Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Mándoki László: Aradi vértanúk nótájáról

JEGYZETEK 1 Mándoki László: 1849. október 6. a baranyai népköltészetben. Dunántúli Napló XXV. (1968), 235. szám. Mándoki László: Hazafiság és történelmi tudat. (Egy néprajzi gyűjtés margójára.) Baranyai Művelődés 1969. október: 95—97. 2 Dégh Linda: A szabadságharc népköltészete. Bp. 1952. Sándor István: Világos és Arad a magyar néphagyományban. A Magyar Tudományos Akadémia II. társadalmi-történeti tudományok Osztályának Közleményei III. (1953): 105—186. Újváry Zoltán: Az aradi vértanúkról szóló dal műköltői eredetéhez. Ethnographia LXXVI. (1965): 91-95. Sándor István: Az aradi vértanúk nótájáról. Ethnographia LXXVIII. (1967): 507—522. — hogy csak a legfontosabbakat említsem. A részletesebb irodalmat az érdeklődők alább hivatkozott, a vitát összefoglaló és értékelő évkönyv-tanulmányomban találhatják meg. s Mándoki László: Az aradi vértanúk nótájának kérdéseihez. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XIV-XV. (1969-1970); Pécs, 1974 (—!-): 207—230. A következő évkönyv-cikkel (Bogdál Ferenc: Borsodi adatok az aradi vértanúk nótájához) kiegészítve külön is megjeleni: Mándoki László—Bogdál Ferenc: Az aradi gyásznap 125. évfordulójára (Két különlenyomata Janus Panonius Múzeum Évkönyve XIV. XV. kötetéből). — Pécs, 1974. Dunántúli Dolgozatok 9. 4 Lásd: A Honvédmenház könyve. Szerkesztette Tóth Kálmán. Pest, 1870. 87—90. 5 Sándor István is elismeri (1967: 519), hogy „... nincs is okunk kételkedni abban, hogy költeményét valóban ekkor írta." 6 Jellemző a korra, hogy Arany János is csak allegorikusán mert ítéletet mondani e látogatásról (A walesi bárdok, 1857.)! 7 Lukácsy Miklós: Az október hatodiki gyászünnepélyek. In: Aradi vértanúk albuma. Szerkesztette: Varga Ottó. — Bp. 1890. 163-8. 8 Ezt a megállapítást Volly István publikálta először — Ütik a rézdobot. 48-as népdalok, Kossuthnóták, verbunkosok. (Bp. 1947.) 36. lap. — A pontos azonosítás Lévayné, GáborJudit nevéhez fűződik. 8 Az igaz magyar a XIX. századból. Honvéd-dalok, katona-búcsúzó, és hazafias magyar dalok. Bp. 1875. — E Bucsánszky-nyomtatvány 14—16. lapjain szerepel A szabadság vértanúi az aradi várban címen. 10 Eddig ismert első kottás közlése — Geszler Ödön : Vegyeskarok dalegyesületek és iskolák használatára II. (Bp. 1923): 28. lap. (Ezt az adatot Vargha Károlynak, a pécsi Tanárképző Főiskola tanszékvezetőjének köszönöm.) Archivische Daten zum Lied der Märtyrer von Arad L. MÁNDOKI Die Herkunft eines bei einer Ausstellung als Manuskript entdeckten Liedtextes wurde in dieser Abhandlung erklärt. Das Lied der Märtyrer von Arad, eine folklorisierte Variante des Gedichtes „Der Arader Tag" von József Lévay, ist so im Komitat Baranya, wie auch in anderen Orten des Landes bekannt. Der Text ist in mehreren Redaktionen bekannt, einige Redaktionen wurden sogar kontaminiert: die letzten Zeilen des hier veröffentlichten im Gemeinde Boda aufgeschriebenen Textes sind auch von einer anderen Variantengruppe hergekommen. Trozt den riesengroßen Literatur der Forschungen der Lieder von Arad können einige gewisse Fragen nicht abgeschlossen werden: die Gestaltung der Redaktionen (die Gedichte von Lévay, Schunddruckwerke, das Verhältnis zwischen der volkstümlichen Manuskripten und Folklorvarianten), das Leben und Weiterleben des Liedes (durch Feierlichkeiten von 6. Október wurde es in den Schulen wiederverbreitet) ist noch unterzusuchen. Durch Kartenaufnahme der bischer bekannten Varianten streben wir danach um das Verbreitungsgebiet des Liedes über die Retorsion nach der Niederschlage des Freiheitskampfes vorzustellen- es wurde ebenso festgestellt, daß die Melodien eine séparante Musikforschung beanspruchen könnten.