztetett, nem lehetett többé seregnek nevezni . . Malkovszky ekkor tömegfelkelésre szólítja fel a lakosságot. Csernovitzban óriási a riadalom. A császári pénztárakat elszállítják, a moldvai határszélre lázas gyorsasággal ezredeket és tüzérséget vezényelnek. Hammerstein táborszernagy — Galícia hadparancsnoka - a volhiniai orosz hadtesthez fordul segítségért, mert nem hitte, hogy feltartóztathatná a magyar sereget.

9 Bem nem folytatta az üldözést, hiszen csak néhány század volt hajlandó átlépni vele a határt. Gondolnia kellett fáradt csapataira, az utak rossz állapota is akadályozta Urban seregének bekerítésében. Visszafordulásra végül is az késztette, hogy csaknem belefutott az orosz csapatokba, már csak fél óra távolságra volt tőlük.10 Urban kis különítményt szervez és 1849. február 5-én betör a Borgói szorosnál, meglepi a magyar előőrsöt, majd a foglyokkal és a zsákmánnyal visszatér Bukovinába. Malkovszky a sikeren felbuzdulva február 12-én betör Erdélybe. A Dél-Erdély megtisztítása után visszatérő Bem február 21-től március 2-ig folytatott sikeres hadjáratában újra Bukovinába veti vissza a császáriakat.

11 A bukovinai magyar falvak tanúi és minden bizonnyal szenvedő alanyai voltak a hadak vonulásának. A Csernovitz felé vezető út természetes útvonal - a Szucsáva völgye —, így a két északi magyar falu, Hadikfalva és Andrásfalva is útjába esett. Az erdélyi határszélhez legközelebb eső Józseffalva a Borgói szorostól 80 kilométerre van. Dorna-Watra, ameddig Bem kétszer is eljutott, Józseffalvától mindössze 50 km. A híres „Székely-Kálvária" hársfából faragott VIII. stációján a Kárpátok erdejében haladó huszárokat a lovon elöl ülő bukovinai székely kisfiú kalauzolja. A tábla felirata: ,,48-ban haza jöttünk, Cirénei Simon lettünk." Erősen él a bukovinai magyarok tudatában a magyarságnak nyújtott segítség, ők is vitték a magyarok „keresztjét".

12 Bukovina az osztrák hadak, román határőrök, Bem serege után az orosz hadsereg bevonulását is megérte. Schwarczenberg osztrák miniszterelnök sürgetésére a cár 1849. április 30-án elrendeli Paszkievícs hercegnek a határ átlépését, a Galícába, Bukovinába való bevonulást.

13 1849. júniusában Vatra-Dornánál Urban serege Springensfeld alezredes alatt 3000 fő. Csernovítznál Grotenhjelm 10 500 orosz katonával állomásozik. Grotenh7 Gracia György, 1894 .IV. kötet, 47. oldal., Breit József, 1930. II. kötet, 143. oldal, Kővári László, 1861. 104. és 115. oldal, Horváth Mihály, 1863. II. kötet, 140-141. oldal. 8 Gracza György, 1894. III. kötet, 239. oldal. 0 Andlcs Erzsébet, 1981. /II. kötet, 333. oldal, Kovács Endre, 1979. 85. oldal. 10 Kovács Endre, 1979. 84. oldal. 11 Breit József, 1930. II. kötet, 143-147. oldal, Horváth Mihály, 1863. II. kötet, 364-365. oldal. 12 Németh Kálmán, 1943. 12-13. és 32-33. oldal. 13 Várady Géza, 1976. 246. oldal, Andics Erzsébet, 1968. 324. oldal.