Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-04-01 / 4. szám

A legsikeresebb magyar űreszköz a paksi Atomenergetikai Múzeumban A PA Zrt. metrológiai üzeme és környezetelle­nőrző laboratóriuma jóvoltából új mérőesz­közzel gazdagodott a hamarosan megnyíló Atomenergetikai Múzeum műszaki gyűjte­ménye. A világűrben és a paksi atomerőmű­ben jelenleg is alkalmazott „Pille” elnevezésű dózismérő első példányai tekinthetők itt meg. A termolumineszcencia elvén működő dózis­mérőt a Központi Fizikai Kutatóintézet Sugár­­védelmi Főosztályán fejlesztették ki a TOes években földi alkalmazás céljára több szaba­dalmaztatott megoldással. A feltalálók: Szabó Béla és Vágvölgyi Jenő villamosmérnökök (elektronika), Szabó Péter Pál fizikus (dózismérés), Fehér István vegyész (búradózismérő), Deme Sándor villamosmér­nök (a Pille-fejlesztés koordinálása) és Csőke Antal gépészmérnök (mechanika). Később a Tungsram Rt. sorozatban gyár­totta a készüléket, elsősorban földi környe­zetvédelmi mérések céljára. A Pille továbbfejlesztése - korszerű elekt­ronikus megoldású mikroprocesszoros ve­zérlésű készülékké - 1992-ben kezdődött Apáthy István vezetésével, a KFKI Atomener- | getikai Kutatóintézetében. A készülék mérete, műszaki megoldása és speciális konstrukciója alkalmassá teszi arra, hogy egy űrhajó fedélzetén is rögzítse az űr­hajósokat ért radioaktív sugárzás nagyságát. A Pillét a világűrben Farkas Bertalan, az el­ső magyar űrhajós használta 1980-ban, majd ezt követően a Szaljut-6 és a Szaljut-7 űrhajó legénysége. Egy továbbfejlesztett vál­tozatával dolgozott Sally Ride, az első ameri­kai űrhajósnő 1984-ben a Challenger űrsik­ló fedélzetén. A továbbfejlesztett Pille sikere­sen szerepelt az Euromir’95 és a NASA 4 re­pülések során. Legújabb változatát pedig - első magyar fejlesztésű műszerként - a Nemzetközi Űrál­lomáson (ISS) használják. Itt végzett a Pillével kísérleteket Charles Si­­monyi, magyar származású űrturista 2007-ben. Kiváló műszaki tulajdonságai miatt a paksi atomerőműben is alkalmazásra ke­rült. A készülék modernizált változata ma is regisztrálja a sugárzási viszonyokat a kör­nyezeti mérőállomásokon. A TEIT (Társa­dalmi Ellenőrző, Információs és Területfej­lesztési Társulás) is ezzel az eszközzel vé­gez független méréseket a paksi atomerő­mű 30 kilométeres körzetében. Orbán Mihály Atomerőmű Kiadja: a Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős kiadó: Hamvas István vezérigazgató Nyomdai előállítás: AS-Nyomda Kft Szilády üzem, Kecskemét, Mindszenti krt 63. Felelős vezető: Boros Gábor Szerzödésszám: 4600002419 Főszerkesztő: Lovászi Zoltánná e-mail: lovaszine@npp.hu Főszerkesztő-helyettes: Beregnyei Miklós A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyöngyösiné Nyúl Petra, Gyulai János, Had­nagy Lajos, Medgyesy Ferenc, Prancz Zoltán, ■ Sipos László, Tóth-Pataky Adrienn Magdolna, * WollnerPál Tördelés: Fazekas András Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogatóközpont, 7031 Paks, Pf. 71, telefon: 75/507-882, telefax: 1/355-7280 Internet: www.npp.hu;www.atomeromu.hu Villamosenergia-ipari vegyészeti továbbképzés A Paksi Atomerőmű Zrt. vegyészeti főosz­tálya hatodik alkalommal szervezte meg 2011. március 3-4-én Siófokon villamos­energia-ipari vegyészeti továbbképzését, melyen a magyarországi erőművekből és a víz-gáz technológiával foglalkozó hazai és külföldi beszállítók képviseletében 75 fő vett részt. A rendezvényt Cziczer János, a PA Zrt. üzemviteli igazgató nyitotta meg, a főszervező Rozmanitz Péter volt. A rendezvényről és az atomerőművel való kapcsolatukról több előadó is nyilatkozott, amit az alábbiakban ismertetünk. Dénes József (PÖYRY Erőterv Zrt.): - Fon­tos volt számunkra, hogy itt megjelenjünk. A villamosenergia-ipari vegyészeti továbbkép­zés komoly hazai rendezvény, sok résztvevő­vel. A sikeres együttműködés eredménye­képpen valósultak meg az erőmű pótvíz-elő­­készítőjének és a vegyészeti mintavételi rend­szerének, azok irányítástechnikai rekonst­rukciójához kapcsolódó tervezői munkáink. A paksi atomerőmű viszonylatában is új le­hetőségeket hozhat megváltozott működési keretünk. Úgy érzem, a jövőbe vetett meg­erősödött bizalommal, új lendülettel folytatjuk a munkát, és azt látom, hogy kollégáim értik, hogy a hazai piac elsődlegessége mellett a globalizációt sem lehet megállítani és a nem­zetközi együttműködésbe, magyarságunkat megtartva, be kell tudni kapcsolódni. Márialigeti Károly (ELTE): - Ezelőtt nyolc évvel az ELTE elnyert egy nagy európai uniós támogatással megvalósuló pályázatot. Kör­nyezettudományi Kooperációs Kutatóköz­pontot hoztunk létre, és ennek a keretében ipari partnereket is bevontunk, így a paksi atomerőművet, kifejezetten a vegyészeti részt illetően. A pályázat során előzetes mikrobio­lógiai vizsgálatokat végeztünk különböző technológiai vizeken, majd a hároméves pá­lyázat lejártát követően az erőmű képviselői­nek az volt a véleménye, hogy koncentráljunk a vízelőkészítés, -kezelés területére. Mack Péter (INAQUA Hungary Kft.): - A kap­csolatom az erőművel már több évtizedes, mert már 1970 óta dolgozom a vizes szak­mában, amit az akkori „Április 4" gépgyárban kezdtem, ott lettem mérnök, részt vettem már az atomerőműnek az első építéseiben is. Bí­zom benne, hogy az erőművel való együtt­működési tendencia folytatódik, akár mint be­szállító, akár mint tervező, illetve résztervező részt vehetünk a kivitelezési munkában. Örömmel vettük, hogy az erőmű felkarolta a villamos-iparági vegyészeti továbbképzés ren­dezvényét, hiszen nagy hiányt pótol ezzel, ugyanis valamikor régen más szervezte min­den évben ezeket a konferenciákat. Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte, ahol az erőművek képviselői beszá­moltak az aktuális megoldott és megoldandó feladataikról, további témaindítóként pedig a külső ipari-természeti katasztrófák hatásait érintő témával foglalkoztak. A jelenlévők nagyon hasznosnak tartották az elhangzott előadásokat és a további sze­mélyes információcsere ilyen módon történő szervezett lehetőségét az iparági szakembe­rek között. Az évenkénti szervezési munkát to­vábbra is igényli a vegyészeti szakma a pak­si atomerőműtől, az iparág meghatározó gaz­dasági egységétől. Orbán Ottilia Az Országos Atomenergia-hi­vatal (OAH) március 18-án, megalakulásának 20 éves évfordulója alkalmából jubi­leumi konferenciát rende­zett Budapesten, melyen a hazai nukleáris szakembe­rek mellett részt vettek a ha­zai és nemzetközi partner­­szervezetek képviselői is. Sajnos némileg beárnyé­kolta a Japánban történt atomerőmű-baleset az ün­nepi megemlékezést, ezért számos külföldi vendég - köztük az OECD Nukleáris Energia Ügynökség főigazga­tója és a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség képviselője - kénytelen volt lemondani részvételét. A rendezvény le­hetőséget teremtett arra, hogy a mintegy 200 résztvevő tájékoztatást kapjon nemcsak az eltelt húsz év eredményeiről és a jövőbeni feladatokról, de a japán atomerőmű-baleset legújabb fejleményeiről is. Elsőként Bencsik János, a fejlesztési tárca klíma- és energiaügyi államtitkára köszöntötte a résztvevőket, majd átadta a Gyimesi Zol­­tán-díjat Czoch Árpádné­­nak, az OAH főtanácsadó­jának az atomenergia biz­tonságos felhasználása terén végzett több évtizedes kiemelkedő munkásságáért. Ezt követően az OAH megalakításának előzményeit, a hivatal eddigi tevékenysé­gét, feladatát és a jövőbeni teendőket is­mertették az előadók. Külön előadás fog­lalkozott a paksi atomerőműben koráb­ban elvégzett AGNES biztonságnövelő projekttel, az előkészítés feladataival, majd ehhez kapcsolódva Süli János ve­zérigazgató-helyettes beszélt a paksi biz­tonságnövelő intézkedésekről. A rendezvény előtt az OAH vezetői (dr. Rónaky József főigazgató, Lux Iván és Koblinger László főigazgató-helyettesek) rendkívüli sajtótájékoz­tatón ismertették a Fukushima Daiichi erőmű­ben kialakult helyzetet, többek között jelezve, hogy a paksi atomerőmű leállítása szóba sem került, mint opció fel sem merül. A tanulságokat le kell vonni, de optimisták lehetünk a majd Pak­son is elvégzendő, az uniós stresszteszttel kap­csolatban. Nem várható nagy meglepetés, hi­szen a hazai atomerőmű biztonságát eddig is rendszeresen ellenőrizte a hazai hatóság és a nemzetközi szervezetek is. Mayer György Szeminárium a radioaktív hulladék kezeléséről A NUKEM szakemberei 2011. április 1-jén a PA Zrt. látogatóközpontjának nagytermében szemináriumot tartottak a radioaktív hulla­dék kezelésének és elhelyezésének módsze­reiről, valamint a csernobili atomerőműben szerzett tapasztalataikról. A NUKEM Technologiest 1960-ban alapítot­ták Németországban, jelenleg az orosz Atomst­royexport a többségi tulajdonosa, számos or­szágában van irodájuk, és a világ sok helyén vé­geznek jelentős munkákat A cég tevékenysé­ge a nukleáris technológiához kötődik: az urán­­bányászattól a radioaktív hulladékok elhelye­zéséig szinte minden folyamattal foglalkoznak. A rendezvényen - amelyet Elter Enikő, a PA Zrt vegyészeti főosztályvezetője nyitott meg - a kö­vetkező előadások hangzottak el:- A paksi atomerőmű hulladékkezelési módszerei, a jövőbeli feladatok és fejleszté­sek - Nényei Árpád (PA Zrt.).- Közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladékok kezelése Csernobilban (NUKEM).- Radioaktív hulladékok visszanyerési le­hetőségei (NUKEM).- Kis és közepes aktivitású hulladékok ke­zelése a csernobili hulladékfeldolgozó pro­jektben: válogatóüzem, égetőmű, gázkibo­csátás és ellenőrzés, hulladékszállítás, szu­­perkompaktor, cementező üzem, hordó- és konténerminősítő (NUKEM).- Kis és közepes aktivitású radioaktívhul­­ladék-lerakó, a hulladékok betonkonténeres tárolása (NUKEM). Az előadások elhangzása után az érdeklő­dők kérdéseket tehettek fel a témával kap­csolatban. Orbán Ottilia Az ESZI újabb testvériskolai kapcsolata A napokban 3 csoportban több mint 50 angol diák látogatott Paksra, az atomerő­műbe. Az erőműlátogatás számukra lényegesen többet jelentett, mint a diá­kok számára szokásos érdekesség, in­kább komoly szakmai érdeklődés kielé­gítése lehetett. A diákok ugyanis az EDF cégcsoport gyakornokai az angliai Gosportból, az ottani atomerőmű „bázis­iskolájából” jöttek, melynek státusza na­gyon hasonlít az MVM-paksi atomerőmű -ESZI-kapcsolatra. Az EDF a világ vezető atomenergetikai vállalata, tekintélyes pozícióval bír a fon­tosabb európai országokban is. A cégcso­port Magyarországon is üzemeltet villa­mosenergia-termelő és hálózati elosztó cégeket. A diákok az EDF Hungary ven­dégszeretetét élvezhették magyarországi, illetve budapesti látogatásuk során. A diákok az erőműben tett látogatást kö­vetően a szakközépiskolát ke­resték fel, ahol a fogadás, isko­labemutatás után a CNC prog­ramozású gépekkel kapcsolatos ismereteiket osztották meg az it­teni tanulókkal, majd gyakorla­ti foglalkozást tartottak. A pre­zentációk kölcsönös bemutatá­sát követően az angol fiatalok a gokartműhelybe látogattak, majd a rögtönzött versenypá­lyán kipróbálták az itt készült miniautókat Az ESZI életében a két intéz­mény közötti kapcsolat a szak­maköri összetétel és a működtetés hason­lósága miatt különleges helyet foglalhat el a „testvériskolák” sorában. Major Ferenc Ismét átállítottuk az órákat 32. alkalommal tértünk át idén a nyári idő­számításra, amely minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. Tari Gábor, a Ma­­vir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. vezérigazgatója sze­rint ezzel körülbelül 6 milliárd forinttal csökken az ország éves villanyszámlája. Az óraátállítással évente mintegy 120 GWh villamos energia takarítható meg ami az ország egy napi fogyasztásának felel meg Magyarországon 1980 óta térünk át évről évre a nyári időszámításra, azért, hogy ener­giát spóroljunk, de u^anía» tesznek Európa­­szerte, így az unió többi tagállamában is. Az egész Európában egységesen alkal­mazott módszer azon alapul, ho^ a tavaszi és őszi napéjegyenlőség vagyis március 2L és szeptember 21. között a nappalok hosz­­szabbak, mint az éjszakák, így minél jobban egybeesikaz emberek szokásos ébrenléti ide­je (a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak) a természetes világosság idejével, annál ke­vesebbet kell a lámpákat használni. A Mavir tapasztalatai szerint a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállrtáskor látványosan válto­zik az esti órák terhelése, napi 1,5-3 száza­lékos (2000-4000 MWh) fogyasztáscsök­kenés érzékelhető, ami ezer háztartásnak akár egész évre elegendő energia. Az óraátállítás előestéjén tartották a nemzetközi Föld órája akciót, amikora ren­dezvényhez csatlakozó települések, intéz­mények és lakossági fogyasztók egy órá­ra lekapcsolták a világítást. Mayer György Az Ovit cégismertetője Megjelent az Országos Villamostávveze­ték Zártkörűen Működő Részvénytársa­ság (Ovit Zrt.) új cégismertető kiadvá­nya, amelyben bemutatják a társaság te­vékenységeit, főbb árbevételi mutatóit, történetét, terveit és jövőképét. A kiad­vány mellékle­tét szervezeti ábrák, referen­ciamunkák táb­lázata, vala­mint egy, az Ovit Zrt.-ről frissen készült hatperces film képezi. Kishírek a nagyvilágból JÓL VIZSGÁZTAK AZ AMERIKAI ATOMERŐMŰVEK Az Országos Atomenergia-hivatal amerikai megfelelője, a U.S. Nuclear Regulatory Com­mission (NRC) kiosztotta az éves bizonyítvá­nyokat az Egyesült Államokban termelő atom­erőművek üzemeltetőinek. Jelenleg összesen 104 blokk üzemel az USA-ban, melyek közül 89 reaktor a legmagasabb szinten teljesített, 9 reaktor csak egy fokozattal maradt le, és 6 reaktor közepes eredményt ért el. Utóbbi any­­nyit jelent, hogy az NRC több felügyelővel lesz majd jelen, illetve a cégvezetéstől elvárják majd, hogy külön figyelemmel kövesse a le­­minősítést kiváltó folyamatokat. (Forrás: U.S. Nuclear Regulatory Commission) TERMÉSZETES ÉS MESTERSÉGES SUGÁRZÁSOK Egy amerikai összehasonlításból megtud­hatjuk, hogy személyenként mekkora sugár­zás éri a lakosságot különböző forráskate­góriánként. A legnagyobb forrás a levegőben található radon: 2 millisievert-tel számolha­tunk évente egyénenként. Holtversenyben áll második helyen a táplálkozás és az orvo­si röntgenek 0,4 millisievert-tel, a dobogó harmadik fokán a bányászat és a földműve­lés szerepel egy jóval alacsonyabb értékkel, konkrétan 0,02 millisievert-tel évente. (Forrás: Nuclear Energy Institute) STABIL URÁNTERMELÉS Három kanadai uránbánya stabilan tartja az el­múlt évek termelési adatait: az összeredmény 9789 tonnányi urán volt Kazahsztánban 27%­­os növekedéssel számolhattak: a teljes terme­lés 17 803 tonna volt az elmúlt naptári évben, összesen 19 bányából. (Fonás: WNA Weekly Digest) Simon Zoltán Húszéves az OAH

Next

/
Oldalképek
Tartalom