Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-02-01 / 2. szám

2009. február 11 mym paksi atomerőmű---------------------------------------------------------------­Alvászavarok - miért foglalkozzunk velük? Mottó: „Belefáradok az alvásba!” - idézet egy pácienstől Az emberek nagy többsége küzd va­lamilyen alvászavarral. Ennek ve­szélyéről, a munkára való hatásá­ról kértem tájékoztatást e téma szakértőjétől. Dr. Faludi Béla neurológus, egyetemi ad­junktus, Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratórium, Neurológiai Klinika, PTE, Pécs.- Életünk egyharmadát alvással töltjük. Legalábbis a szerencsésebbek. Szinte már közhelynek számító kijelentés. De keve­sen gondolják át, hogy azt az egyharma­­dot (esetleg többet vagy kevesebbet) ho­gyan töltik. Csak néhány kérdés, melyet érdemes végiggondolni, megválaszolni: • Valóban kipihentük-e magunkat? • Fáradtabban ébredtünk-e fel, mint ahogy lefeküdtünk? • Nappal is aludnunk kell, netán több­ször ellenállhatatlanul elalszunk? • Alvással töltjük-e végig az ágyban az éjszakát, vagy csak vergődünk ál­matlanul? • Járkálunk éjszaka, lábunkat dörzsöl­­getjük, akár óránként vizelnünk kell? • Milyen hatással van ez a minden­napjainkra, a munkánkra, a saját szervezetünkre, egészségünkre? Számos alvászavart ismerünk (jelen­leg kb. 100 fajtát), melyek a fenti tünete­ket, panaszokat okozhatják. Csak a leg­fontosabbakat említsük meg dióhéjban! Gondoljunk csak a horkolásra, melyek mögött gyakran garatelzáródás is meg­húzódik, hatására nem kapunk elég leve­gőt alvás alatt. A visszatérő alvás alatti oxigénhiány hozzájárul a magas vérnyo­más, agyi keringészavarok (stroke), szív­­betegségek (szívinfarktus, szívritmusza­varok) kialakulásához, fenntartásukhoz. Az alvás alatti repetitív oxigénhiány ren­dezése nélkül ezen betegségeket nem le­het eredményesen kezelni. Sokan szenvednek álmatlanságban, al­vásképtelenségben (inszomnia). Számta­lanszor a panaszok mögött alvásvizsgálat­tal kimutatható, jól kezelhető ok húzódik meg. Ilyen például az ún. nyugtalan láb szindróma, mely során elalvás előtt vég­tagjainkban, főként a lábunkban érzünk furcsa érzést, mely miatt azt meg kell mozgatni, dörzsölni stb., s nem tudunk el­aludni. Sokan szenvednek olyan alvászavar­ban, mely során nappal többször ellenáll­hatatlanul elalszanak, s ha megijesztik őket, összeesnek, kimegy az erő az izma­ikból. Ez az ún. narkolepszia, melyre meg­felelő kivizsgálás után szintén létezik ha­tásos gyógyszer. Érdemes az aluszékonyság következ­ményeit is átgondolni. Sokszor hallani TV-ben, rádióban: elaludt a volán mögött, s balesetet okozott. Manapság szerencsé­re ittasan (reményeink szerint) csak ke­vesen ülnek kormány mögé. Aluszéko­­nyan annál többen. Az aluszékonyságnak a magyar nyelvben van egy szinonimája, az álomittasság. A lényeget kiválóan kife­jezi. Hasonló változások alakulnak ki a ki­alvatlanság, aluszékonyság következmé­nyeként, mint az alkoholos befolyásolt­ság során. De hasonló a helyzet a munkahelyi bal­esetek tekintetében is. Elég csak arra utal­ni, hogy számos "híres" katasztrófa (Exxon Valdez - tanker, Bophal - vegyi üzem, Csernobil - reaktor) hátterében is feltételezik az alváshiány-aluszékonyság követeztében kialakult rossz döntéseket. A kialvaüanság következménye többek között lehet fejfájás, memóriazavar, fele­­dékenység, figyelemzavar, koncentráló­képesség csökkenése, melyeknek a min­dennapi életünkre gyakorolt hatását szin­tén nem kell bemutatni. Az ellenállhatatlan aluszékonyság, vagy a másik véglet, az alvásképtelenség, álmatlanság sokszor mindenfajta elsődle­ges alvásbetegség megléte nélkül is ki­alakulhat. A modern társadalmak ún. 24 órás társadalmak, nemcsak a boltok van­nak nyitva éjjel-nappal, hanem az üze­mek többségében is folyamatos a terme­lés. Ennek természetes velejárója a több­műszakos munkarendben történő mun­kavégzés. A statisztikák szerint a munka­­vállalók kb. 20%-a dolgozik váltott mű­szakban, természetesen egyes gyárakban ez az arány magasabb is lehet. A szervezetünk viszont nappal aktív, este pihenni szeretne. Ez egy velünk szü­letett ritmus, melyet nehéz "büntetlenül" megváltoztatni. A legnagyobb az alvás­késztetés a késő éjjeli - kora hajnali órák­ban. Ebben az időszakban jöhet az elal­vás, a téves döntés stb., a kockázat emel­kedik. Számos vizsgálat bizonyította, hogy a váltott műszakban dolgozók kb. 25%-ában alakul ki alvászavar a munkarend jellege miatt, s a dolgozók kb. 60%-a alszik el he­tente legalább egyszer a munkahelyén. Természetesen a többműszakos mun­karend következményeit még nehezebb elviselni, ha elve valamilyen alvászavar­ban is szenved a munkavállaló. Ez meg­sokszorozza a munkahelyi balesetek koc­kázatát. A különféle alvászavarok speciális fel­­szereltségű és szaktudást igénylő labora­tóriumokban, úgynevezett alváslaborok­ban kimutathatók, s többségük a helyes diagnózis birtokában kiválóan kezelhető.- Köszönöm a tájékoztatás! WollnerPál A lobbizást tanulni kell! A Foratom EU Affairs Course továbbképzés tapasztalatai Január elején hasznos tapasztala­tokra tettem szert a fenti továbbkép­zésen Brüsszelben, az alábbiakban röviden ismertetem az elhangzott előadásokat. Alexandra Mihai a brüsszeli Vrije egye­temről ismertette az EU döntéshozó me­chanizmusát, amely bürokratikus és bo­nyolult, egy javaslat az aláírásig 12-30 hó­napig terjedő idő alatt jut el. A lobbizás legalkalmasabb helyszíne az Európai Bi­zottság, a szabályozási témákat itt hatá­rozzák meg. Lehetőleg már a szövegezés­nél érvényesíteni kell az iparági érdeke­ket, minél később történik a beavatkozás, annál kevesebb az esély a sikerre. A hár­mas konszenzusos döntéshozatal miatt mindhárom szinten - Európai Bizottság, Európai Parlament, Európa Tanács - kell lobbizni. Christian Raetzke E.ON-jogász úgy lát­ja, ellentmondás van az európai harmoni­zációs törekvések és az átfogó európai nukleáris szabályozás hiánya között. Az engedélyezést, a nukleáris tevékenységek jóváhagyását, a biztonságos működés fel­ügyeletét, az intézkedések foganatosítását a nemzeti hatóságok végzik. Az EU nuk­leáris szabályozása az Euratom kereté­ben történik, hatálya alá tartozó területek: kutatás, üzemanyag-beszerzés, proliferá­­ció, sugárforrás-biztonság, beruházások, egységes nukleáris piac, egészség és biz­tonság. Dafydd ab Iago az újságíró szemszögé­ből vizsgálva az európai lobbizást, szintén az Európai Bizottságot tartja a legfonto­sabbnak, hiszen évente 100 milliárd euró fölött rendelkezik. Fontos a gyorsaság, ha az atomenergetika hallatni akarja hangját, mert egy bizottsági közlemény után a ci­vilszervezetek 1-2 órán belül reagálnak, tehát az ő véleményük fog megjelenni mint reflexió a sajtóban. Másnap a téma már nem aktuális, aki lekéste, az kimarad. Derek Taylor (DG TREN) humoros meghatározása szerint "a lobbi olyan személyek hitvány csoportja, melynek tagjai kizárólag ártatlan hivatalnokok megvesztegetésében sántikálnak a jómó­dú iparmágnások és részvényeseik ér­dekében. Legjobb esetben is jó ételek és sok jó bor forrásának tekinthetők. Leg­rosszabb esetben elveszik az időt más bokros teendőktől. A lobbista szempont­jából nézve saját tevékenysége kimerül olyan személyek etetésében-itatásában a keserves verejtékkel megkeresett pénzből, akik semmilyen befolyással nem rendelkeznek az ügyre". Valójában a lobbista az EU-tisztviselő fontos infor­máció- és tudásforrása, tőle tudhatja meg, mire van szüksége az iparnak. A hivatalnok pedig megértetheti az ipar képviselőjével, mi a célja a javasolt sza­bályozásnak. A lobbista működése akár szabályozási kezdeményezést is elindít­hat a bizottságban. A lobbista üzenete legyen rövid, egyszerű, zsargonmentes, egyértelmű, mindenkinek jelentse ugyanazt, a lobbizás legyen átlátható és hiteles, hogy megbízható információfor­rásként szolgálhasson. Szendrő Gábor tanácsos, a Svéd Állan­dó Képviselet delegáltja az Európa Tanács­ban nukleáris ügyekben ismertette a nem­zeti álláspont kialakulásának menetét és ebben a lobbizás lehetséges pontjait. Dani Kolb lobbista elmondta, az ipar nem engedheti meg magának, hogy csöndben maradjon, miközben mások hallatják hangjukat. Az EC megfelelő fő­­igazgatóságában kell kezdeni a lobbi­zást, kell kapcsolat a biztosok kabinetjé­ben, a nemzetiségi hovatartozás jó alap a jó kapcsolathoz. Fontos a jó kapcsolat az EP-képviselőkkel és asszisztenseik­kel, szintén jó alap a nemzetiségi össze­tartozás. A cél érdekében szövetség lét­rehozását kell ösztönözni a pártok kö­zött, egy nem kívánt javaslat ellen pedig bevethető a pártokon belüli megosztás. Ösztönözni kell EU-hivatalnokok részvé­telét munkaértekezleteken, üzemlátoga­tásokon. Hans Korteweg, Guy Parker, Berta Pi­­camal, Sami Tulonen, Richard Ivens, Stel­la Brozek a Foratomtól elmondták, a sike­res lobbizás szimbiózist teremt a politikai döntéshozók és az érdekcsoportok között. 2009-es terveikben szerepel a kapcsolat­­felvétel az új Európai Bizottsággal, új par­lamenti képviselőkkel, valamint a hulla­dékkezelési direktíva tervezetének esetle­ges megjelenésével, ENEF, SET-Plan fi­nanszírozásával, a proliferáció kérdései­vel és a nukleáris biztonsági direktívával kapcsolatos teendők. Marc Defrennes az Európai Bizottság kutatási főigazgatóságának munkatársa vázolta az EU kutatási prioritásait és kap­csolatait más EU-kezdeményezésekkel: Nukleáris Biztonsági és Hulladékkezelé­si Magas Szintű Csoporttal és az Európai Nukleáris Energia Fórummal és a Fenn­tartható Energia Platformmal. Miikka Nieminen, Eija-Riitta Korhola finn képviselő asszony asszisztense sze­rint a jó lobbista időben feltárja a problé­mát, tudja kit kell vele megkeresni, folya­matosan napirenden tartja a témát, hasz­nos, előzetesen megszűrt információkat szállít és szivárogtat ki, tudja mit és mi­kor kell tudnia a képviselőnek és mit te­het ezzel a tudással, hozzájárul a képvi­selő munkájának profizmusához. Dr. Szerbín Pável EU-szakértő european atomic forum Tanulás egy egész életen át A paksi atomerőmű oktatási központja be­járatának homlokfalán olvasható az aláb­bi Henry Fordtól származó idézet: "Min­denki, aki abbahagyja a tanulást öreg, le­gyen az ember 20 vagy 80 éves - de min­denki, aki tovább tanul, fiatal marad. Az életben nincs fontosabb szellemünknél, mert az tart minket fiatalon." Napjaink európai slágertémája, a Life Long Le­arning, a hazai képzési szakemberek által magyarított: tanulás életen át (TéT), a jelen kor műszaki szakembereit is érdekli, sőt alaposan érinti. A válsággal terhelt vilá­gunkban jelenleg nincs jobb befektetés, mint a tanulás. Még 2007 júniusában a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke kezdeményezésére jött létre az a felnőttképzés fejlesztésének ügyét támogató elnöki szakmai munkabi­zottság, amelynek megalakulásakor kitű­zött feladata volt, hogy tevékenységével segítse a tudástársadalom megerősödé­séhez nélkülözhetetlen folyamatos kép­zést és önképzést, a tudáshoz való hozzá­férést, értékelje és hasonlítsa össze a ha­zai folyamatokat a nemzetközi tendenci­ákkal, s kezdeményezzen kommunikációt a stratégiai döntéseket előkészítő kor­mányzati és tudományos tényezőkkel. A névválasztásnál fontosnak tartották, hogy a Life Long Learning (LLL) kifejezés magyar megfelelőjét megalkossák, de mindemel­lett rövidítésével nyomatékosítsák jelentő­ségét. így a tanulás egy életen át kifejezés­ből megalkották a TéT fogalmát, amely azt is képviseli, hogy jelenünk, jövőnk, akár országunk sorsa is a tét. Az Európai Bizott­ság erről szóló memoranduma 2000-ben így fogalmazott a kérdésről: "Az egész éle­ten át tartó tanulás immár nem csupán az oktatás és a képzés egyik aspektusa; en­nek kell irányító elvvé válnia az ellátás és a részvétel terén a tanulási helyzetek teljes kontinuumában. Európa minden lakójá­nak - kivétel nélkül - biztosítani kell az esélyegyenlőséget, hogy a társadalmi és gazdasági változás által támasztott igé­nyekhez igazodni tudjanak, és Európa jö­vőjének kialakításában aktívan részt ve­hessenek. " A Magyar Tudományos Akadémia TéT Bi­zottsága, a Tempus Közalapítvány (www.tka.hu) támogatásával közelmúlt­ban megjelent "Tanulás életen át (TéT) Magyarországon" címet viselő kétszázöt­ven oldalas kötete a maga kilenc értékes tanulmányával fontos és a TéT-mozgalom szempontjából nélkülözhetetlen forrás­munka. A jelzett szakmai bizottság össze­foglaló jelentésén és javaslatain kívül ér­tékes résztanulmányok alkotják a felnőtt­­képzés (andragógia) különböző aspektu­sait sorra szedő kötet szövetét Benedek András, Csorna Gyula, Kálmán Anikó, Koltai Dénes, Lada László, Piróth Eszter, Szigeti Tóth János és Vedovatti Anildó tol­lából. Külön értéke az áttekintésnek Ádám György akadémikus agybiológiai megkö­zelítésű bevezetője, amely a tanulási ka­pacitás életkori sajátosságainak alakulá­sával hozza párhuzamba szakmánk fel­adatrendszerét. Briliáns tudományos té­nyekkel megalapozott előszavából meg­tudhatjuk, az emberi agy felépítése "ordít azért", hogy egész életen át képezzük. A térítésmentes könyv a Tempus Közala­pítványtól (1093 Budapest, Lónyai utca 31.) igényelhető. Sípos László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom