Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-06-01 / 6. szám
2015. június A Cl 5 projekt - Összefüggések az üzemidő-hosszabbítással 2015-ben a Paksi Atomerőmű legjelentősebb küszöbön álló fejlesztése a 4,7%-os átlagdúsítású gadolíniumtartalmú üzemanyag-kazetta, valamint az alkalmazásával megvalósítható 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetése. A feladat végrehajtására létrehozott projekt „hivatalos” megnevezése: 15 hónapos Üzemelési Ciklus Bevezetés Végrehajtási Kiemelt Projekt. Az atomerőmű szakmai gárdája röviden csak C15 projektként emlegeti. Ebben a megnevezésben a C betű a ciklusra, a 15-ös számjegy pedig a 15 hónapra utal. A sokrétű fejlesztést lapunk egy cikksorozattal szeretné bemutatni, amelynek mostani témáját Rátkai Sándor Imre, az Öregedéskezelési Osztály vezetője segítségével járjuk körül. mym paksi atomerőmű S- Melyek azok az alapvető szempontok, körülmények, amelyek révén összefüggésbe kerül a C15 projekt az üzemidő-hosszabbítással?- Három tényezőt emelnék ki: (1) a C15-ös kampányok miatt megváltoznak/-hatnak a berendezéseket és építési szerkezeteket érő terhelések, (2) az időszakos ellenőrzési programok (IEP) vizsgálati ciklusának növekedése (általánosságban: 8-ról 10 évre), amely a berendezések és építési szerkezetek állapotának értékelési gyakoriságával függnek össze, és ezek együttes hatása befolyásolhatja (3) a szerkezeti anyagok „károsodását”, vagyis az öregedést. Ezeket a tényezőket az üzemidő-hosszabbítás engedélyeztetése során is számba vettük, és előrevetítettük az üzemidő kiterjesztéséből származó hatásokat a Korlátos Időtartamra Érvényes Biztonsági Elemezések (KIBE) aktualizálásánál, illetve az öregedéskezelés műszaki programjainak a kidolgozása során. A C15 vonatkozásában is ezeket a szempontokat és a vonatkozó dokumentációkat kellett vizsgálnunk, módosítanunk az új körülmények figyelembevételével. Igazolni kellett, hogy a ritkább vizsgálatok, ellenőrzések mellett is biztosított a meghoszszabbított üzemidőre korábban feltételezett berendezés állapotok fenntartása.- Milyen feladatok fakadnak a fentiekből a projektre, illetve az általad vezetett Öregedéskezelési Osztályra nézve?- Az előző kérdésre adott válaszból kitűnik, hogy nem teljesen új feladatokat kellett megoldani. A berendezéseket és építési szerkezeteket érő új terheléseket és hatásokat elemeztük, valamint ezek figyelembevételével a KIBE-számításokat aktualizáltuk, kiterjesztettük. Többek között elemeztük a megváltozó blokkindítás/ leállítás, nyomáspróbák száma, valamint az új aktívzóna-konfiguráció okozta reaktortartályt érő sugárterhelés megváltozásából származó hatásokat is. Ezek az elemzések azt is igazolták, hogy a Cl5 bevezetése nem kizárólag csak gazdasági előnyt jelent az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. számára, hanem kedvező hatással van a berendezések élettartamára nézve is. Ugyanis a főjavítások közötti idő növelése (a berendezésbontások számának csökkenése), a zóna új konfigurációja, a nyomáspróbák számának csökkenése kedvezően hat a berendezések kifáradására, élettartamára. Mindezen elemzések megmutatták, hogy a Cl5 bevezetése lehetséges, és az üzemidő-hosszabbítás szempontjából semmilyen területen nem eredményez a korábban kapott elemzési eredményeknél kedvezőtlenebb állapotot. Az Öregedéskezelési Osztály számára további kiemelt feladatot jelentett az öregedéskezelési programok tartalmi és formai felülvizsgálata. Tételesen megvizsgáltuk annak megengedhetőségét, hogy az eddig 12 havonta elvégzett tervezett ellenőrzésekre három hónappal később kerül sor a berendezések öregedés szempontjából kritikus szerkezeti helyeinél.- Milyen készültségi fokon vannak jelenleg az általad menedzselt feladatok?- Az osztályunk által kezelt előkészítő munkák véget értek. Ezek elősegítették a C15 átalakítást megalapozó műszaki dokumentáció elkészítését és hatósági beadványozását. További konkrét feladatokat a hatósági engedélyezési folyamat „kiszolgálása” jelent majd, amenynyiben az OAH a KIBE-elemzések felülvizsgálatánál kiegészítéseket vagy további elemzéseket vár majd el. Szintén feladatot jelent a C15 szempontja szerint átdolgozott öregedéskezelési programok kiadása, amelynél más, pld. működési tapasztalatok, nemzetközi együttműködés (NAÜ IGALL, EPRI, NUGENIA stb.) során megismert tényeket, elvárásokat, műszaki tudást is figyelembe veszünk, és a programokat idén júniusban új verzióban kiadjuk. így a közel 200 darab öregedéskezelési program új változata egyaránt kiszolgálja majd az üzemidő-hosszabbítás és a 15 hónapos kampány igényeit is. Prancz Zoltán Nukleáris létesítmények körüli önkormányzatok konferenciája Pakson Közel 100 fő vett részt a Nukleáris Létesítmények Körüli Európai Önkormányzatok Csoportja (GMF) éves konferenciáján, amelynek Paks adott helyszínt június elején. Az esemény központi témája az atomenergia mint reális jövőbeli lehetőség, valamint a lakossági kapcsolatok kérdései voltak. A rendezvényt Roland Palmqvist, a GMF elnöke, valamint Dohóczki Csaba, a GMF alelnöke nyitotta meg, köszöntve a Spanyolországból, Svédországból, Hollandiából, Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából és Romániából érkezett meghívottakat, Süli János, Paks polgármestere pedig a város nevében üdvözölte a megjelenteket. A külföldi vendégek mellett az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., az MVM Paks II. Zrt., a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft., valamint az erőmű körüli települések polgármesterei és a társulások - a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, az Izotóp Tájékoztató Társulás, a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás, továbbá a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás - képviselői vettek részt az eseményen. Kádár Andrea Beatrix, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy Magyarország hosszú távon támaszkodik az atomenergia felhasználására energiaellátásának biztosításában, s ennek érdekében a kormány fontosnak tartja, hogy a képviseleti demokrácia, az áttekinthetőség és a felelős döntéshozatal érdekében az önkormányzatok képviselőit is bevonják az atomenergiával kapcsolatos kérdésekbe és a döntéshozatal folyamataiba. Bemutatta az energiapolitikát meghatározó nemzetközi és hazai tényezőket, továbbá ismertette a Nemzeti Energiastratégia célrendszerét, amelynek elsődleges feladata az ellátásbiztonság megteremtése, a versenyképesség és fenntarthatóság biztosítása. Cziczer János, a Paksi Atomerőmű üzemviteli igazgatója az erőmű tevékenységét, a villamosenergia-termelést és -felhasználást, a teljesítménynövelést, az üzemidő-hoszszabbítást, a kapacitásfenntartást, és a környezetvédelmi szempontokat mutatta be. Kiemelte a biztonságos üzemeltetés fontosságát, ismertette a nemzetközi biztonsági felülvizsgálatokat és a vállalat társadalmi felelősségvállalását. Paks II. részéről Horváth Miklós törzskari igazgató ismertette a nukleáris kapacitás hosszú távú fenntartása mellett szóló érveket, beszélt arról, hogy az új blokkok építése nem csupán gazdaságilag megalapozott, hanem ezek révén csökkenthető az energiapiac importaránya, a szén-dioxid-kibocsátás, és növelhető az ellátásbiztonság. Ezt követően rátért a megvalósítás keretrendszerére és finanszírozásra, majd ismertette az új blokkok főbb műszaki paramétereit. Elmondta, hogy 11600 műszaki követelménynek kell megfelelni, s mintegy 6500 engedélyt kell megszerezni az előkészítés és építkezés során. Bemutatta a projekt legfontosabb mérföldköveit: 2015-től a műszaki tervezés, 2017-től a kiviteli tervezés, 2018-tól az építés, gyártás, szerelés, 2024-től az üzembe helyezés a terv. Az RHK Kft. képviseletében dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató a radioaktívhulladék-kezelés programjáról beszélt, és bemutatta a témához kapcsolódó önkormányzati társulásokat. Ezek elnökei, valamint az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., a Paks II. és az RHK Kft. kommunikációs vezetői konkrét példákon keresztül mutatták be tevékenységeiket. A konferencia második napján üzemlátogatás szerepelt a programban. A résztvevők megtekintették a Karbantartó Gyakorló Központot, az atomerőművet, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját és a bátapáti radioaktívhulladék-tárolót. Sipos-Szabó Csilla Vendégeink voltak A Pécsi Tudományegyetem Visszatérés Alapítvány munkatársai Farkas Bertalan magyar, Vladimir Dzsanibekov orosz, Georgi Ivanov bolgár, és Hermaszewski Miroslaw lengyel űrhajós az atomerőműben
