Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-04-01 / 4. szám

4 2011. április A húsvét különleges ünnepnek szá­mít. Jézus Krisztus keresztre feszíté­séről, feltámadásáról emlékezünk meg, és ekkor ünnepeljük a termé­szet újjáéledését, a termékenységet. Mozgóünnepünk idén április 24- re - a tavaszi napéjegyenlőséget kö­vető első holdtölte utáni első vasár­nap - és április 25-re esik. Magyar elnevezése rendkívül ta­láló, hiszen arra utal, hogy a negy­vennapos böjt után véget ér a hústól való tartózkodás időszaka, és ismét bőséges ételkínálat kerül asztala­inkra. Jelen írásomban a húsvéti ün­nepek régi időkre visszavezethető táplálkozási szokásait veszem gór­cső alá. Szinte minden locsolókat váró házban elmaradhatatlan a sonka, a torma, a tojás, a bárány, a kenyér, a kalács és a bor jelenléte, melyeket hagyományosan húsvétvasárnap reggelén szentelnek meg a katoli­kus templomokban. A felsorolt éte­lek mindegyike valamilyen többlet­jelentéssel bír. A sonka a paraszti élet kultikus és gazdasági rendje kö­vetkeztében vált a húsvét egyik jel­legzetes lakomájává. Felhasználási módjának gyakorlatilag csak képze­letünk szab határt. Hazánkban a ha­gyomány szerint kaláccsal és retek­kel, valamint tormával fogyasztják. A tojás - a húsvéti ünnep talán leg­jellegzetesebb jelképe - az élet, az újjászületés szimbóluma. Ajándé­kozása a kereszténység elterjedésé­vel vált szokássá a hívők között, Jé­zus Krisztus feltámadásának jelké­peként. Konyhai felhasználási mód­ja, hasonlóan a sonkáéhoz, szintén széles skálán mozog. Különleges íz­­világú tojásokat kapunk, ha együtt főzzük őket a sonkával. A bárány az emberiség megváltására érkezett Jé­zust, Isten bárányát szimbolizálja. A bort - az élet és a halhatatlanság jelképét - Krisztus vérével azono­sítják. A kenyér és a kalács a bősé­get, a jólétet jelképező ősi áldozati étel. A torma a keserűséget jelképe­zi. Húsvét múltával a megmaradt ételek egy részéből ízletes rakott burgonya készíthető. A hagyományos húsvéti ételek mellett az ünnepi asztalon ma már a finomabbnál finomabb sütemé­nyek mellett a különböző saláták, hideg-tálak is helyet kapnak. Sőt, a friss gyümölcsök jelenléte is ked­vező hatással bír a nagy lakomák zárszójaként. És végül. Bár a locsolkodás hagyo­mányát egyre kevesebben ápolják, le­gyen szó friss, hideg vagy illatos par­­fümös vízről, remélhetőleg idén is jut minden hölgyolvasónknak valame­lyikből. T-P.A.M. Diákolimpia A Paks Városkörnyéki Diáksportbizott­ság 2011. március 24-én rendezte a di­ákolimpia mezeifutó-bajnokságát Pak­son az ASE-csarnok melletti füves ré­szen, kellemes futóidőben - kaptuk a tájékoztatást Poór József DSB elnök-ver­senybírótól. Az iskolák dobogós helyezései: I. kcs.-os lány: 1. II. Rákóczi F. Ált. Isk. - Paks, 2. Széchényi S. Ált. Isk. - Nagydorog, 3. Deák F. Ált. Isk. - Paks. I. kcs.-os fiú: 1. II. Rákóczi - Paks, 2. Nagydorog, 3. De­ák - Paks. II. kcs.-os lány: 1. Deák - Paks, 2. II. Rákóczi F. - Paks, 3. Bezerédj - Paks. II. kcs.-os fiú: 1. Dunaszentgyörgy, 2. II. Rákóczi - Paks, 3. Németkér. III. kcs.-os lány: 1. Balogh Antal Isk. - Paks, 2. Deák - Paks, 3. Nagydorog. III. kcs.-os fiú: 1. Deák - Paks, 2. Balogh - Paks, 3. II. Rákóczi - Paks. IV. kcs.-os lány: 1. De­ák F. - Paks, 2. II. Rákóczi - Paks, 3. Nagydorog. IV. kcs.-os fiú: 1. II. Rákóczi - Paks, 2. Deák - Paks, 3. Bölcske. L A. &- mym paksi atomeromu-Híradás Fajszról A Dusnok-Fajsz Társult ÁMK fajszi tag­­! intézménye a TIOP-l.l.l-07/l-es pályáza­sd ti forma keretében sikeres fejlesztéshez § jutott. A pályázat eredményeként a kö­zelmúltban a település oktatási intézmé­nyének tantermeiben interaktív táblákat szereltek fel és informatikai eszközöket helyeztek üzembe. Az elnyert tantermi csomag keretében immár négy osztályban használnak 1-1 interaktív táblát, projektort és laptopot. Az iskolai PC-csomag által 8 nyelvi labor szintű számítógéppel bővült az iskola in­formatikai felszereltsége. Mindez azt je­lenti, hogy a sereghajtók közül az élme­zőnybe zárkóztak fel. A korábbi számító­gépekből az utóbbi időben csupán 5 volt használható állapotban. A pályázat ered­ményeként az iskola informatikai rend­szere komoly szintre emelkedett. L. A. Paksi disputa a Tolnatáj Televízióban Paksi disputa címmel indult néhány héttel ezelőtt egy, az atomenergiával foglalkozó műsor a Tolnatáj Televízióban. A kezde­ményezésről Vida Tündét, a műsor szer­kesztőjét kérdeztem.- Mi a műsor műfaja és közelebbi témája? Kinek szól? Mi a kezdeményezés célja?- A Tolnatáj Televízió öt megyében (Tolna, Baranya, Somogy, Fejér, Bács-Kiskun), 136 te­lepülésen fogható. Adásait jelenleg 226 ezer ember kísérheti figyelemmel. Azt szeretnénk, ha ők többet tudnánakaz atomenergia békés célú felhasználásáról, a paksi atomerőműről, illetve arról, hogy mit jelent a térség számára az atomerőmű jelenléte. Egy magazinműsor­ról beszélünk, amelynek programjaira nincs szigorú műfaji megkötés, mindigaz adott té­ma és esemény határozza meg a feldolgozás módját.- Hogyan jött a műsor ötlete?- Korábban is dolgoztam már a Tolnatáj Te­levíziónak, vezetői ezért ismerték a munká­mat, és tudták, hogy kiemelt figyelemmel kö­vetem az atomenergiával, illetve a paksi atom­erőművel kapcsolatos eseményeket. Ezért kértek fel arra, hogy vállaljam a magazinmű­sor elkészítését. Ugyanakkor az itt élőket is minden bizonnyal fokozottan érdeklik ezek a hírek. Azt is fontosnak tartom, hogy kiegyen­súlyozzuk azt a képet, amit a média ma fest. Szeretném, hogy azok a nézők, akik a keres­kedelmi csatornákról érkező, sokszor pontat­lan és a szenzációkeltés céljával készült be­számolók miatt esetleg hamis képet alkottak az atomerőműről, tárgyilagosan megismer­hessék azt, egyszersmind szembesülhesse­nek az atomerőmű ittlétének előnyeivel is.- Miért Paksi disputa a műsor címe? Van-e köze a cím választásnak az atomerőmű ha­sonló nevű szoborparkjához?- Olyan címet kerestünk, ami jelzi, hogy a paksi atomerőműről van szó, de nem kizáró­lag az atomerőmű működésével foglalkozik. Természetesen az erőmű szoborparkja adta az ötletet, de a disputa szó eredeti jelentése (vita) is szempont volt, mert szeretnénk több­féle véleményt bemutatva, ha nem is vitára, de arra késztetni a nézőket, hogy maguk al­kossanak véleményt az atomenergiával kap­csolatos kérdésekről.- Kikkel dolgozol együtt a szerkesztés so­rán?- Polgár András operatőr-vágóval dolgo­zom, Kilián Máté pedig műsorvezetőként se­gíti a munkát.- Mikoriátható a Paksi disputa?- Februárban indult a műsor. Eredetileg azt terveztük, hogy minden hónap utolsó he­tében kerül adásba (szombaton 20.30 és va­sárnap 20.00 órakor), de rugalmasan kezel­jük az időpontot, és amennyiben az esemé­nyek indokolják, eltérünk ettől. Márciusban éppen ezért korábban jelentkeztünk, hogy tá­jékoztassuk a nézőket a fukushimai esemé­nyekről. Ugyanezzel a témával április máso­dikén is foglalkoztunk. Prancz Zoltán Sillerkonferencia Idén először konferenciára invitálják Pakson a borászokat az országos siller­fesztivál keretén belül, amelyre már vár­ják a jelentkezőket. Az I. Siller borászati konferencián dr. Kállay Miklós, a Buda­pesti Corvinus Egyetem borászati tan­székvezetőjének útmutatásával megha­tározzák a siller készítésének szakmai definícióját, és lehetőség adódik arra, hogy tolnai, egri, szekszárdi és villányi borászok mutassák be a siller készítésé­nek eljárásait, a tájegységek sajátossá­gait. Természetesen a legjobb sillerborok kóstolója sem maradhat el. Ez utóbbi nem csupán a konferencián részt vevők kiváltsága, hiszen a fesztiválon a közön­ség is megízlelheti a sillereket, és újdon­ságként a vállalkozó kedvűek egy úgy­nevezett mini borakadémián a borfo­gyasztás elemi szabályaival ismerked­hetnek majd. A Sárgödör téren nyitott pincék, a sillerhez illő étkek főzó'versenye és sok-sok program - közte a Muzsikás együttes - várja az odalátogatókat. Negyedik alkalommal ad otthont Paks a sillerfesztiválnak a város önkormány­zata és a Paksi Sárgödör Téri Présháztu­lajdonosok Egyesülete szervezésében, akik azt tűzték zászlajukra, hogy vissza­állítják a siller mára feledésbe merült hír­nevét. A háború előtt Pesten negyven kocsma volt, ami kizárólag paksi sillert mért. A bor névrokona csupán a költő­nek, sokkal inkább eredeztethető a né­met schillern szóból, neve a csillogásra utal, ez pedig a színére. A siller átmenet a rozé és a vörösbor között, s frissen az igazi - bár jó esetben a tavalyelőttinek már híre-hamva nincs ilyenkor. Ha jóféle sillereket akarnak kóstolni, akkor június 3-4-én irány a Sárgödör tér! A konferen­ciáról bővebb felvilágosítással Czink Dó­ra turisztikai referens szolgál, akit elér­hetnek a czinkdora@paks.hu címen. Dávid Ildikó X. Sárgödör téri borverseny A Paksi Sárgödör Téri Présháztulajdonosok Egyesülete rendhagyó borversenyt tartott április 2-án a Polgár-pincében. Az immár tizedik alkalommal meghirdetett borversenyen öt kategóriában - fehérbor, vö­rösbor, rozé, sillerbor, óbor - lehetett indulni. A versenyre 102 neve­zés érkezett. A bírálók által adott pontok összesítése alapján fehérbor kategóriában 3 arany-, 10 ezüst-, 9 bronzérmes minősítés született. A vörösborok kategóriájában 4 arany-, 9 ezüst- és 4 bronzérem, a rozék között 2 arany-, 6 ezüst-, 3 bronzérmes, a sillerek között 2 arany-, 7 ezüst- és 2 bronzérmes lett. A legtöbb aranyérmes bor, nevezetesen 11, az óborok közül került ki, ahol még 8-at ezüst- és 6~ot bronzér­mesnek minősítettek. Orbán Ottilia Megint aranyesővel zárta az országos döntőt a Csillagshow 2011. március 26-án és 27-én rendezték meg a modern­­tánccsoportok országos döntőjét Győrújbaráton több ezer né­ző és táncos részvételével. A Csillagshow Táncegyesület 27 versenyszámmal indult a megmérettetésen. Az egyesület részvételét a paksi atomerőmű támogatta. A művészeti vezető dr. Czárné Nagy Ildikónak és táncosainak sikeres munkáját, felkészülését dicséri, hogy a versenyen 11 aranyérmet, 6 ezüstérmet, 7 bronzérmet, két 4. helyezést és egy 5. helye­zést szereztek. Alakulóban a Paksi Civil Kerekasztal Az élet minden területén egyre nagyobb szerepet töltenek be a civil szervezetek, melyek tevékenysége nélkülözhetetlen az „élhető város” kialakításában. Pakson közel kétszáz egyesület, alapít­vány működik, jelentős munkát végezve saját területükön. A további minőségi fej­lődés érdekében nagy jelentősége van a helyi szinten kialakuló együttműködés megerősítésének, a tapasztalatok átadá­sának, egymás munkájának segítésének, az önkormányzat és a különböző intéz­mények közötti kapcsolat fejlesztésének. A célok megvalósítása érdekében - a Fi­atalok Paksért Városvédő Egyesület és a PATUR Egyesület kezdeményezésére - Paksi Civil Kerekasztal megalakítására ke­rül sor 2011. április 18-án 18 órakor a Vá­rosi Művelődési Központ nagyklubjában (Paks, Gagarin u. 2.), ahová hívják, várják a paksi civil szervezetek képviselőit. Bő­vebb információk a www.vhaz.hu (Virtu­ális Civil Ház) honlapon olvashatók. Kalocsai térség rövid hírei A KÖZELMÚLTBAN Turisztikai Desztináci­­ós Menedzsment Szervezet megalakítását célzó fórumot tartottak Kalocsán. A talál­kozó célja az volt, hogy olyan attrakció-fej­lesztési programot dolgozzanak ki, mely hozzájárulhat az idegenforgalmi ágazat fejlődéséhez. A közeljövőben Dunapatajon és Hajóson is tartanak hasonló jellegű fó­rumokat, annak érdekében, hogy egysé­ges koncepció alakuljon ki a térség ide­genforgalmi fejlesztéseit illetően. IMMÁR MÁSODIK ALKALOMMAL tartottak Vállalkozói Fórumot Dusnokon. A prog­ramon elsősorban az aktuális pályázati lehetőségekről kaptak tájékoztatást a je­lenlevők. Kollár Péter, a kalocsai munka­ügyi kirendeltség vezetője a munkahely­teremtő támogatásokról tartott előadást, míg Greif Béla, pályázati szakértő az Új Széchenyi Terv pályázati lehetőségeit is­mertette. A Fajszon tartott hasonló jelle­gű rendezvényen Vadas Gábor, a NAV ba­jai kirendeltségének vezetője az ősterme­lők 2011. évi adózásáról beszélt, majd Pé­­jó Zoltán, a kamara kalocsai kirendeltsé­gének vezetője mutatta be a szervezet te­vékenységi köreit, hitel- és pályázati le­hetőségeit. március 26-án ÉS 27-ÉN immár második alkalommal rendezték meg Kiskőrösön az Agrár Expo-t. Az esemény a hazai me­zőgazdasági termelőknek kínált bemu­tatkozási lehetőséget, ennek részeként több húsipari feldolgozó-, gyümölcsleve­­ket gyártó-, fűszerpaprikát-, bort-, pálin­kát-, ill. egyéb biotermékeket előállító cég is képviseltette magát. Az érdeklődők be­pillantást nyerhettek különböző szakmák rejtelmeibe is, így pl. a kovácsolás tudo­mányát is elsajátíthatták. MULATTAK A KALOCSAI RÁC-HORVÁTOK Az ez évi helyi farsangi mulatságok sorát a Kalocsai Horvát Kisebbségi Önkor­mányzat Lakomac című rendezvénye zár­ta. A program rendhagyó módon egy mű­vészeti kiállítással kezdődött, ahol Ivana Jovanovic Trostmann, horvát festőmű­vész alkotásait mutatták be. A mulatság­ra eljöttek a tamburazene, a kóló szerel­mesei is. A műsorban felléptek a Katoli­kus Intézmény horvát nyelvet tanuló kis­diákjai, Veseli Raci /Vidám Rácok/nevű tánccsoport, a dusnoki Igazgyöngy asz­­szonykórus, a házigazdák Ruzice asz­­szonykórusa és a bajai Bunjevacka Zlat­­na Grana néptánc együttes. A mulatság­ban a zenét az Orasje tamburazenekar szolgáltatta. Péjó Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom