Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-06-01 / 6. szám
12 2011. június <§V - róym paksi atomerőmű-Hogyart töltik napjaikat az atomerőmű nyugdíjasai? Életének középpontjában a család Baller Ferencné Magdival paksi otthonában beszélgettünk családjáról és a nyugdíjazása óta eltelt időszak eseményeiről- Mesélnél nekem a családodról?- A férjemmel mindketten paksiak vagyunk, itt éltünk gyerekkorunkban és itt voltak a munkahelyeink is. Közös életünk kezdetén szülőknél laktunk, aztán a '80-as években elfogadott városrendezési tervnek köszönhetően sikerült az óvárosban építési telket vásárolni. Az építkezést szülői segítséggel kezdtük, a tetőtéri lakrészt pedig Barbara lányunk részére akkor alakítottuk ki, amikor középiskolába, illetve egyetemre járt. Férjem szintén nyugdíjas, a művelődési központban technikusként dolgozott 30 évig. Lányunk jogi, valamint európai uniós szakjogász diplomával rendelkezik, és öt nyelven beszél. Spanyolországban dolgozik, négy évig konzulként, az utóbbi két évben pedig uniós elnökségi diplomataként Büszkék vagyunk rá és nagyon örülünk a sikereinek. Gyermekkorára visszaemlékezve úgy gondolom, hogy tudatosan készült erre a pályára. A mi életünkben a lányunk mellett a szüléink is központi szerepet töltenek be, mindig számíthattunk rájuk, amikor segítség kellett. Most ők jutottak abba a korba és helyzetbe, hogy törődésre szorulnak, ezért már több éve időnk jelentős részében gondoskodunk róluk. Édesanyámat januárban veszítettük el, azóta édesapámat napi rendszerességgel látogatom és igénye szerint biztosítom részére az ellátást.- Vannak kötelezettségeid, háztartást vezetsz, a szabadidődet mivel töltőd szívesen?- Amióta nyugdíjasok vagyunk, most jut időnk a családi házunk elmaradt felújítási, karbantartási munkáinak elvégzésére. Van egy kisebb méretű fóliasátrunk és egy kis konyhakertünk, amiben szívesen dolgozom. Imádom a virágokat a lakásban és az udvarban egyaránt. Büszke vagyok a Spanyolországból származó leánderekre, amelyek az évek alatt már nagyra nőttek. Szeretek könyveket és folyóiratokat olvasni, tévézni és internetezni. A modern technika segítségével Barbarát kamerán keresztül naponta láthatjuk és skype-on beszélgethetünk vele. 2005 óta évente 2-3 hétre kiutaztunk hozzá, sokat kirándultunk Spanyolországban, Portugáliában és jártunk a Gibraltári-szorosnál is.- Az erőműben meddig és melyik szervezeteknél dolgoztál?- 19 évig dolgoztam az erőműben építészeti műszaki ellenőrként, 1987-től a beruházási főosztályon, majd a technológiai létesítési osztályon. Feladataim közé tartozott a beruházások megvalósítása, valamint az üzemi területen a külső létesítmények beruházásainak és az épületek felújításainak műszaki ellenőrzése.- Élményeid közül említenél néhányat?- 2003-ban Céggyűrű kitüntetést kaptam, ami meglepetés volt számomra. Köszönet a kollégáimnak, akik érdemesnek tartottak és javasoltak a kitüntetésre. Másik élményem a lányomhoz fűződik, aki a 60. születésnapomra egy párizsi úttal ajándékozott meg, amelyen vele vettem részt.- Magdi, miről beszélnél még szívesen?- Egy olyan, munkahelyeimhez kötődő egybeesésről szeretnék még említést tenni, amelyre gondolva elégedettséget érzek. A paksi atomerőműben 1987-ben kezdtem dolgozni, de a kapcsolatom az erőművel ennél jóval régebbi. A nagyközségi tanácsnál, ahol 1970-től 1984-ig építési hatósági munkát végeztem, lehetőségem volt részt venni abban a munkában, melynek eredményeként Pakson atomerőmű létesült. Következő munkahelyemen, az Állami Fejlesztési Banknál revizorként az erőmű-beruházás pénzügyi felhasználásának ellenőrzése volt a feladatom. Ennek a folyamatnak a beteljesedése az volt, amikor 1987-ben a Paksi Atomerőmű Vállalat munkavállalója lettem. Munkám során voltak nehézségek és sikerek. Erre példa a balatonfüredi Rekö kikötője, amelynél a hatályos jogszabályok tiltása ellenére kitartó munkával és az államigazgatásban szerzett tapasztalatommal mégis sikerült elérni az engedélyek beszerzését és a megvalósítást, ami öt évig tartott. Végezetül még egy családi vonatkozású örömhír, hogy lányunk júliusban hazajön Madridból és a továbbiakban is a Külügyminisztériumban fog dolgozni Budapesten. Ebben az a legmegnyugtatóbb, hogy közvetlen családtagjaim újra, mindannyian elérhető távolságban lesznek. Kzné Kisiskolások műsora a nyugdíjasklubban Az Atomerőmű Nyugdíjasklub Egyesület tagjai kedves és megható kis ünnepségre gyűltek össze 2011. május 10-én - tudtuk meg Szanyi Nagy Jánostól, a klub elnökétől. A Bezerédj Általános Iskola 2. osztályos tanulói műsort rendeztek anyák napja alkalmából a klub nagymama korú tagjainak. Ez a rendezvény már hagyományosnak tekinthető. Pataki Jánosné osztályfőnök vezetésével a gyerekek tavaly is kedveskedtek anyák napi műsorral és maguk által készített ajándékkal. A közel egyórás, zenei aláfestéssel gazdagított színvonalas programban ének, egyéni és csoportos versmondás szerepeit. A nyugdíjasklub részéről, mint ahogy az előző évben, ez alkalommal egy kis vendéglátással, elismerő, dicsérő szavakkal és egy-egy csokoládéval köszönték meg a gyerekek műsorát. Az édesanyáknak, nagymamáknak a klubban nemcsak a kisiskolások adtak műsort, hanem a klub férfitagjai is köszöntötték őket, és egy kis verssel kedveskedtek nekik. LAnna Kovács Ferenc (1940-2011) Nyugdíjas kollégánk 2011. május 1-jén, életének 71. évében, paksi otthonában váratlanul elhunyt. 1940. június 17-én Pécsett született. Ugyanitt végezte az általános iskolát és a szakmunkásképzőt, ahol géplakatos és villamos gépszerelő szakmákat tanult 1979. január 15-én a Gagarin Hőerőműből áthelyezéssel került a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. A villamos karbantartó osztályon villamos gépszerelőként dolgozott. Nagy szakmai tapasztalattal és gyakorlattal végezte munkáját. Közvetlen munkatársai, vezetői precíz, szorgalmas és segítőkész kollégaként ismerték. 1993. december 30-án vonult nyugállományba. Pakson lakott feleségével. Három leánygyermekük családban él. Fiúunokájával jól megértették egymást, ideális volt a nagyapa-unoka kapcsolatuk. Nyugdíjasként aktívan kivette részét az otthoni munkában, emellett kertészkedett, horgászott. A rézművesség és a fafaragás, formázás volt a hobbija. Megtört szívvel búcsúzik felesége, lányai és családjuk, unokája, a szomszédok, ismerősök és a volt kollégák. 2011. május 13-án, Pakson, a református temetőben helyezték örök nyugalomra. A Paksi Atomerőmű Zrt. kollektívája nyugdíjas kollégánk emlékét megőrzi, nyugodjék békében. Kzné r' Érzelmi intelligencia és a teljesítményértékelés Lőrincz Sándor (1950-2011) Lőrincz Sándor, a PA Zrt. nyugdíjasa 2011. május 6-án a szekszárdi kórházban hunyt el, 61 évet élt. Pakson, 1950. április 29-én született. Szekszárdon szakmunkásképző iskolában autószerelő szakmát tanult. A Paksi Atomerőmű Vállalathoz 1985-ben lépett be karbantartó lakatos munkakörbe. A turbina- és forgógép-karbantartó osztály klíma- és légtechnikai csoportjában a szellőzőberendezések karbantartását végezte. Vezetőivel és munkatársaival jó kapcsolatot ápolt, a rábízott feladatokat maradéktalanul ellátta. 2004. július 13-án kérte nyugdíjazását. Nyugdíjaskénttöbb ideje jutott hobbijaira. A sportágak közül főként a futball és a kosárlabdajátékok érdekelték, nagy MTK-drukkervolt. Igazi kikapcsolódást jelentett számára a horgászat is. Az utóbbi években egészsége megromlott, több műtéten is átesett, felesége ápolására szorult. Pakson élt házastársával, két gyermeke és két unokája van. A gyászoló család: felesége, gyermekei, édesanyja, unokái, testvére és családjaik, a rokonok, ismerősök, barátok és kollégák a paksi katolikus temetőben 2011. május 13-án vettek végső búcsút nyugdíjas munkatársunktól. Lőrincz Sándor emlékét megőrizzük, nyugodjék békében. Kzné Szűcs Csaba (1965-2011) 2011. május 16-án a szekszárdi kórházban, rövid szenvedés után, életének 46. évében váratlanul elhunyt Szűcs Csaba kollégánk. Szekszárdon, 1965. október 22-én született. Az 505. sz. szakmunkásképző iskolában tanult, ahol villanyszerelő szakképzettséget szerzett. 1999-től dolgozott az erőműben külső cégeknél, majd 2006. szeptember 14-én felvételt nyert a Paksi Atomerőmű Zrt-hez. A villamos üzemviteli osztályon elektrikusként feladatát képezte az erőmű külső villamos berendezéseinek üzemeltetése. Munkáját nagy odafigyeléssel, szorgalmasan végezte, munkatársai jó kollégaként és társasági emberként ismerték. Élettársával és lányával Gerjenben lakott, szülei szomszédságában. A természetet és az állatokat egyaránt kedvelte. Szabadidejében horgászott, gyakran elidőzött kedvenc helyén, a Duna-parton, és gondossággal foglalkozott a kutyáival is. Fájó szívvel búcsúznak szülei, élettársa, lánya, testvérbátyja és annak családja. A rokonok, ismerősök, kollégák Gerjenben, 2011. május 26-án kísérték utolsó útjára. A Paksi Atomerőmű Zrt kollektívája - emlékét őrizve - ezúton búcsúzik Szűcs Csaba munkatársunktól. Kzné A Teljesítmény- és Kompetenciaértékelési Rendszer (TKR) értékelő vezetői számára az idei évi értékelő megbeszélések lefolytatásának támogatásához 2011 májusától kezdődően képzési program indult. A program részleteiről beszélgettem Szatmári Szilvia munka- és szervezetpszichológus, mentálhigiénés szakemberrel.- Mi a célja az értékelő vezetők képzési programjának?- Pszichológusként meggyőződésem, hogy a pszichológiai ismeretek az élet minden területén, a munka világában és a magánéletben egyaránt segítséget nyújtanak számunkra. Az értékelő vezetők képzési programja során ezt a szemléletet képviselve arra törekszünk, hogy pszichológiai ismeretek, módszerek, eszközök alkalmazásával segítsük elő, támogassuk a - lehetőségekhez képest - legobjektívebb értékelést. Ez annál is inkább fontos, mivel az értékelés eredményéhez anyagi motivációs eszköz, jutalom is kapcsolódik. A teljesítményértékelés ugyan alapvetően szubjektív műfaj, de egy vezető sem engedheti meg magának, hogy társas kapcsolatai, előítéletei eltorzítsák az eredményeket. Ezenkívül célunk a humánus, bizalmi légkörű teljesítményértékelő beszélgetés kialakításához hasznosítható szociálpszichológiai, kommunikációelméleti ismeretek nyújtása.- Milyen területekre terjed ki a program tematikája?- A képzési program tematikáját úgy igyekeztünk kialakítani, hogy optimális egyensúlyban legyen az elméleti és gyakorlati rész. így a TKR 2010. évi működési tapasztalatainak ismertetése mellett megismerkedhetnek a résztvevők az úgynevezett kompetenciatérképekkel, amit a szellemi és fizikai besorolású munkavállalók értékelésének támogatásához készítettünk. Bízom benne, hogy ez valóban segíteni fog az értékelőknek abban, hogy az egyes minősítési kategóriákat egységesen értelmezve, a lehető legpontosabban, a valódi egyéni teljesítményeknek megfelelően határozzák meg. A humánerőforrás-rendszerek közül a teljesítményértékelés az egyik legtöbb vitára okot adó, legkockázatosabb elem. Jelentősen hat a teljesítményre, az önértékelésre, a vezető-beosztott kapcsolatra, ugyanakkor sok személyészlelési torzítás is szerepet játszhat az értékelésben. A felkészítés során a résztvevők megismerkedhetnek a leggyakoribb értékelési hibákkal, az értékelő beszélgetés körülményeinek kialakítását segítő kommunikációs eszközökkel és az érzelmi intelligencia munkahelyi aspektusaival. Az érzelmi intelligencia szerepét azért tartom kiemelten fontosnak, mert a munkateljesítményt befolyásoló pszichés mechanizmusok, mint az önértékelés, önbizalom, alkalmazkodóképesség, önkontroll vagy a konfliktuskezelés szintje, jelentősen befolyásolhatják az értékelés során minősített kompetenciákat. Az értékelő megbeszéléssel összefüggésben fontos tudatosítani, hogy nem a munkatárs személyiségét értékeljük, hanem a munka eredményeit, és az eredmények létrejöttéhez vezető viselkedéseket, a kompetenciák szintjét. Ennek megvalósításában eszközünk az empátia, a másik érzéseinek, gondolatainak megismerése és megértése.- Van-e olyan különleges módszer, amivel ezek az ismeretek gyorsan, könnyen elsajátíthatók?- Az ismeretek átadása mellett hangsúlyt helyezünk a konzultatív módszer megvalósulásának motiválására. A tréningmódszerek alkalmazása során a résztvevők saját élményt szerezhetnek kommunikációs jártasságukról, strukturált gyakorlatok keretében megtapasztalhatják az eltérő stílusú és viselkedésjegyekkel jellemezhetően vezetett teljesítményértékelő megbeszélés érzelmi oldalait, az érintett fél reakcióit, és ezeknek az elemeknek az ismeretében a gyakorlatban vélhetően hatékonyabban tudják lebonyolítani a megbeszéléseket. A módszer elsajátításához bizonyos értelemben szemléletváltás szükséges a vezetői kultúrában. Bízom benne, hogy a programban részt vevő vezetők támogatást kapnak a megalapozott, viselkedéses bizonyítékokon nyugvó értékelési eljárás elsajátításához, a szubjektív, érzelmi benyomásokon alapuló személymegítélés helyett. László A. Zoltánná Amit a Humán Alapítványról tudni kell A Humán Alapítvány számos aktív és nyugdíjas munkavállaló részére nyújt támogatást. Nem múlik el nap, hogy személyesen vagy telefonon ne keresné valaki e témában dr. Angyalné Kiss Bernadettet, aki a jóléti szervezet vezetése mellett a Humán Alapítvány Kuratóriumának elnöke is. Bettivel beszélgetésünk során kitértünk az alapítvány hatáskörére és jogosítványaira.- Kinek a kezdeményezésére és milyen célból jött létre az alapítvány?- Már lassan tizenegy éve, 2000 nyarán a humán igazgatóság kezdeményezésére vezérigazgatói támogatással került megalapításra, egyik elhalálozott kollégánk családjának megsegítése kapcsán. Indokolta ezt továbbá a nehéz élethelyzetbe került nyugdíjasok gondjának megoldása és a baleseti, betegségi, temetési segélyezés átalakítása is. Minden évben 400-500 támogatási igény érkezik az alapítványhoz.- Melyek a leglényegesebb tudnivalók?- Fontos, hogy mindenki ismerje meg, hogy az alapítványi támogatás milyen célra és milyen módon vehető igénybe. Elsősorban a rászorultak gyógyulásához, rehabilitációjához, gyógykezeléséhez, a tartósan munkaképtelen vagy csökkent munkaképességű, valamint az elhalálozott munkavállalók gyermekeinek neveléséhez és taníttatásához nyújt egyszeri vagy rendszeres támogatást folyósítva. Lehetőség van továbbá egyes egészségügyi szolgáltatások, gyógykezelések, gyógyászati segédeszközök igénylésére is.- Milyen támogatási igénnyel keresnek meg benneteket?- Legnagyobb számban a betegségekből adódó nehéz élethelyzetek miatt kérik az alapítvány segítségét. A nyugdíjas munkatársaink általában a jelentős gyógyszerköltségekre kérnek támogatást, továbbá az elhalálozott, rokkant munkavállalóink gyermekeinek nevelése céljából érkeznek be igények. Az alapítványi tevékenységem során tapasztalom, hogy egyre többen ismerik meg az alapítvány munkáját. Gyakran munkatársak és munkahelyi vezetők keresnek meg bennünket kollégáik megsegítése érdekében, mivel vannak olyan rászorultak, akik szégyenkeznek segítségért hozzánk fordulni.- A kuratórium milyen rendszerességgel ülésezik, általában milyen támogatásokról dönt?- ki öt tagból álló kuratórium általában kéthetente ülésezik. A testület a beérkező igények jellege, valamint az egy főre jutó jövedelem figyelembevételével dönt a támogatás mértékéről és formájáról. Tartós betegség esetén, illetve gyermekek neveléséhez általában tizenkettő havi támogatásról dönt a kuratórium, de egyszeri támogatás is megszavazásra kerülhet.- Milyen anyagi forrásokkal rendelkezik az alapítvány?- Fontos megemlíteni, hogy a társaság vezetése - ismerve az igények növekedését - évről évre nagyobb összeget biztosít az alapítvány működéséhez, de jelentős tétel a magánszemélyek adójának 1%-os felajánlása is. A kuratórium feladata továbbá a rendelkezésére álló anyagi eszközökkel történő hatékony gazdálkodás, pénzügyi műveletek eredményének elérése.- Az alapítványi munkát a jóléti osztály vezetése mellett látod el, hogyan tudod ezt öszszeegyeztetni?- A jóléti osztály feladatai mellett az alapítványi támogatási rendszer működtetése olyan támogatási formákat biztosít, amelyre a társaság béren kívüli juttatási rendszere nem nyújt lehetőséget, ezáltal a két feladat kiegészíti egymást. A kérelemben leírtak alapján meg kell ismerni az igénylők egészségi és anyagi helyzetét, nincs két egyforma eset. A kuratórium tagjai részéről ezeknek az emberi problémáknak a megértéséhez és átéléséhez nagyfokú empátiára van szükség. Aki ismer, az tudja, hogy magánemberként és a hivatalban is mindig igyekszem pozitívan hozzáállni az emberekhez és az emberek problémáihoz. A felém irányuló bizalom és a visszajelzések előre visznek a munkámban. Úgy érzem, hogy a társaság fontos döntést hozott, amikor létrehozta a Humán Alapítványt. Kzné
