Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-02-01 / 2. szám

10 2009. február Törzsgá rdatagsági elismerések 2008. október 10 éves Posch Gábor mvigh üvig iivfo reaktor osz­tály, 1998. október 21. 20 éves Osztermayer László vig vtig stratégiai és működésfejlesztési osztály, 1988. októ­ber 3.; Tinnyei Sándor vig big minfo minőségfelügyeleti osztály, 1988. október 3.; Fazekas Attila mvigh kaigszfo villamos installációs szerviz osztály, 1988. október 3.; Szabó János mvigh kaigüffo automati­ka osztály, 1988. október 3.; Kurz Alfrédné mvigh káig üffo híradástechnikai osztály, 1988. október 3. 30 éves Weisz Mátyás vtig hűig padosz, 1978. ok­tóber 2.; Szentkirályi László mvigh káig kafo turbina és forgógép karbantartó osz­tály, 1978. október 24.; Józsa Sándor mvigh káig kafo armatúra és csővezeték karbantartó osztály, 1978. október 23.; Balog Anna káig kafo villamos karbantar­tó osztály, 1978. október 2. Törzsgá rdatagsági elismerések 2008. november 20 éves Virág Sándor vig big minfo anyagvizsgála­ti osztály, 1988. november 11.; Ágoston Miklós vig big minfo minőségfelügyeleti osztály, 1987. március 19.; Kiss Endre mvigh üvig kifo operatív tervezési osztály, 1988. november 1.; Haaz József mvigh üvig vefo radioaktív hulladékkezelési osz­tály, 1988. november 16.; Mautner Vil­mos mvigh káig kafo reaktor és készülék karbantartó osztály, 1988. november 1. 30 éves Hírt József mig ktfo irányítástechnikai kar­bantartás technológiai osztály, 1978. au­gusztus 15.; Jankovics Lajos mig ktfo irá­nyítástechnikai karbantartás technológiai osztály, 1978. augusztus 15. Törzsgá rdatagsági elismerések 2008. december 10 éves Kajári Attila vig vtig stratégiai és működés­fejlesztési osztály, 1998. december 4.; Homoki Zoltán vig big sugárvédelmi osz­tály, 1998. december 1. 20 éves Szántóné dr. Mónus Edit vtig hűig üzemi tanács, 1988. december 1.; Bogáncs Ta­más János mvigh mig mfo irányítástech­nikai műszaki osztály, 1988. december 28; Pámer András mvigh káig létesít­mény fenntartás koordinációs csoport, 1988. december 9.; Törökné Gergely Ju­dit gvigh gig szolgáltatási osztály, 1988. december 21. Törzsgá rdatagsági elismerések 2009. január 10 éves Tóth Sándor vig big ibifo rendészeti osz­tály, 1999. január 1.; Görföl Péter mvigh mig pfo projekt támogató csoport, 1999. január 4. 20 éves Fehér János vtig hugi hufo jóléti osztály, 1989. január 4.; Zsoldosné Fekete Judit műszaki vezérigazgató-helyettes, 1989. január 2.; Fodor Zoltán mvigh üvig üvfo irányítástechnikai üzemviteli osztály, 1989. január 19.; Horváth László mvigh míg mfo irányítástechnikai műszaki osz­tály, 1989. január 24.; Krausz Ádám mvigh Ifig sszfo gépész szerviz osztály, 1989. január 23.; Keserű János mvigh Ifig üffo digitális rendszer osztály, 1989. janu­ár 17.; Csordás Gábor gvigh gig logfo rak­tározási osztály, 1989. január 2. 30 éves Lukács András gvigh gig logfo raktározási osztály, 1979. január 20.- riiym paksi atomerőmíí-Szintén nagy feladat volt az 08. számú épület rekonstrukciója, illetve az ott lévő pótvíz-előkészítő technológia felülvizsgá­lata. Ez egy olyan terület, amely a blokkok életével kapcsolatban a legelsők között lett életre keltve, azóta folyamatos üze­met látnak el az odatelepített berendezé­sek. Egyértelmű volt a csapat számára, hogy ezekkel együtt kell kezelni az épületre­konstrukciót. Alultervezett költséggel ke­rült volna be az üzemidő-hosszabbítás fel­adatai közé ez a projekt. Egy olyan pro­jekttervet sikerült összeállítanunk, ami­nek az átadására a napokban került sor. Az elvégzett munka során a team a kö­vetkező fő beavatkozási területek keze­lését dolgozta fel, és ezek kezelésére dolgozott ki javaslatot: • Technológiaváltás és a vegyszerfel­használás változása, ennek hatása az élettartamköltségekre. • A technológiához kapcsolódó tartály­park vizsgálata. • A vegyszerfeladó állomások létesíté­sének és a csőhíd megtartásának vizsgálata. • A nyersvízellátás biztosítása. • Az előkezelő egység és a puffer kiala­kítása. • Az RO-berendezés és a kapcsolódó kiegészítő berendezések, technoló­giák. • Gáztalanítás, utósótalanítás, puffe­rek telepítése. • A technológia betáp- és felügyeleti rendszerei. • A hulladékok kezelése a rekonstruk­ció alatt és azután. • Építészeti feladatok, tevékenységek. • A régi és az új technológia élettar­tamköltségeinek értékalapú össze­hasonlító elemzése. • A technológia telepítésének organi­zációja. A döntéshozók befogadták a javaslato­kat, és ennek megfelelően 2009 januárjá­ban indulhat a fejlesztési javaslat készíté­se a projektre, melyet 2010 és 2013 között javaslunk végrehajtani. Reméljük, hogy 2009-ben hasonló szá­mú, komplexitású és költségkihatású té­mák felülvizsgálatára kerülhet sor, melyek­ben már több szakképzett belső értékelemzőteam-vezető is megmutathatja "oroszlánkörmét", mindannyiunk javára. Köszönöm a tájékoztatást! Wollner Pál sebb beruházási költség oka, hogy a team olyan változatot javasol, melynél nem kell egy külön csatornaszakaszt, illetve egy komplett létesítményt megépíteni, ami­ben elhelyezhetők az ún. szöghajtómű­ves turbinák, hanem egy másfajta (mátrix)turbina behelyezését javasolta a jelenlegi energiatörő műtárgyba. A vezetés az ősszel úgy döntött, hogy az értékelemzéses tanulmány javaslatait fel­használva október második felében az MVM-lgazgatóság elé viszi a módosult el­képzelést. Termelő technológiához kapcsolódik az 1. számú víztisztító értékelemzése. A pa­ramétereinek elemzése kapcsán a techno­lógusok felfigyeltek arra, hogy olyan rom­ló tendencia figyelhető meg elsősorban az 1. blokkon, de a 2. és 3. blokkra is jel­lemző, ami esetleg kétségessé teszi en­nek a berendezésnek az üzemidő végéig való használatát. 2007-ben már műszaki értekezletre került a téma, és ott elfogad­ták a hőcserélők cseréjét, aminek alapján elindult az előkészítő munka. Mivel a projekt becsült költségvetése meghaladta az 500 millió Ft-ot, a téma (a cserére vonatkozó elképzelés) értékelem­zéses felülvizsgálatra került 2008. május­június hónapban. E munka során 14 javaslat született. Ez egy olyan javaslathalmaz, aminek feldol­gozása napjainkban is folyik. Mostanában készítik elő azt az anyagot, ami alapján várható a további pontos di­agnosztizálás. Természetesen, ha az okkeresés nem jár kedvező eredménnyel, illetve a java­solt beavatkozások sem hozzák a remélt hűtési hatékonyságnövelést, a főköri (te­hát csak az egyik!) hőcserélő cseréje elke­rülhetetlen. Reményeink szerint az álta­lunk felvázolt lépéssorozat nagy valószí­nűséggel az eredeti költség (2,6 milliárd Ft) mintegy feléért, de lehet, hogy a töre­dékéért megfelelő műszaki megoldást eredményez. A javaslatok fő iránya az, hogy 2009- ben nem kell elkapkodva kezdeményezni az 1. számú víztisztítónál a teljes hőcse­rélőcserét. Az idei, talán legösszetettebb probléma az elektronikus diszpécserrendszer re­konstrukciója volt. Az értékelemzésre 2008. június-szep­tember hónapokban került sor. A munka előzménye: 2008. május vé­gén elindult egy értékelemzés az elektro­nikus diszpécserközpontok rekonstruk­cióját megvalósító ún. digitális diszpé­cserközpontok projektre. Tekintve, hogy ugyanazon a területen és felhasználói kör számára több hírközlési rendszer is ren­delkezésre áll, célszerű volt, hogy ezen rendszerek egymásra hatását is figyelem­be véve kerüljön felülvizsgálatra a belső hírközlési rendszer. A megbízó ezért az értékelemzési témahatárt több rendszer­re kiterjesztette. Az eredmény: reményeink szerint tel­jessé sikerült tenni a projektet. Ez már beütemezett munka volt, de vezetői dön­tés alapján le lett állítva. Jelenleg átterve­zés alatt van a projekt. A PA Zrt.-nél az elmúlt év­ben vezették be az ötszáz­­millió forint feletti költ­ségvonzatú projektek ér­tékelemzését (Value Engineering). A 2008-ban elvégzett ilyen jellegű munkákról, azok állá­sáról beszélgettem Héjjá László, Müller József, Égner Ibolya és Fodor Árpád érték­elemzőkkel. Jelentős munka volt az év elején a meleg vizes csatorna műtárgyaival kapcsolatos ter­vek értékelemzése. E témát az üzemidő-hosszabbítás szempontjából kellett vizsgál­ni, azzal a céllal, hogy ezek a létesítmények a következő harminc évben is megfelelő­en működjenek. E munka keretében - 2008 tavaszán - a rekuperációs vízi erőművel kapcsolatos elképzelések, tervek felülvizsgálatát is el kellett végezni. A feladat hatékonyabb végrehajtása érdekében felvettük a kap­csolatot több magyar, illetve egy ausztri­ai tervezőintézettel, akiknek a mi álta­lunk javasolt megoldásban referenciájuk volt. Ennek a munkának egy másik ága új megoldást hozott a szinttartó bukó prob­lematikájára. A korábbi megoldások öt­­százmillió és egymilliárd forint közé be­csülték a megvalósítás különböző változa­tainak költségét. Ehhez képest egy "svéd­csavarnak" is tekinthető, egészen más megoldást javasoltunk, melynek beruhá­zási összege max. százmillió forint, tehát ötöde/tizede az eredeti elképzelésnek. A javasolt megoldás értelmében az energia­törő közvetlen közelében a vízszintet fog­juk stabilizálni, mesterséges szintemelés­sel, így hosszú távon kezelhető ezen mű­tárgy problematikája. Visszatérve a rekuperációs erőmű té­mára. Már az eredeti orosz tervek is tar­talmazták egy ilyen műtárgy megépítését, de különböző okok miatt ennek megépí­tése elmaradt. Az utóbbi 10-15 évben többször is komolyan szóba került új lé­tesítmény megvalósítása, majd végül a terv is elkészült. Az értékelemző team a legutóbbi tervváltozatot vizsgálta felül. A javasolt megoldás az eredeti költség­­keret mintegy 20-25%-ával olcsóbb meg­oldást vázolt fel, majdnem hasonló meny­­nyiségű energia előállítása mellett. A ki-Fontos európai eredmények az atomenergetikában A Paksi Atomerőmű Zrt. Nemzetközi Munkacsoportja (NMCS) a 2008. év érté­kelő megbeszélését tartotta 2009. január 22-én a Tájékoztató és Látogatóközpont­ban. Az NMCS feladata a nemzetközi szer­vezetekben való tagságból, a külföldi te­vékenységből származó tapasztalatok ha­tékony felhasználása. A Nemzetközi Munkacsoportnak olyan felelős paksi munkatársak a tagjai, akik valamely nemzetközi szervezet munká­jában vesznek részt. Dr. Czibolya IÁszló, a Magyar Atomfórum főtitkára és dr. Szerbin Pável, az NMCS koordinátora örö­mét fejezte ki, hogy a munkacsoport sike­res évet zárt, és jelentős létszámban meg­jelent tagjai eredményes munkát végez­tek. Radnóti István biztonsági igazgató el­mondta, a WANO-tagságból adódóan az elmúlt időszakban fontos eredmény volt a paksi atomerőmű 2006-os WANO-vizs­­gálatát követő sikeres utóvizsgálat 2008- ban. Nagyon hasznos volt a 2008. őszi, a WANO Moszkvai Központja által szerve­zett és a Párizsi Központ által biztosított előadók részvételével lezajlott Műszaki Támogató Misszió (TSM), melynek témá­ja a munkák helyszíni vezetői ellenőrzé­se volt. Az elmúlt évben is sok paksi szak­ember vett részt WANO-vizsgálatokban. Lenkei István a hazai energiapolitikai koncepcióból adódó feladatokról beszélt. Németh Gábor, aki a Foratom INS.TF (Esz­közök a Nukleáris Biztonságért) munka­­csoportjának alelnöke, és az EU-orszá­­gokkal közös projektekért felelős, el­mondta, közös nukleáris szabályozás hí­ján az EU nehezen tud megjelenni a kül­ső piacokon. Dr. Schunk János, aki a Ra­­dioaktívhulladék-kezelés Munkabizottság (RWM.TF) tagja beszámolt a finn Oskar­­shanmban tett látogatásáról. Ott közpon­ti átmeneti kiégettüzemanyag-tároló mű­ködik, és a tervezett végleges nagy akti­vitású hulladékok tárolójában kutatások folynak. Beliczai Botond a Fiatalok a Nuk­leáris Energetikáért képviseletében el­mondta, hogy a WNA (Nukleáris Világ­­szövetség) nyári egyeteme sajnos még­sem cseh-szlovák-magyar együttműkö­désben, hanem Oxfordban kerül megren­dezésre. Dr. Bujtás Tibor a sugárvédelem témájában kifejtett nemzetközi tevékeny­ségéről, Pásztor Csaba safeguards­­együttműködésről, Hadnagy Lajos a Fo­ratom Energiaellátás Biztonsága (SoES.TF), dr. Szerbin Pável az Új Tagor­szágok Munkacsoport (NMS.TF) eredmé­nyeiről számolt be. A tapasztalatokról, fejleményekről kér­deztük az illetékeseket: Czibolya László: - A nemzetközi nukle­áris életben, ezen belül is az EU lobbizás­ban való magyar részvétel nagyon fontos, ezért a munkacsoport tevékenysége igen értékes. Nagyon sikeres volt az októberi Nuclear Relaunch in Europe című buda­pesti nemzetközi szakmai szemináriu­munk, ahol neves szakemberek, köztük Herczog Edit EP-képviselő, Podolák Györ­gy a parlament Gazdasági és Informatikai Bizottságának elnöke és Kovács József, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója hívták fel a figyelmet az aktuális eredmé­nyekre és teendőkre. December 8-án ad­ták ki az új európai Biztonsági Direktíva tervezetét, amely a közös EU nukleáris szabályozás előfutára lehet.- Az Európai Bizottság által tavaly év vé­gén kiadott új energiastratégia (SER II) és annak felülvizsgált nukleáris melléklete, a Nukleáris Illusztratív Program (P1NC) újabb mérföldkő a kiegyensúlyozott, meg­bízható, szolidáris európai energiabizton­ság elérése, valamint az atomenergia elő­nyeinek elismerése terén. Az Európai Par­lamentnek Anne Laperrouze képviselő asszony tollából a SER II-róT kiadott jelen­tését az EP ITRE (Ipari és Kereskedelmi) Bizottsága 2009. január 21-i ülésén elfo­gadta többnyire az atomenergiára előnyös észrevételekkel együtt. Az EP miniülésén február közepén szavaz a jelentésről. Ter­mészetesen örömteli lett volna, ha az EP konkrét programmal kötelezi el magát a nukleáris energia mellett, de az eddigi eredmények biztatóak, jelzik az európai energiaellátás iránti felelősséget. Ezt a lé­lektani muníciót idehaza is érdemes ki­használni. Fontosnak tartom az Európai Nukleáris Energia Fórumon (ENEF) való további magas szintű részvételünket, amelyen az atomenergia érintettjei igye­keznek válaszolni aktuális kérdésekre. Szerbín Pável: - Nagyon örülök, hogy az NMCS ennyire aktív. A Foratom munka­­csoportomban történtekből kiemelném, hogy az utóbbi idők politikai eseményei rávilágítottak arra, korábban megdönthe­tetlennek hitt tabuk dőlnek le, nincs sta­tus quo az energetikában sem. Egyre han­gosabbak azok a hangok, melyek követe­tik az egységes európai energiapolitika és nukleáris energetikai szabályozórend­szer kialakítását. Az európai lobbizásról tartott továbbképzés egyik tanulsága az volt, hogy az aktuális eseményekre gyor­san és szakszerűen kell reagálni, mert ha késlekedünk, azok - számunkra esetleg nem kívánt - véleménye jelenik meg a kommunikációs csatornákon, akik koráb­ban ébredtek. Az ENEF munkacsoportja­iban célszerű az aktívabb magyar részvé­tel. A Versenyképesség Almunkacsoport egy az atomenergia erősségeit, lehetősé­geit bemutató tanulmányt készített, és a folytatásban a 2050-ig szóló energiasz­­cenáriókon keresztül mutatja be a nukle­áris energia megkerülhetetlenségét. Nagy sikernek és elismerésnek tartom, hogy sikerült Foratom munkacsoportom ülé­sét Magyarországra hozni. Az esemény köré a Magyar Atomfórum komoly nem­zetközi rendezvényt szervezett, melynek professzionális színvonaláért a Foratom levélben mondott köszönetét Czibolya Lászlónak. Hadnagy Lajos r’ Értékelemzések 2008-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom