Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)
FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Solymár Imre—Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (II. rész)
iránti szeretetből . . . ekkor hevesebben tört utat magának. Ez a Galícziától való politikai függés iránti . . . idegenkedés volt." 20 A császárvárosban a fő feladat a forradalmi Bécs lecsendesítése volt. A Kolowrat-kormányt váltó Pillersdorf-kormány május 9-i hirdetménye 1849. június 26-ra hívta egybe a parlamentet a cenzusos választójog alapján. Május közepén azonban a bécsi radikálisok az általános választójog bevezetésére kényszerítették a kormányt. A még e hónapban megválasztott nemzetgyűlés így mind nemzeti, mind osztályszempontból igen demokratikus. 21 A Reichsrat csak július 22-én kezdte el tényleges munkáját. A birodalom szlávok lakta területeinek földbirtokosai és gazdag nagypolgárai voltak többségben. A 383 képviselőből 92 parasztember, elsősorban a gazdagparasztok közül. 22 A képviselők fele szláv, a többi cseh, szlovák, szlovén, lengyel, de akadnak közöttük románok, olaszok is. Urbán Aladár „néhány magyarról" is tud, akik a bukovinai telepekről érkeztek. 23 Politikai megoszlást illetően: a radikálisok kisebbségben voltak, a cseh és német demokraták a demokratikus monarchia megteremtését szorgalmazták, a centrum, a burzsoá-földesúri többség egységes alkotmányos monarchia mellett tört lándzsát. A centrum jobboldalán foglaltak helyet az írástudatlan galíciai parasztküldöttek, akik németül nem értettek, és a szavazásnál gróf Stadion jeladására szavaztak. 24 Az alkotmányozó nemzetgyűlés munkájának első számottevő eredménye a paraszti terhek felszámolása volt. Az 1848. szeptember 7-i kiáltvány a feudális előjogokat eltörölte, a parasztok birtokában lévő földeket a tulajdonukba adta, a megváltás terheit részben a parasztokra, részben az államra hárítva. A galíciai ukrán parasztokat ez a döntés nem elégítette ki, hiszen Stadion kormányrendelete állami kárpótlást ígért. Amikor az ukrán Kobylica - a Reichsrat egyik paraszti tagja - visszatért szülőföldjére, több ezer paraszttal felkelt és 1850-ig fegyveres csapatai élén rettegésben tartotta a bukovinai földbirtokosokat. 2 "' Később az 1849. március 4-i olmützi alkotmány ezért tett különbséget: az örökös tartományokban a megváltás a szeptember 7-i kiáltványnak megfelelően történt, Galíciában viszont teljes egészében az államot terhelte. 26 Pukolai, a magyar nemesi radikálisok lapjának, a ,,Népelem"-nek tudósítója 1848 júniusában nyitott szemmel járt-kelt a forrongó-forradalmi Bécsben, ö volt aki felfigyelt a bécsiek által is egzotikusnak tartott jelenségre, a birodalmi gyűlésben megjelenő mezítlábas-bocskoros parasztképviselőkre. Utánakérdezett, megtudta, hogy ötven parasztképviselő érkezett Galíciából és Bukovinából. Az iskolákban tanítják - jut eszébe -, hogy Bukovinában magyarok is élnek. S lám, a hét képviselő egyike magyar: Makrai Péter. 27 Kettejük beszélgetéséből megismerjük a több mint 130 évvel ezelőtti általános választójog alapján lefolyt parlamenti 20 Az 1849 elején megismételt kérvényt a bukovinai rendek Olmützbe, majd Kremsierbe vitték. Aláírói között egy magyart találunk: Bodnár Mihály radautzi lakost. Az olmützi alkotmány Bukovinát átmenetileg koronatartománnyá nyilvánította. — Zieglauer Ferdinánd, 1899. 138-140. oldal. 21 Urbán Aladár, 1970. 130. oldal, Gonda Imre-Niederhauser Emil, 1977. 190. oldal. 22 Kan, Sz. B. 1950. 167. oldal. Urbán Aladár 25%-nak tudja a paraszti részvételt. Urbán Aladár, 1970. 155. oldal. 23 Urbán Aladár, 1970. 156. oldal, Gonda—Niederhauser 32 írástudatlant említenek. Gonda Imre—Niederhauser Emil, 1977. 191. oldal. A Reichsrat az osztrák tartományok, a cseh királyság, Galícia és Bukovina képviselőiből állott. 24 Kan, Sz. B. 1950. 167. oldal, Urbán Aladár, 1970. 156. oldal. 25 Kan, Sz. B. 1950. 167. és 174. oldal. 2G Sándor Pál, 1980. 32. oldal. 27 Pukolai, 1848. Lásd még: V. Waldapíel Eszter, 1950. 75., 99. és 399. oldal.
