Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767-1848)

képpen kétes értékű volt és bizonyára ide is vonatkozik a korabeli szakember megállapítása: „Gazos életet vet a kontár földművelő ... Gaz lepi el ... vetéseit".

181 A magot egyébként kökény- vagy galagonyaágakból készített boronával takarták be. Ugyancsak megkérdőjelezhető a föld termőereje is, amelynek pótlásáról ritkán gondoskodtak. A trágyázás módját, hasznát is ismerték ugyan, de csak kevés földet tudtak megtrágyázni, mert állataikat legelőn tartották és ezért elég trágyájuk sohasem volt. „Földjeiket a közelség miatt könnyen trágyázzák — jegyezték meg 1828ban Besence összeíró biztosai — de csak 6 évenként." A majorsági földek bérleti szerződéseiben mindig ott a trágyázási kötelezettség (esetleg úgy, hogy a földön kell csépelni és a polyvát, töreket ott hagynli), de ezeket a kötelezettségeket ott sem tartották meg. Az aratás sarlóval történt. Ennek pengéje keskeny és tele van apró, éles fogakkal. Rendszerint a helyi kovács készíti, de gyakori az is, hogy szlavóniai cigányok hozzák, akik aratás előtt rendszeresen felkeresik a falvakat. Az aratósarlóval dolgozni tiszta, de lassú munka. Egy ember naponta 30 kévénél többet nem vág, és minden kéve négy marokból állott. A felszedett kalászt a marokszedő hajlékony „porongvesszőre" fektette, de a bekötés már férfimunka volt. A behordást mindig kalákában végezték. A hosszan elnyúló nyomtatás miatt a tehetősebbek és azok, akik urasághoz jártak résziben nyomtatni, gabonájukat állás alá rakták. A gabona nyomtatása úgy történt, hogy a hordáskor a tető alakú osztagba rakott kévéket kibontva leterítették a kerek szürüre. Ennek elkészítésére igen nagy gondot fordítottak. Talaját simára nyesték, gyakran sárral, agyaggal le is tapasztották, hogy simább legyen. Középre cöveket ütöttek, ezt kerülgették — míg kötelük föl nem tekeredett előre, majd vissza — a lovak. A kinyomott szalmát azután eltávolították és többszörös szelelés és rostálás után nyerték a tiszta magot. A nyomtatáson kívül csépeltek is különböző kötésű csépekkel, súlykokkal, vagy alsó végén vastagodó somfabottal.

182 A földről, amelyen gazdálkodtak, azt is tudják forríásaink, hogy nem volt elegendő és ezért uradalmi földeket voltak kénytelenek bérelni. Tudjuk továbbá azt is, hogy az erdők között fekvő földek egy része agyagos volt ugyan, de más része homokos. Az őszi gabonát és a kukoricát szép haszonnal termeilék, de a zab mindegyik falu határában rosszul termett és nem foglalkoztak vele szívesen.

183 A 18. századi uradalmi összeírásokat átvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a búzát, rozsot, zabot, kukoricát minden évben és jelentős mennyiségben termőitek az uradalom jobbágyai. Érdekes azonban, hogy árpával csak 1732-ben és 1734-ben találkozunk, a 19. század összeírásaiból pedig teljesen hiányzik ez a fontos takarmánynövény. Az is feltűnő, hogy míg a 19. századi dézsmajegyzékek állandó szereplője a kétszeres, addig a 18. század első felében a vajszlóiak csak 1828-ban és 1832-ben kísérleteztek vele. Ennél csak a köles termelésével álltak mostohábban, mert mindössze 1730-ban tudtak kimutatni egy mérőnyi termést.

184 A 19. században a minden évben rendelkezésre álló dézsmajegyzékeket és a meglehetős rendszerességgel készített uradalmi összeírások közül itt most az 1828/29. évi Conscriptio Domesticát emelnénk kî, mert ebben nemcsak a termelés mennyisége (a procreatio), hanem az is meghatározható, hogy hány termelő állította elő a kérdéses terménymennyiséget, (gy például Vajszlón 166 termelő termelt a fenti gazdasági évben 1266 18/20 kereszt búzát, 728 18/20 kereszt kétszerest, 315 10/20 kereszt rozsot és 8 10/20 kereszt zabot. Hídvégen 55 termelő búzából 875 18/20, kétszeresből 189 15/20, rozsból 79 6/20 keresztet. Sámodon 42 termelő termelt meg búzából 670 10/20, kétszeresből 289 5/20, rozsból 73 7/20 keresztet. Besencén 44 termelő állított elő búzából 524 11/20, kétszeresből 105 7/20, rozsból 114 8/20 keresztet. Végül Páprádon 30 termelő termelt meg búzából 340 2/20,