Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-10-01 / 10. szám
2008. október 13 mym paksi atomerőmű Német karbantartás vezetők a KGYK-ban Patrick Moore: Még több atomerőmű Texas államban! Idén ötödik alkalommal láttuk vendégül a Karbantartó Gyakorló Központban a Kraftwerksschule E.V. szakembereit. Ez az intézmény látja el a német atomerőművi karbantartó személyzet képzését. 13 szakember Németország különböző atomerőműveiből érkezett azért, hogy a KGYK-ban szeptember 18. és 23. között megrendezett workshop keretei között kidolgozzák a biztonsági kultúra növelésére szolgáló oktatási anyagaikat. A feldolgozandó témák között szerepelt a kommunikáció, a biztonsági rendszerek és használatuk, a munkavégzés előtti eligazítás és a tapasztalatok visszacsatolása. A vendégek felajánlották a lehetőséget, hogy egy paksi szakember is részt vegyen a munkában. Az oktatás részéről Mátrai Zsolt képviselte erőművünket. A munka a tanteremben kezdődött, ahol a résztvevők ismertették elvárásaikat a témákkal kapcsolatban, és megkezdték ezek kidolgozását. A tényleges feladat a fenti témák biztonsági kártyákon történő megjelenítése volt. Miért a KGYK-t választották ennek helyszínéül? Mert a kártyákon megjelenő szöveges rész mellé kiváló képi anyagot tudtak készíteni inaktív körülmények között a primerköri műhelyeinkben. A hat nap alatt jutott idő kulturális programokra is. Részt vettek a szekszárdi szüreti fesztiválon, megtekintették Pécs nevezetességeit. A munka sikerrel zárult. Újabb 3 biztonsági kártya készült el (az előző négy alkalom során 11 ilyen kártya készült). A résztvevők teljes megelégedettségét mutatja, hogy már most elkezdődött a hatodik paksi workshop szervezése. A nukleáris energia és az üvegházgázkibocsátás megtakarítása az 2008 A Foratom átdolgozta korábbi, a különböző' energiatermelési technológiák üvegházgáz (ühg) kibocsátását összehasonlító jelentését. Ebben ismételten leszögezik: a növekvő ühgkibocsátás következtében megfigyelhető klímaváltozás a legnagyobb környezeti veszély, mellyel a világnak ma szembe kell néznie. A légköri ühg-koncentráció csökkentésére való törekvés nemzetközi szinten prioritást élvez, ezt bizonyítja a Kiotói Jegyzőkönyv aláírása. z elektromos energia tiszta, de előállításához fosszilis tüzelőanyagokat: szenet, kőolajat, gázt kell elégetni. Az energiatermelés a jövőben egyre inkább a szénmentes energiaforrások, a víz-, szél-, nap-, geotermális és nukleáris energia felé tolódik el. A felsorolt energiaforrások kielégítik a kibocsátásmentes fenntartható energiatermelés követelményeit. Ezek közül a nukleáris energia jelenleg az egyetlen eszköz, amellyel korlátozni lehet az ühg-kibocsátást, és ugyanakkor alkalmas nagy mennyiségű energia előállítására stabil és alacsony áron. A fosszilis fűtőanyagok használatával szemben a nukleáris energiatermelés nem jár közvetlen ühg-kibocsátással. Az atomenergia és a megújuló energiaforrások nem termelnek üvegház-gázokat az energia előállításának fázisában, de van kibocsátás az üzemanyag bányászata és dúsítása, az erőműépítés, a kiégett fűtőelemek és melléktermékek elhelyezése, a hulladékkezelés és az erőművek leszerelése során. Például a nukleáris ciklusban is történik ühg-kibocsátás, mert fosszilis alapú energia kell az uránbányászathoz és az üzemanyag előállításához, a ciklus létesítményeinek felépítéséhez és az építőanyagok előállításához. Az elektromosenergia-termelési láncban az összes ühg-kibocsátás nagymértékben függ az erőmű tulajdonságaitól (típus, kapacitás, hatásfok, rendelkezésre állás, élettartam) és az erőmű földrajzi elhelyezkedésétől. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (1), az OECD International Energy Agency (2) és a World Energy Council (3) által nemrégen publikált adatokból számított ühg-kibocsátási sávok (t C02eq/GWh) az egyes energiatermelési láncokra vonatkozva a következő táblázatban vannak összegezve. (táblázat lent) A adatok alapján látható, hogy a nukleáris ciklus kibocsátása a teljes élettartamot figyelembe véve 2-59 tonna CO2 egy gigawattóra megtermelt elektromos energiára vetítve, a fosszilis tüzelőanyagok ühg-kibocsátási (CO'eq) átlagértéke 385- 14641 C02eq/GWh, a megújuló energiaforrások energia láncának kibocsátása pedig a 7-7311 C02eq/GWh sávban mozog. A Foratom által a fent említett források és az Eurostat (4) adatai alapján elvégzett számítások szerint az egyes fosszilisenergia-termelési láncokra a következő ühgkibocsátási (C02eq) átlagértékek adódtak (t/GWh): szén - 960; olaj - 720; gáz - 480. Ezen adatokat felhasználva egy teljesen atomenergia-mentes elméleti opció esetén, ha az EU mind a 146 atomreaktorát leállítanák, akkor a vízenergia kivételével az összes többi energiaforrás teljesítményét 1,49 faktorral kellene megnövelni, hogy elérjék a 3.357.958 GWh összes 2006. évi elektromosenergia-termelés szintjét. A vízenergia növekedésével azért nem lehet számolni, mert az EU-ban számottevő kihasználatlan vízenergia-kapacitás nem áll rendelkezésre. Két további feltételezés a számításokhoz: a nem foszszilis energiaforrások kibocsátása = 0, nincs súlyzó tényező a gáz vagy szél esetleges nagyobb arányú növekedésére. Az eredmény azt mutatja, hogy az öszszes atomreaktor kiesése esetén az Európai Unió összes C02eq-kibocsátása 2.040 millió tonnára nőne 1.365 millió tonnáról, a különbség 675 millió tonna C02eq. Vagyis az ühg-kibocsátás 49%-kal nőne, ha nem lenne nukleáris energia. Ez a kibocsátási megtakarítás majdnem egyenlő az EU útjain futó mintegy- 212,5 millió személyautó ühg-kibocsátásával, ami 728 millió tonna évente. A Kiotói Jegyzőkönyvalapján az EU kibocsátáscsökkentési kötelezettsége mintegy 446 millió tonna C02eq. Hasonló módszerrel kiszámították a többi megújuló energiaforrás ühgkibocsátás-megtakarítását, az eredmények az alábbi táblázatban láthatók. Ühg-kibocsátás-megtakarítás az EU-27 energiaiparában (millió t C02eq) Forrás: Kibocsátásmegtakarítás 2006-ban, az IEA, IAEA és WEC fossziliskibocsátásadataival számolva és az Eurostat erőműtermelési adatai alapján Ugyanazt az elméleti forgatókönyvet alkalmazva a világban jelenleg működő összes reaktor (437 db) leállítása esetére a 2005. évi energiamix (5) alapján elvégzett számítások eredményei azt mutatják, hogy a nukleáris energiatermelés nélkül az összes C02eq-kibocsátás 2,1 milliárd tonnával (22%-kal) 9,656 milliárd tonnáról 11,803 milliárd tonnára nőne. Összehasonlításként: az UNFCCC becslése szerint a Kiotói Protokoll Tiszta Fejlődés Rendszere (Clean Development Mechanism - CDM) összesen 1,2 milliárd tonna ühg-kibocsátás-csökkentést generálna 2012-ig. A Kiotói Jegyzőkönyvben az aláíró felek által vállalt összes ühg-csökkentési kötelezettség 549 millió tonna C02eq. A világ atomenergetikája a kiotói kibocsátáscsökkentési vállalásoknál négyszer több ühg-kibocsátást takarít meg, meghatározó módon hozzájárulva a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Források: (1) Spadaro, I.V., Langlois, L. and Hamilton, B., Greenhouse Gas Emissions of Electricity Chains: Assessing the Difference, IAEA Bulletin, 42/2/2000, Vienna, Austria, 2000. (2) Frans H. Koch, Hydropower-Internalised Costs and Externalised Benefits, International Energy Agency (IEA)-Implementing Agreement for Hydropower Technologies and Programmes, Ottawa, Canada, 2000. (3) Comparison of Energy Systems Using Life Cycle Assessment, A Special Report of the World Energy Council, London, United Kingdom, 2004. (4) The Statistical Office of the European Communities (Eurostat). (5) OECD International Energy Agency (IEA) Energy Statistics. Electricity/Heat Data for World. A „Nuclear Energy and Greenhouse Gas Emissions Avoidance in the European Union 2008” Foratom állásfoglalás nyomán: Dr. Szerbin Pável EU-szakértő ■ Energia/Technológia IEA 2000 (2) IAEA 2000 (1) WEC 2004 (3) I Lignit 790-1182 837-1464 1062-1372 Szén 756-1310 757-1085 Olaj n/a 547-903 657-866 Földgáz 389-511 385-690 398-499 Napenergia (fotovolt) 13-731 30-280 13-104 Vízenergia 2-48 4-237 4-120 Biomassza 15-101 31-61 15-49 Szél 7-124 9-48 7-15 Nukleáris 2-59 9-21 3-20 Nagy utazás (Pétervárt látni és...) 47-en indultunk el izgatottan ez év május 17.-én a paksi VMK parkolójából, hogy két héttel később telis-tele csodálatos élményekkel megrakottan térjünk vissza. 2500 km busszal, kétszer. Megérte. Két és fél nap utazás után -Szlovákián, Lengyelországon/l,5h pihenő Varsóban), Fehéroroszországon keresztül- 20-án reggel megérkeztünk Szentpétervárra. A városban egyik ámulatból a másikba estünk. Megelevenedett a történelem, a jó néhány évvel ezelőtti oroszórák anyaga, ami eddig csak fényképen létezett számunkra, az most teljes pompájában ott állt előttünk. Egy történelmi város, amely most a világ egyik leginkább fejlődő modern városa is egyben. Szinte felsorolni is nehéz a nevezetességeita peterhofi Nagy Palota a finn-öböl partján ( egyesek szerint szebb Versailles-nál) csodálatos szökőkútjaival, a Palota tér, a Téli Palota, az Ermitázs gyönyörű képeivel, a sztrelnai Konsztantyin palota, a Kazanyi-székesegyház és sok-sok csodálatos templom, a Piszkarjovkai temető megrázó élménye, éjszakai hajókázás Észak Velencéjében és még sorolhatnám tovább. Meglátogattuk a leningrádi atomerőművet is. A szemünk nem tudott annyit látni, az eszünk felfogni, a szívünk annyi mindent befogadni, és nem utolsó sorban a szánk annyi mindent megkóstolni, mint amenynyit szerettünk volna. Május 30-án épségben, hiánytalanul, fáradtan, tele szép emlékkel hazaértünk. Teljesen beindult a nukleáris reneszánsz a híres államban. A Luminant Generation cég most kapta meg a szövetségi engedélyt két új reaktor felépítésére a tulajdonában lévő Comanche Peak telephelyen (Somervell megye). Ezekkel együtt már hat új reaktor építése van tervbe véve az államban, és megépítésük esetén több mint kétszeresét termelnék a mostani nukleáris produktumnak. Texas egyébként a nagy ország egyik vezető állama azok közül, ahol jelentős fejlesztés zajlik az alternatív energiaforrások terén (szélerő, geotermikus energia és bio-üzemanyagok). A tervezett atomerőművi beruházások megvalósulása esetén a lakossági fogyasztók és a termelőszektor tagjai is spórolhatnának villanyszámlájukon, egyúttal kisebb lenne a szén-dioxid kibocsátása is. A pénzügyi oldalt nézve: tudjuk, hogy az atomerőművek beruházási költsége igen magas, de felépítésük után üzemeltetésük a leginkább költséghatékony. A 2007. évi amerikai energiaszolgáltatói beszámolók szerint az atomerőművek átlagosan 1,76 cent/kWh áron termelték a villamos energiát, míg a földgáztüzelésű erőművek esetében ez 6,78 cent/kWh volt. Az is ismert, hogy az atomerőművek nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat az üzemeltetés során. Természetestesen mindenfajta energiatermelő egység produkál ilyen gázokat, ha a teljes ciklust tekintjük (bányászat, erőműépítés és -üzemeltetés, lebontás). Az atomenergia alkalmazása még így is a legkisebb környezeti hatással járó energiatermelési módozatok között található. A Greenpeace korábbi alapítója és vezető személyisége, Patrick Moore úgy hiszi, hogy a texasi környezetvédők nagy része támogatni fogja az atomenergia használatával felbukkanó levegőtisztasági előnyöket. Ríck Perry kormányzó azon dolgozott az állami törvényhozókkal együtt, hogy életbe léptesse az állam emissziócsökkentési tervét, így segítve Dallast, Fort Worthot és más városokat a Környezetvédelmi Hatóság által előírt levegőtisztasági normák betartásában. Sikerült törvénybe iktatni azt a kezdeményezést is, hogy a texasiak anyagi kedvezményben részesüljenek kömyezeti leg tisztább járművekre való átállás esetén. A jövőben a feltöltős hibrid autók és a nukleáris energia együttes használata minden eddiginél tisztább levegőt eredményez majd. Tavaly a texasi atomerőművek 30 millió tonna szén-dioxid kibocsátását tették szükségtelenné. Ez egyenlő azzal a hatással, mintha egymillió gépkocsit kivontak volna a forgalomból. A több atomerőmű több munkahelyet jelent. Közismert Texas állam tartós munkaerö-teremtő képessége a nukleáris szektorban. Az itteni, júliusban mért 4,7 %-os munkanélküliségi ráta egy százalékkel alacsonyabb az országos átlagnál. Az itteni pénzek jelentős szerepet játszanak a helyi gazdaság előrehaladásában, még a nehéz időkben is. Minden új reaktoregység építése kb. 4 ezer munkahelyet jelent, a fizetések évi 65 ezer dollárnál kezdődnek. Öszszességében a most bejelentett reaktorépítések kb. 22 milliárd hoznak majd a gazdaságnak. Nem meglepő, hogy mindkét, az elnöki pozícióra pályázó személy bevonta az atomenergiát energia-koncepciójába. John McCain 45 új reaktorblokk építéséről beszél a 2030-ig terjedő időszakban. Barack Obama pedig úgy véli, az atomenergia része lesz az ország tisztább energiaforrásokat kereső programjának. Munkerőkölcsönzési és -képzési boom Amerikában? Az amerikai Nukleáris Hatóság(NRC) vezetője úgy véli, az Egyesült Államoknak sürgető szüksége van egy új generációnyi tudósra, mérnökre és szakképzett munkaerőre, hogy megtervezzék, felépítsék és üzemeltessék a tucatnyi új atomerőművet Az ország - a három évtizedes tétlenség után - az építési időszak határán van, így azonnal meg kell kezdeni a szakemberek képzését Dr. Dale E. Klein fenti kijelentését egy, az Illinois Egyetemen vele készült interjúban tette. Szükséges a tehetséges személyek összegyűjtés és számuk növelése, és el kell juttatnunk őket a Ph.D. fokozattól a képzett munkaerő szintjéig - tette hozzá a vezető. Az erőműtársaságok eddig közel húsz erőműépítési kérelmet nyújtottak be a hatósághoz, és 2009 végéigtíznél is több várható még Az atomenergiának vannak ugyan ellenzői, de ha figyelembe vesszük az elektromos energia iránti növekvő igényt, a globális felmelegedést és a fosszilis tüzelőanyagok árát ez új lendületet adhat az új nukleáris blokkok építésének. A Nuclear Energy Institute (NEI) tavalyi évre vonatkozó becslései szerint az iparág közel 20 ezer munkavállalót fog elveszíteni nyugdíjazás miatt 2012-ig (ez az összmunkaerő 35 %-a). További 6 ezerre tehető a lemorzsolódók száma. Az új építkezések konkrét szakemberigénye nem határozható meg mivel még nem tudható, hogy hány építési engedélyt adnak ki. Négy-nyolc blokk építésével számolnak 2012-ig- nyilatkozta John Keeley, a NEI szóvivője. Most úgy látszik, az új blokkok építése esetén a beruházóknak munkaerőt kell kölcsönözniük. A felsőoktatási intézményeknek új tanárok kellenek, a hatóságnak is több szakemberre van szüksége az engedélykérelmek elbírálásához és a telephelyi felügyelethez. A hatóság 20 millió dollárt adott az amerikai egyetemeknek a szakoktatás fejlesztésére és ösztöndíjak folyósítására. (Dr. Dale E. Klein magyarországi programjáról, megállapításairól a Heti hírlevél 39. számában olvashattak az érdeklődők.) Forrás: NEI SmartBrief, 2008. október Varga József
