Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-10-01 / 10. szám

12 myih paksi atomerőmű 2008. október Jó tudni! - Egészségtippek A PA Zrt. Egészségközpontja új kez­deményezésként kívánja bevezetni Egészségtippek szolgáltatását. A he­ti programtáblázatban havonta rendszeresen közzé teszünk egész­ség témakörben hasznos tanácso­kat, tippeket az egészségüket féltő, tudatosan őrző munkavállalóinknak. 10 apró trükk, avagy hogyan kezdjük egészségesen a napot? Ha azt szeret­néd, hogy jól induljon a nap, és tenni is hajlandó vagy ezért, figyelj oda a reggeli étkezésre, és szánj pár percet a testmoz­gásra is! Csínján a vajjal! 1. Csak könnyen kenhető, szobahőmér­sékletű vajat használj, ugyanis a hűtő­ben keményre dermedt vajat jóval ne­hezebb vékonyan felkenni a kenyérre. Aki ezt a szabályt betartja, szendvi­csenként mintegy 5 g vajat, azaz 45 kalóriát spórol. Mogyorókrém helyett inkább méz 2. A legkiadósabb zsírbombák közé so­rolható a mogyoróvaj (53% zsír) és a mogyorókrém (31% zsír). Ezért reggeli zsemlédre kenj inkább dzsemet vagy mézet. Egyél zsírszegény narancsos kenyeret! 3. Szeretnéd ízletes falatokkal indítani a napot? íme egy könnyen elkészíthető, ám zsírszegény tízórairecept. A naran­csos kenyeret akár önmagában is fo­gyaszthatja. Hozzávalók 1 kenyérhez: 30 dkg liszt, 1/2 teáskanál sütőpor, 10 dkg cukor, 1 tk. vaníliás cukor, 2 evőka­nál mák, kb. 2 dl narancslé. Melegítsd elő a sütőt 160 ?C-ra. Keverd össze a hozzávalókat. Annyi narancslevet hasz­nálj, amennyitől a tészta kissé nedves lesz. Tedd egy enyhén kiolajozott formá­ba, és süsd kb. 45 percig. Mielőtt a for­mából kivennéd, várj, amíg kihűl. Májkrémhez paradicsompüré, méz alá margarin 4. Pástétomok, májkrémek alá felesle­ges vajat kenni. Ha mindenképp fel szeretnéd dobni a szendvicsedet, használj mustárt vagy paradicsompü­rét. Lekvárok, ill. méz alá kenj zsírsze­gény margarint. Vigyázat, nem mindegyik müzli fogyókúrás! 5. Tudtad, hogy a müzliben jelentős mennyiségű zsír is megbújhat? A mo­gyoróval, dióval és egyéb magvakkal dúsított müzlik kétszer annyi zsiradé­kot tartalmazhatnak, mint pl. a szárí­tott gyümölccsel kevertek. Kezdd a napot egy kis ugrókötelezéssel! 6. Emlékszel még, mennyit ugrókötelez­tél barátnőiddel hajdanán? Most újra előveheted egykori játékszered, ugyanis 15 perc ugrálás nem keve­sebb mint 190 kalória elégetését eredményezi. Hogy ne legyen unal­mas, közben tévézhetsz vagy zenét hallgathatsz. Ha szeretsz kocogni, szánj rá fél órát! 7. Azoknak, akik a reggeli órákban aktí­vak, még jobban indulhat a napjuk, ha ébredés után futnak egy keveset. Rö­vid bemelegítés, nyújtás, majd jöhet a félórás kocogás, melybe időközönként iktass be rövid sprinteket. Ezután is­mét nyújts. Ügyeljen rá, hogy pulzusod 20-30%-kal a maximum érték (220 mínusz az életkor) alatt maradjon. Kombináld a reggeli tevékenységeket! 8. Használd ki a fürdőszobában töltött időt! Fogmosás közben például vé­gezhetsz gyakorlatokat. Hatásos láb- és combformálás: hajlítsd be térdeid - egyenes háttal - tizenötször. Vádli: állj lábujjhegyre, majd sarkaid engedd lassan vissza a talajra. Ismételd a fel­adatot 20-szor. Tornázz reggeli előtt, után vagy közben! 9. Sport a reggelizőasztalnál: kiváló fel­adat a mellizom erősítésére, ha te­nyereid a mellkas előtt összeilleszted, s 15 másodpercen keresztül össze­­szoritod. Ismételd 15-ször! Szánj a derekadra 5 percet! 10. Elgémberedett a derekad? Kezdd a napot rövid háttornával. Feküdj has­ra, karjaid tedd keresztbe az állad alatt. Emeld megfejed és törzsed 10 cm magasra, s tartsd ki a testhelyze­tet 20 másodpercig. Pihenj, majd is­mételd mega mozdulatot 15-ször. Balatonfüredi sétány emlékfái Balatonfüreden a Tagore sétányon korzózva nagyon sok minden eszünkbe juthat. A magyar tengeren és a hajókikötőben látható vitorlás hajók, a tihanyi apátság épülete irá­nyában lévő csodálatos panoráma, a part tövében úszó hattyúk és vad­kacsák, de érdemes megfordul­nunk, mert a sétány melletti park és a közeli Panteon nagyon sok törté­nelmi relikviát rejteget. A Tagore sétány emlékfái A feljegyzések szerint Rabindranath Tagore 1926. november 1-jén érkezett a füredi szanatóriumba, majd gyógyulásá­nak örömére fát ültetett. E fa előtt 1956- ban egy indiai küldöttség felavatta Tagore bronzszobrát, és 1957-től a sé­tány is az ő nevét viseli. A fa mellé em­léktáblát tettek, amelyen a költő ez alka­lomra írt verse olvasható. Tagore példá­ját először indiai politikusok követték, s ezután néhány év alatt hagyománnyá vált, hogy az itt megfordult híres sze­mélyiségek fát ültetnek a parkban. Marx György (1927-2002) Kossuth-dí­­jas fizikus, akadémikus, egyetemi ta­nár, számos nemzetközi szervezet meg­határozó alakja kezdeményezésére a No­­bel-díjasokkal folytatták a sort, őket kü­lönféle hírességek követték, napjaink­ban pedig a politikusok szaporítják az ültetett fák és emléktáblák számát. A füredi Tagore sétányon fát ültetett töb­bek között: Wigner Jenő (1902-1995) No­­bel-díjas vegyészmérnök, a világ első re­aktormérnöke, Teller Ede (1908-2003) Fermi-díjas vegyészmérnök, atomfizi­kus, az egyetemes és a magyar tudo­mány egyik legnagyobb alakja és több híres és ismert személyiség. Balatonfüredi Panteon A balatonfüredi Anna-bálok helyszíne - régen Nagyvendéglő és Kurszalon - ma An­na Grand Hotel és a szanatórium színház­­terme alatt található fedett sétányon látogat­ható azoknak a kiváló költőknek, tudósok­nak, kutatóknak az emléktáblája, akik Fü­redről írtak vagy fontosat tettek a városért. Az első emléktábla Garay János költő (1812- 1853) nevét örökíti meg, aki először szen­telt egy verseskötetet a Balatonnak. A má­sodik tábla a színházról emlékezik meg. Majd Czuczor Gergely költő következik. De emléktáblája van itt Krúdy Gyulának, Ady Endrének, Vörösmarty Mihálynak, Jókai Mórnak, Gárdonyi Gézának, Cholnoky Je­nőnek, a Balaton kutatójának, Lóczy Lajos geológusnak, aki egyetemi magántanár­ként oktatott a budapesti tudományegyete men, valamint Eötvös Loránd akadémikus­nak, aki kidolgozta a föld belső rétegeinek gravitációs vizsgálati módszerét. Eötvös a gravitációs kettős ingáját 1901 és 1902 te lén a befagyott Balaton jegén, Füred és Ti­hany között próbálta ki és hitelesítette. Módszerével - amely az egész vüágon elter­jedt - hazánknak nagy dicsőséget szerzett. Mindkét füredi nevezetesség szabadon látogatható. Sipos László A stressz és az allergia Az allergia eltúlzott védekezés. Az al­lergiás embernél az egyébként he­lyénvaló, életfontos elhárítás mérték­telenné, túlzottá válik. Immunrend­szerünk voltaképpen egy védelmi hadsereg, amelynek célja a betolako­dó kórokozók legyőzése, távoltartá­sa. Az allergiás egyén azonban "állig felfegyverkezik", s ellenségképét egy­re nagyobb területekre terjeszti ki. Az allergia nem tartozik azon beteg­ségek közé, amelyeket könnyen le­het gyógyszeresen kezelni. Általá­ban több kiváltó ok együttesen hat, és ezek közül valószínűleg túlságosan kevés figyelmet szentelünk a lelkieknek. Az al­lergiás megbetegedést a pszichoszomati­kus betegségek között tartják számon. Ugyanis a fellelhető szervi háttér, az im­munrendszer túlvédekezése és a kimu­tatható biológiai, biokémiai elváltozás mellett általában megtalálhatók a lelki problémák, a lélek egyensúlyvesztése is. A hagyományos orvosi kezelés a tünetek­re fekteti a hangsúlyt - a tünetek meg­szüntetése vagy legalább enyhítése való­ban nagy megkönnyebbülést okozhat -, de valójában nagyon ritkán következik be, hogy pusztán a tüneti kezeléstől telje­sen megszűnik egy allergiás betegség. Az allergiás megbetegedések multifak­­toriálisak, azaz sokféle tényezőből szár­­maztathatóak. A hajlam öröklődhet is. Hogy az allergiának pusztán szervi hátte­re lenne, annak ellentmond a kutatások so­rán feltárt néhány praktikus megfigyelés Is: alvás, relaxáció, hipnózis alatt megszűn­nek a tünetek, antidepresszánsok, szoron­gáscsökkentők hatására javulhatnak, sőt akár teljesen megszűnhetnek. Érdekes megfigyelés, hogy ha az ember boldog (pl. szerelmes) szintén megszűnhetnek a tüne­tek, valamint bizonyos esetekben elég az allergénnel való vizuális érintkezés - azaz már a látvány is provokálja a tüneteket. Vannak, akik szerint minden betegség diszharmónia, s az orvos alapvető felada­ta az lenne, hogy a harmóniát helyreállí­tása. Ez a keleti orvoslás jellemző filozó­fiája is. Sokszor a lelki élet diszharmóni­ája, azaz a lelki problémák testi tünetek­ben nyilvánulnak meg. Egy-egy ilyen tü­net vészjelzés, figyelmeztetés, hogy vál­toztatnunk kell magunkon, a külvilággal való kapcsolatunkon. Elképzelhető, hogy az allergia az elfojtott agresszivitásnak a jele, amit az ember nem mer megélni, ki­fejezni, sőt olyan mélyen elrejti magában, hogy nem is tud róla. Ezért kénytelen tes­ti tünetekben kifejeződni. Másrészről le­het az allergia fel nem ismert, elfojtott szo­rongás kifejezője is. Érdekes módon egy­beesik a szorongásos betegségek, vala­mint az allergiás tünetek számának nagy­mértékű szaporodása. Ha egyetlen anyagról van szó, akkor gyakran megtalálható a beteg élettörténet­ében egy olyan rég elfelejtett epizód, ami­kor az allergén valamilyen ijesztő, félelme­tes helyzethez kötődött, és ezáltal valami­lyen jelentést kapott. Ez minden betegnél más és más, egyéni, és gyakran csak mó­dosult tudatállapotban férhető hozzá. Az allergiás személyiségtípusra több, gyakran fellelhető jellemzőt Is találtak: az agresszió kifejezésének képtelensége, túlérzékenység, hajlam a függő, szimbio­tikus kapcsolatokra. Szintén mások a hátterében az anya-gyer­mek kapcsolat sajátos kötődési problémáit látják. Néhány kutató feltételezte, hogy az al­lergiás tünetegyüttes egyfajta túlvédekezés, szimbolikusan is: a beteg elfojt bizonyos tu­dattartalmakat, a problémákat a tudatalat­tijába gyömöszölve védekezik, nem akar szembenézni ezekkel. A védekezés tehát nem az allergénnek szól elsősorban, csu­pán áttevődik rá. Pszichoterápiás kezelésé­re is sokféle lehetőség van. Az egyik pl. új alkalmazkodási módok kialakítása, rugal­masabb viszonyulás a környezethez, haté­konyabb konfliktusmegoldás. Ehhez kap­csolódhat egyfajta attitűdváltás. Ez azt jelen­ti, hogy a beteg megtanulja másképp szem­lélni azt, ami megbetegítő hatással volt rá, s megtanul kezelni bizonyos helyzeteket - ezáltal szintén más lesz az önmagához vagy a környezetéhez való viszonyulása. Más gyógyító technikák a személyiség lényegi, tartós, kedvezőbb átrendeződé­sét segítik elő. A tünetek enyhüléséhez já­rulhatnak hozzá különböző relaxációs, vizualizációs gyakorlatok - ezek a test és a lélek kapcsolatát, egyensúlyát, kommu­nikációját segítik elő. Ha úgy érzi, hogy mentális problémáit megosztaná, de nem tudja hova fordul­jon, keressen meg a 20/9442-009-es tele­fonon, és jöjjön el az Egészségközpontba (ESZI volt főiskola épülete, 203. terem) szerda délelőttönként az életmód-tanács­adásomra. Dr. Vöröss Endréné egészségfejlesztő mentálhigiénikus Nyári táborból az atomerőműbe Harminchét rendkívül érdeklődő gyermek látogatott el a július kö­zepén Bölcskén zajló nyári tűzol­tótáborból az atomerőműbe. A tá­bor lakói 10-15 éves általános is­kolai és középiskolai tanulók vol­tak, akik Encsről, Siófokról, Dunaszentgyörgyről érkeztek, és természetesen a helyiek is képvi­seltették magukat. A gyerekek egy percig sem unatkoz­tak - meséli Gáborné Dánó Ibolya, a bölcskei általános iskola nyugalma­zott tanára, aki Vácz János tű. hadnagy tá­borvezetővel, Ferencsák István encsi kísé­­rővel, valamint Vámosi Zoltán tű. száza­dós segítségével vezették a tábor életét. - Az atomerőmű-látogatás különösen nagy élményt jelentett a gyerekeknek. A Tájé­koztató és Látogatóközpontban Csőglei Pista bácsi ny. tű ezredes, a TM Tűzoltó­szövetség örökös tiszteletbeli elnöke kala­uzolta őket, és ő vitte őket az atomerőmű tűzoltóságához is. A laktanyában Tóbi Jó­zsef kiképzési előadó fogadta a csoportot. A gyerekek nagy kíváncsisággal hallgat­ták a tájékoztatást, és örömmel ismerked­tek az atomos tűzoltók járműveivel és fel­szereléseivel. A tűzoltótábor résztvevőinek a szakmai és kulturális programok mellett az atom­erőműben tett látogatás sok hasznos is­merettel szolgált. Lovásziné Anna

Next

/
Oldalképek
Tartalom