Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-06-01 / 6. szám

2011. június mym paksi atomerőmű Az európaiak és az energia Eurobarometer 2011, közvélemény-kutatás 2008 leién néhány Európai Uniós tagállam jelentős energiaellátási problémával szembesült, főként a földgázszállítás megszakításával Állampolgárként mit gondol, Ön jobban védve lenne az ilyen energiaellátási veszélyekkel szemben, ha . ? Bár az energiaügyek az EU-ban tagállami ha­táskörben vannak, egyre sürgetőbbnek látszik egy közös, átfogó, szolidaritási alapú energia­­politika kialakítása. Ezt igazolták az utóbbi évek gyakorlatilag rendszeressé váló gázellá­tási nehézségei, a krónikus olajfüggőség és az energiahordozók árainak szélsőséges ingado­zásai. Az EU előtt több megoldandó kérdés áll: ho­gyan valósítsuk meg az ellátás biztonságát? Milyen kapcsolatot alakítsunk ki az energia­exportőr országokkal? Hogy kapcsoljuk össze hatékonyan a 27 nemzeti hálózatot? Hogyan fejlesszük az alternatív energiaforrásokat és közülük melyeket? Hogyan stabilizáljuk az energiaárakat? A kérdések eldöntéséhez is­merni kell az európaiak véleményét ezekről a fontos témákról. Ezért az EU közvélemény-ku­tató intézete, az Eurobarometer 2010. novem­ber 25. és december 14. között 26 574 európai állampolgárt (ebből 1014 magyart) kérdezett meg az energiához fűződő viszonyáról. A 2011 januárjában nyilvánosságra hozott jelentés legfontosabb eredményeit a következőkben le­het összefoglalni. Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy az energiapolitikák jobb koordinálása, vala­mint a tagállamok közötti erősebb szolidaritás energiaellátási krízisszituációban az európai uniós tagság értéknövelő tényezői lehetnek. Az energiaprioritások vonatkozásában az egyes EU-tagországok energiakultúrája és energiahelyzete befolyásolja a válaszok minő­ségét. A közvélemény-kutatás részletes eredmé­nyeit vizsgálva a következő következtetések vonhatók le a válaszokból. Az európaiak többre értékelik az energiapo­litikai koordinációt EU-szinten, mint a tagál­Nem tudja lami intézkedéseket. Konkrét szá­mokban kifejezve az európaiak 60%­­a szerint gázellátási problémák ese­tén jobb védelmet remélnek az EU- tagállamok közötti koordinált ener­giapolitikától, mintha a tagországá­nak egyéni intézkedéseire hagyat­koznának (32%). A magyar válasz­adók az EU átlagánál jóval nagyobb arányban bíznak a közös energiapo­litikában (75%), és csak 24% gondol­ja hatékonynak az önálló magyar be­avatkozást (lásd ábra). Az európaiak támogatják az euró­pai szolidaritást energiaellátási ne­hézség esetén. A válaszadók 7 9%-a a szolidaritás mellett van, csak 15% el­lenzi. Az eredményeket összehasonlítva a 2010-es „Az európaiak és a válság” c. felmé­réssel megjegyzendő, hogy akkor a válasz­adók mindössze 49%-a vállalt volna pénzügyi szolidaritást a nehéz gazdasági helyzetbe ke­rült tagállamokkal, míg 39%-a ellene volt az ilyen támogatásnak. Bár az összehasonlítás lehetetlen a kérdések teljesen más aspektusa miatt, mindenesetre azt érdemes megjegyez­ni, hogy a tagállami szolidaritás sorrendje mindkét esetben ugyanaz volt. Vagyis a pénz­ügyi szolidaritásra inkább hajló tagállamok polgárai jobban támogatják az energetikai szolidaritást is. A szolidaritási ranglistát skan­dináv országok vezetik, Magyarország a tá­mogatók középmezőnyében foglal helyet (83% támogatja, 16% ellenzi), míg Románia és az Egyesült Királyság a sereghajtók között van. Az energetikai kooperáció témakörében megfigyelhető, hogy az európaiak prioritásai ezen a téren nagymértékben függenek az adott ország energiahelyzetétől. Az első számú 0 (ORSZÁG) önállóan hozna intézkedéseket és alkalmazná azokat 0 (ORSZÁG) a lobbi Európai Uniós országgal összehangolva hozna intézkedéseket és alkalmazná azokat EU27 0 Külső körctkkely HU Z Belső kórcikkely prioritás az energiaárak stabilitása (az EU-27 átlagában 29%), a magyar válaszadók szerint ez kevésbé fontos (23%). A második számú prioritás a megújuló energia. Az európaiak 27%-a szerint a legfontosabb a megújuló ener­giaforrások fejlesztése, a magyarok 24%-a gon­dolja így. A következő a sorban az energiaellá­tás biztonsága (EU-27: 20%). Magyarország energiafüggése nagy, ennek megfelelően nagy a lakossági igény a biztonságos energiaellátás­ra (26%). Az európaiak negyedik prioritása az energiahatékonyság (16%), a magyar állam­polgárok 19%-a gondolja ezt a legfontosabb­nak. Az EU-27-ek közül az energiahatékony­ság jelentőségét a skandináv és balti államok­ban értékelik a legtöbbre. Az EU tervei szerint az energiahatékonyságot 20%-kal kell növelni 2020-ig, hiszen kulcsszerepe van a szén-dio­­xid-kibocsátás és az energiafüggés csökkenté­sében. Forrás: The Europeans and Energy, European Parliament Eurobarometer Dr. Szerbín Pável Szállítás a Nagy-tavakon keresztül A kanadai Bruce Power visszavonta engedélykérelmét az Egyesült Álla­mok hatóságaitól, amelyet a célból nyújtott be, hogy a Nagy-tavakon ke­resztül tizenhat leszerelt gőzfejlesz­tőt Svédországba szállíthasson feldol­gozásra. Az Ontario államban működő nuk­leáris társaságnak mind kanadai, mind amerikai engedélyre szüksége van a transzport végrehajtásához. A szállítmány 16 darab, iskolabusz mé­retű, felaktiválódott berendezésből állna. Indulási állomása a kanadai Tiverton, majd a tavakon keresztül ér­né el az Atlanti-óceánt és jutna végül Svédországba. A kanadai nukleáris biztonsági hatóság (CNCS) február 4- én megadta az engedélyt, de látható­an még kemény ellenállással kell szá­molnia a társaságnak. Steve Cannon szóvivő szerint nincs határidőhöz köt­ve az újrakérvényezés megtétele. A cég szeretne egy asztalhoz ülni a szál­lítást kifogásoló szervezetekkel, és szeretné tudatni velük, hogy komo­lyan gondolják a dolgot. Ezt a bejelen­tést a legádázabb ellenző csoport, a Kahnawake területen székelő Mo­­hauk Tanács is üdvözölte. A Szent Lő­­rinc-folyót is magába foglaló szállítá­si útvonal áthalad a törzsi területen is, és a hajók néhány száz méterre halad­nának el az indián törzsi tanács iro­dájától. A helyieken kívül más területeken élő mohauk indiánok is ellenzik a szállítás végrehajtását. Az a problé­ma, hogy csak a szállítási szándék bejelentése után jelezték, hogy kon­zultálni fognak a területen élő benn­szülött csoportokkal. Nagyon csodál­kozunk azon, hogy miért nem ezt tet­ték az első helyre - így kommentálta az eseményt loe Delaronde törzsi ve­zető. Úgy véli, hogy a nukleáris hul­ladék körüli aggodalmak - amelyeket még fokoztak a Japánban történt ese­mények - sarkallták a céget a mielőb­bi szállításra. Nyilván senki sem szá­mított a japán eseményekre, és ezek nem segítik a társaság ügyeit. A Bruce Power kellő időt fog fordítani arra, hogy megfeleljen a környezetvé­delmi és a helyi hatósági oldalról, va­lamint az őslakos csoportoktól érke­ző kritikáknak. Delaronde szerint az indiánok szkeptikusak, csakúgy, mint Ontario állam Sarnia településé­nek polgármestere. A cég szerint a gőzfejlesztők mindegyike egy unciá­nál (-28 gramm) kevesebb radioak­tív anyagot tartalmaz, és gondosan le lesznek hegesztve a tömörtelenségek elkerülésére. A kanadai nukleáris ha­tóság úgy véli, hogy a Bruce Power felkészült a művelet végrehajtására és megfelelően biztosítani fogja a kör­nyezet és lakosság védelmét. A fel­merülő kockázatot elhanyagolható­nak nevezte a CNCS. Gordon Ed­wards, a nukleáris ügyekért felelős szervezet vezetője szerint a tiltako­zás és így a szállítás késésének igazi oka a Japánban kialakult krízis. A Fukushimában történtek ébresztőt fújtak az embereknek, és most job­ban aggódnak a radioaktív anyagok környezetbe kerülésének lehetősége miatt - tette hozzá a szakember. Forrás: INuclearPlace, 2011. május world nuclear news AZ NRC BIZTONSÁGOSNAK ÍTÉLTE AZ AMERIKAI A TOMERŐMŰVEKET Az amerikai nukleáris hatóság által el­végzett vizsgálatok szerint az ország atomerőművei biztonságosak lennének még abban az esetben is, ha elveszítik villamosenergia-betáplálásukat vagy nagymérvű telephelyi sérülések lépné­nek fel valamilyen különleges esemény kapcsán - bár néhány erőműben még fejlesztéseket kell végrehajtani. Az Egyesült Államok 104 blokkján végre­hajtott vizsgálatokat a Japánban márci­us 11-én bekövetkezett események in­dukálták. Az amerikai telephelyekre tar­tósan kirendelt NRC-alkalmazottakat arra utasították, hogy vizsgáljanak meg különböző érzékeny területeket, mint például a káros hatásokat csökkentő stratégiákat, amelyek biztosítják az ak­tív zóna és a pihentető medence haté­kony hűtését jelentős kiterjedésű tüzek, robbanások vagy más események be­következtekor. Vizsgálták az erőművek képességeit arra is, hogy hogyan keze­lik az összes lehetséges áramellátás el­vesztését, a nagy áradásos eseménye­ket és a földrengéssel együtt járó tűz­eseteket. Az atomreaktorok szabályozási ügyei­ért felelős igazgató, Eric Leeds szeri nt a vizsgálatok feltárták, hogy minden re­aktor biztonságos maradna, ha bizton­sági rendszereiket ilyen hatások érnék, bár néhány telephelyen jobb munkát kell végezni azért, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges források és eljárá­sok. Az igazgató szerint a problémák közétartoznak: bizonyos berendezések nem indultak el a próbák során, a ká­ros hatásokat mérséklő eszközöket más célra használták vagy éppen a te­lephely könnyen sebezhető helyén tá­rolták. A hatóság mostani felügyeleti eljárásait fogják a jövőben is használni a fellelt hibák hatásainak értékelésére, és biztosítani fogják, hogy a feltárt hiá­nyosságokat az érintettek megszünte­tik. Az NRC ígéretet tett arra, hogy min­den olyan vizsgálati jelentést, ami nem sérti az erőművek konkrét telephelyi biztonságát, hamarosan publikálni fog honlapján. Ugyanez másképp: néhány atomerő­műben fokozni kell a biztonságot, a fel­ügyelők nem működő berendezéseket találtak, szélesebb körben kell vizsgálni a biztonságot, a szövetségi döntésho­zók kritizálják az NRC-vizsgálat gyorsa­ságát - mindezen sajtómegjelenések ugyanabból, az igazgató által adott nyi­latkozatból fogalmazódtak, csak hang­vételük más. A FINN HATÓSÁG SZERINT NINCS SEMMILYEN AZONNALI TENNIVALÓ Finnország atomerőműveiben nem szükséges azonnali biztonsági intézke­déseket tenni a japán reaktorokat ért baleset kapcsán - ez szerepel az ország nukleáris hatóságának (STUK) nyilat­kozatában. A foglakoztatásért és a gaz­daságért felelős minisztérium kérte fel a hatóságot a vizsgálat elvégzésére. Ar­ra keresték a választ, hogy az ország két telephelye (Loviisa és Olkiluoto) mennyire vannak felkészülve áradásos és egyéb extrém eseményekre. A vizs­gálat a telephelyek funkcionalitására fókuszált, illetve arra, hogyan tudják biztosítani az áramellátást különböző meghibásodások és funkcióvesztéses szituációk esetén. A STUK jelentése azt mutatta, hogy a japán eseményhez fogható természeti jelenségek bekö­vetkezése nem tekinthető valószínű­nek Finnországban. Mindamellett azt is tartalmazza a dokumentum, hogy az üzemeltetőknek továbbra is vizsgálni­uk kell a felkészülést a „kivételes ter­mészeti körülményekre”. Vizsgálniuk kell azt is, hogy a rendszerek hogyan vi­selkednének az eddig figyelembe vett­nél nagyobb földrengés bekövetkezte esetén. A nagyon hideg időjárás és a magas hő­mérséklet bekövetkezése nem túl való­színű, így ezek nem kerülnek bele a fi­gyelembe veendő körülményekbe és most nem fognak szerepelni a biztonsá­gi elemzésekben - közölte a STUK. A tár­saságok szintén vizsgálni fogják az üzemzavari villamosenergia-ellátó rendszerek működőképességét a telep­helyeken. Az országban egyébként is el­végzik - nagyjából tízévente - a bizton­sági elemzéseket: vagy az üzemeltetés fenntartásának feltételeként, vagy füg­getlen közbenső értékelés folyamán. Olkiluoto esetében 1997-ben mindkét blokkra elvégeztek az üzemidő meg­hosszabbítása érdekében az elemzése­ket, míg 2008-ban közbenső értékelést végeztek. Loviisa blokkjainak biztonsági elemzésére 2007-ben került sor, célja az üzemidő meghosszabbításának biz­tosítása volt. Hasonló tartalmú állás­­foglalás került napvilágra az Egyesült Királyság atomerőműveivel kapcsolat­ban is. Mike Weightman, a nukleáris lé­tesítmények főfelügyelője szerint nem kell korlátozni a brit atomerőművek üze­meltetését, de le kell vonni a Japánban történt baleset tanulságait. A jelentés­ben huszonöt vizsgálandó területet je­lölt meg a szakember az atomipar, a kormányzat és a hatóságok számára ar­ra, hogy meghatározzák az ésszerű és szükséges intézkedéseket a nukleáris ipar biztonságának fenntartására a kö­vetkező időszakra. Felül kell vizsgálni az atomerőművek elhelyezkedését, a vészhelyzetre adandó intézkedéseket, a villamos betáplálás tartós elvesztésé­nek lehetőségét és az áradással össze­függő kockázatokat. A riport leszögezi, hogy a japán balesetet kiváltó erős földrengés és szökőár messze túl van azokon a természeti eseményeken, amelyekre az Egyesült Királyságban számítani lehet. Forrás: world nuclear news és Nucnet, 2011. május Varga József CERN-kiállítás A genfi nemzetközi magfizikai és részecskefizikai kutatóközpont, a CERN berendezéseiről, működéséről és tudományos eredmé­nyeiről szóló interaktív vándorkiállítás nyílt meg május 10-én az ELTE lágymányosi épületének gömbaulájában. Nyolc nap után Debrecenbe költözött, szintén csak egy pár napra. Á tablók, inter­aktív videók mellett kiállítanak eredeti alkatrészeket is, melyek beszállítója a magyar tudomány volt. Az ünnepélyes megnyitón részt vettek: Rolf Heuer, a CERN fő­igazgatója, Erdő Sándor, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyet­­| tese, Pálinkás József, az MTA elnöke, Készéi Ernő, az ELTE tudo­­| mányos rektorhelyettese. Készéi Ernő bejelentette, hogy Veres Gábor, az ELTE Fizikai Intézetének adjunktusa július 1-jétől a CERN munkatársa lesz. Pálinkás József többek között elmondta, hogy va­laha éppen Rolf Heuer „csapatában” dolgozott a CERN-ben. Prof. dr. Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója, akit tavaly ősz­szel a Debreceni Tudományegyetem díszdoktorává fogadott, elő­adást tartott. A megválaszolandó kérdések közé tartozik az ősrob­banás titkainak megfejtése. Meg kell végre oldani a tudomány „kí­nos kérdését” - hova lett a világegyetem 96%-a. Talán a rejtélyes Higgs-bozon, vagy Higgs-részecske, amely se nem anyag, se nem erő, viszont a feltételezések szerint az energiaátalakulásért felelős. Tulajdonságainak felderítése lehet az első lépés a sötét energia ter­mészetének megértése felé. A sötét világegyetem fényes jövő előtt áll - összegezte Rolf-Dieter Heuer. gyulai Tudósok egymás közt: Pálinkás József és Rolf Heuer ÜTEMTERV A CERNAVODA 34. BLOKKOK BEFEJEZÉSÉRE A 2011-es év vége és a 2011-es év eleje fontos időszakot jelentenek a 3. és 4. blokk befejezésére irányuló projektben. 2010 novemberében az Európai Bizott­ság kedvező véleményt adott a blokkok befejezésével kapcsolatban, ami össz­hangban volt az Euratom Szerződés 43. paragrafusával is. A bizottság kinyilvání­totta, hogy a projekt teljesítette a szerző­dés célkitűzéseit, és így hozzájárulhat a térség energiamixének fejlesztéséhez. Az AECL (Atomic Energy of Canada Ltd.) céggel kötött szerződésnek megfelelően tavaly elvégezték a 3. és 4. blokk meglé­vő szerkezeteinek és elemeinek műsza­ki felülvizsgálatát. Jelenleg az Ener­­goNuclear társaság értékeli a kanadai cég vizsgálati jelentéseit. A program to­vább fog haladni az új Befektetői Egyez­mény alapján, amely a Nuclearelectrica, az ArcelorMittal és az Énei között jött lét­re. Az egyezmény gondoskodik arról, hogy az EnergoNuclear megfelelő pénz­ügyi ellátást kapjon munkájához, és biz­tosítja a következő fázis költségvetését is. A fenti cég elvégezte a lehetséges elővá­logatást is a mérnöki, közbeszerzési és építési szolgáltatást nyújtó cégek között. A megfelelő minőségi tanúsítványokkal ren­delkező és szándéknyilatkozatot benyújtó cégek közül az alábbi társaságok jöhet­nek szóba: a Bechtel International Inc., az SNC Lavalin Nuclear Inc. által vezetett konzorcium és az Atomtechnoprom által vezetett konzorcium. Az értékelő bizott­ság 2011 elején újra megvizsgálta a be­NUCLfcARfcLfeCTRICA nyújtott dokumentumokat annak érdeké­ben, hogy kiválogassa a jelölteket az eljá­rás következő fázisaira. Ezek az alábbiak: a műszaki specifikációk tisztázása, az elő­zetes ajánlatok beterjesztése és azok meg­tárgyalása, a végleges ajánlatok megvita­tása, majd a győztes ajánlat kiválasztása és a szerződés odaítélése. Habár a két blokkra vonatkozó projekt számos, a világ­szerte most megkövetelt biztonsági előírá­sok kielégítésére vonatkozó fejlesztést már tartalmazni fog, az EnergoNuclear ké­szen áll a program újraértékelésre is, hogy a tervezett stressztesztből adódó előíráso­kat is alkalmazza. ELKÉSZÜLT A SZÁZEZREDIK ÜZEMANYAG-KAZETTA PTTESTIBEN Március 15-én készült el a Pitestiben található üzemanyaggyárban (FCN) a százezredik üzemanyag-köteg. A cég az ország olyan minősített gyártója, amely képes ellátni a Cernavodában üzemelő CANDU-6 típusú reaktorokat fűtőanyag­gal. A tizenhét éve folyó gyártás kapcsán nemcsak erre a számra lehet büszke a cég, hanem arra a nagyon alacsony meg­hibásodási mutatóra is, amely mélyen alatta van a CANDU-reaktorokra vonat­kozó, az AECL által elfogadott értéknek. Az FCN jelenleg azon dolgozik, hogy modernizálja a gyártósort, ennek befeje­zése 2012-ben várható. Céljuk a gyártási folyamat optimalizálása és a volumen nö­velése. Ennek során már azt is figyelem­be veszik, hogy a gyártómű képes legyen a 3. és 4. blokk indítótöltetének legyártás­ra, illetve mind a négy blokk teljes üzem­idejének végéig elláthassa azokat fűtő­anyaggal. A cég által nyújtott szolgáltatá­sok és maga a termék is kielégíti a fel­használó által megfogalmazott minőségi követelményeket, csakúgy, mint a környe­zetvédelmi, nukleáris biztonsági és egész­ségügyi előírásokat is. A román atomerő­mű jelenleg az ország villamosenergia­termelésének 18 százalékát biztosítja. Forrás: Nuclearelectrica SA, 2011. május Varga József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom