Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Solymár Imre—Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (II. rész)

jelm csapata korábban kizárólag Bukovina védelmét látta el. A június 21-i támadás után ugyanők a Borgói és Radnai szorosokat vették birtokba, s biztosították e stratégiai pontokat. 14 Bukovina 1849 nyara után tanúja az orosz csapatok visszavonulásának is. A for­radalmi eseményektől oly távol élő bukovinai magyarság végül is a harcokban tömegesen nem vehetett részt, s ez helyzetét, létszámát tekintve érthető is. Mit jelentet, mit jelenthetett számukra a forradalom? Mennyiben érinti Buko­vinát a monarchia válsága? A reformkor magyar közvéleménye - tudjuk - ismerte helyzetüket, szóba került hazahozataluk kérdése is. 15 Gondol-e rájuk, törődik-e velük a forradalmi Magyarország? A ,,csernovitzi kerület" és a bécsi torradalom II. József óta Bukovina a főleg lengyelek lakta Galícia része, kerülete. Alacsony népsűrűségű, gazdaságilag fejletlen, alig hasznosított terület. Soknemzetiségű. Lakossága többségében román és rutén, de német, lengyel, szlovák, magyar, zsidó stb. lakói is vannak. A nagybirtok, a kincstári uradalmak hazája. 16 Galíciában 1846-ban a lengyel nemesség fegyvert fogott az osztrák önkény­uralommai szemben, a jobbágyok helyzetén azonban nem kívántak változtatni. Az egyszerű nép így Bécstől — a ,,jó császártól" — várta szabadulását és hátba­támadva földesurait, megpecsételte a felkelés sorsát. 17 Két évvel később, 1848 áprilisában Lemberg, Stanislau galíciai városokban tün­tetésekre, megmozdulásokra került sor. A szabadelvű Franz von Stadion gróf, a koronataríomány kormányzója engedményeket tett. Április 25-én kormányrendelet­tel — visszamenőlegesen 1848. március 15-től - a parasztokat a hűbéri kötelezett­ségek alól felmentette, a földesurak utólagos, az állam számlájára történő kár­talanítása mellett. Ezzel a mozgalmakat elszigetelte, s maga mellé állította GaFcia parasztságát. 18 A kormányzó realitásérzékére jellemző, hogy még az április 11-én kibocsátott császári kiáltvány is csak 1849. január 1-jétől ígérte a paraszti szolgál­tatások eltörlését. 19 Bukovinában 1848 tavaszán a csernovitzi diákság megmozdulásán kívül jelen­tősebb forradalmi esemény nem volt. Az aulikus román bojárság törekvéseit Hur­muzaki Eudoxius fogalmazta meg, 1848 júniusában. Ferdinándhoz intézett kér­vényében külön tartománygyűlést és tartományi kormányzatot kért, vagyis a régió elszakadását, elkülönülését, önállóvá válását tűzte ki célul. Ahogy Ziglauer Fer­dinánd fogalmaz: ,,. . . olyan érzés jutott zajosabb kifejezésre, mely a szűkebb haza 14 Breit József, 1930. II. kötet, 155-156. oldal. 15 Solymár Imre—Szőts Zoltán, 1985. 16 A Bukovinai Magyarok Képes Naptára, 1915. 25. oldal. — Bukovinára nézve lásd még: az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben XIX. kötetét. 17 Molnár Erik ,1964. 474. oldal. 18 Urbán Aladár, 1970. 249. oldal, Gonda Imre-Niederhauser Emil, 1977. 193. oldal. ­Sz. B. Kan igen taktikusan ítéli meg Stadion döntését. Lásd: Kan, Sz. B., 1950. 71—72. oldal. A jobbágyfelszabadítást a bécsi udvar is elismerte. Erre nézve: Gonda-Niederhauser, 1977. 193. oldal. 19 Urbán Aladár, 1970. 126. oldal. Stadion 1848. március 21-től a Kolowrat-kormány pénz­ügyminisztere, 1848 őszéig parlamenti képviselő, az 1848 novemberében létrejött Schwar­czenberg-kormány belügyminisztere 1849 júliusáig. Az olmützi alkotmány megszövegezője. Lásd: Gonda Imne-Niederhauser Emil, 1977. 193. és 215. oldal, V. Waldapfel Eszter, 1953. 115. oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom