Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)

Zalavármegye általános jellemzése

472

Tófej : kk. p. t. v. 859 1. magyar. 3030 kh., kisb. 1205 kh. Dombos, sárga agyagtalaj. Éké 500 q. búza, 200 q. rozs, 100 q. árpa, 100 q. zab, 400 q. burgonya, 5 q. lóhere és biborhere mag, 200 q, réti széna, 2 drb. tény., 320 drb. növ. állat. Népkönyvtár.

Kjző. Szabolcsi Rezső Z., kmgb elnök Bárczay Béla Z. bérlő, alelnök Török László T. kb., jegyző Szabolcsi Rezső Z. kjző. Rt. : Nagy József Z„ Tóth Péter Sz., Papp Mihály Z„ Takács Károly T., Török László T., Doszpot Ferenc Z., Boro- nyák Sándor Sz., Havár János S., Bárczay Béla Z., Stádel János Z. Pt. Cseresnyés Ferenc Z., Illés István B., Pete Károly Z., Szabó József T„ Kaszás Germán Sz., Jakabfi Vendel B., Kiss Sándor, Doszpot István, Bárczay András Z., Major Lajos

T. u. int.

Pacsai járás

Területe: 76.201 k. hold. Lakossága: 32.129.

A járás területén fekvő, most a jezsuita rend birtokában lévő Nagykapornaki Apátság a XIII. században már, mint a bencésrend birtokában levő hites hely, ismert volt. A törökök 1601-ben feldúlták, de utóbb ismét jókarba helyezték.

Hahót Benedek-rendi apátságát a Hahold nemzetség alapította. A kegyúri “jogot 1772-től a tolnai Festetics család gyakorolja s összekapcsolta a keszthelyi plébániával.

Az 1024-ben Szent István által a Bencés rendnek ajándékozott Zalavári Apátság székhelye a járás területén fekvő Zalaapáti. Az apátság belterjesen kezelt gazdasága az egész vármegyében példaadó hatást fejt ki.

A járás székhelye, egyben legélénkebb kereskedelmi gócpontja, Pacsa nagyközség.

Növénytermelés

•

A pacsai járás talaja legnagyobb részben vályogtalaj, altalaja szintén vályog. A mélyebb rétegekben márga található, ennek ellenére azonban több helyen mésszegeny a talaj. A járáson keresztül folyó Sárvíz és Nagycsatorna völgye, mely a járás közepén kb. 1Ö km. sávban vonul végig, hordalék és agyagtalaj. A Sárvíz völgyében Zalaszentmihálytól délre egészen Hahótig kb. 2—3 km. széles sávban tőzeg és részben tőzegtalaj húzódik végig. A járás keleti része erősen dombos, mig a Nagy-csatorna völgyétől a járás nyugati széléig legnagyobb részben sik fekvésű.

A járás csapadékviszonyai kedvezőek. Az évi átlagcsapadék 720—730 mm. között változik.

A járás területén mintegy 23—24.000 kát. holdnyi gabonát termelnek. Búzát 10—11.000, rozsot 6.500—7.500, őszi és ta-