Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-11-01 / 11. szám

2007. november mym paksi atomerőmű 9. oldal ATOMERŐMŰ A PAKSI ATOMERŐMŰ ® t ^ ® BERUHÁZÁS DOLGOZÓINAK LAPJA. „A sajtó nemcsak a mának szól, üzen a jövőnek is” Amikor 1973 februáijában újrain­dultak az 1969 őszén leállított atomerőmű-beruházás munkálatai, egymás után nyíltak meg a nagy építő­ipari vállalatok kirendeltségei a paksi telephelyen. A nagyvállalatoknak vol­tak üzemi lapjai, amelyekkel lépten­­nyomon találkozhattak a beruházáson dolgozók. Aztán 1976. január l-jével megalakult a Paksi Atomerőmű Válla­lat (PAV), és még azon év decemberé­ben Neutron címmel ideiglenes üzemi lapot indítottak el, amelynek sajnos csak két száma jelent meg. Tehát már a PAV megalakulásakor felmerült egy üzemi lap megjelentetésének az igé­nye. Ám ismerve a korabeli lapalapí­tási lehetőségeket, az engedélyeztetés igen szigorú feltételeit, az illetékesek­nek nem vállalati lap indításához, ha­nem egy beruházási laphoz járultak hozzá. így született meg 1978 novem­berének első hetében az Atomerőmű Építői című üzemi lap, az atomerőmű­beruházás dolgozóinak a lapja. Az első szám megjelenése óta har­minc év telt el, és erre a három évti­zedre tekintünk most viszsza. A lap történetét négy időszakra oszthatjuk: 1. időszak: 1978-tól 1986 decem­beréig tart, a lap neve: Atomerőmű Építői. 2. időszak: 1987 januárjától 1990 januátjáig tart, a lap neve: Pak­si Atomerőmű. 3. időszak: 1990 feb­ruárjától 2002 augusztusáig tart, a lap neve: Atomerőmű. 4. időszak: 2002 szeptemberétől napjainkig, változat­lan címmel, de megváltozott lógóval. Ezek után nézzük meg, mi alapján lehet megkülönböztetni a felsorolt időszakokat. Mondhatjuk, hogy ez az indulás idő­szaka, évente négy, majd nyolc alka­lommal jelent meg a lap, mindig négy oldal terjedelemben. A lap min­den írása az építkezésről szólt, egy­­egy olyan cikkel megtűzdelve, amely az építők elhelyezésével, ellátásával és az igen kevés szabadidős program­juk felvillantásával foglalkozott. Ki­emelt figyelemmel kísérték az orszá­gos vezetők építkezésen tett látogatá­sait, amely azt is bizonyítja, hogy az állami és politikai vezetés rendkívüli érdeklődést tanúsított Paks irányába, íme néhány személy, illetve esemény a Paksra látogatók és a Pakson történ­tek közül, az újság híradása alapján. 1978. szeptember 26.: Huszár István, az MSZMP KB tagja, miniszterel­nök-helyettes, az Országos Tervhi­vatal elnöke; 1979. január: Lázár György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke; 1979. szeptember 20.: Herczeg Károly, a Vasas Szakszervezet főtitkára; 1979. október: a Magyar Rádió Rá­diókabaréjának nyilvános felvétele Pakson; 1979. december 19.: Kádár János, az MSZMP KB első titkára; 1980. július 11.: Czinege Lajos hadse­­regtábomok, honvédelmi miniszter; 1980. július 23.: Dr. Ábrahám Kál­mán építésügyi és városfejlesztési miniszter; 1980. szeptember 10.: Farkas Berta­lan, az első magyar űrhajós; 1981. február 25.: Méhes Lajos ipari miniszter és dr. Kapolyi László ál­lamtitkár; 1981. március 18.: a KISZ KB Vörös Vándorzászlójának átadására több állami vezető is érkezett; 1981. szeptember 10-12.: AII. Atom­technikai Szimpózium vendégei; 1982. március 24.: Lázár György, a Minisztertanács elnöke; 1982. május 14-15.: szakmunkásta­nulók országos találkozójának résztvevői; 1982. június 2.: Moldova György író; 1982. október 26.: Berkest András író; 1983. április 22.: a KGST Villamos­energetikai Együttműködési Állan­dó Bizottsága; 1983. november 3.: Lázár György miniszterelnök; A LAP SZERKESZTŐI 1. Knízner István alapító szerkesztő (1978 novemberétől 1980 márciusáig) 2. Tóth András felelős szerkesztő (1980 májusától 1981 decemberéig) 3. Torma Csaba felelős szerkesztő (1982 februárjától 1988 szeptemberéig) 4. Lócziné Fábián Erzsébet főszerkesztő (1988 októberétől 1995 augusztusáig) 5. Kiss G. Péter főszerkesztő (1995 szeptemberétől 1996 júniusáig) 6. Czinege Mária főszerkesztő (1996 júliusától 2000 februárjáig) 7. Beregnyei Miklós főszerkesztő (2000 márciusától) CIMLAPTERVEK - CIMLAPVALTOZASOK 1. Mack Istv án (Atomerőmű Építői 1978 1986) 2. Vinc/e Bálint (Paksi Atomerőmű 198~ 199(1. január) 3. Vinc/e Bálint (Atomerőmű 1990. február 1994. június) 4. Vinc/e Bálint (Atomerőmű 1994. július-augusztus 2005. januar) 5 Vinc/e Bálint (Atomerőmű 2005. február 2007. május) 0. Vinc/e Bálint (Atomerőmű 2007. június -) NYOMDÁK 1. Szekszárdi Nyomda (1978 1994. június) 2. Déli Nyomda, Pécs (1 994. augusztus 2001. február) V Seil Ny omda Kti . S/ekszárd (2001 márciusától napjainkig) A PAKSI ATOMERŐMŰ BERUHÁZÁS dolgozóinak lapja. Felavatták Huszár Istvás látogatása az Ki\delés Mit ajánl az Electricité de France? iánkban szünet nincs 1984. szeptember 13-15.: III. Atom­technikai Szimpózium résztvevői; 1984. október 12.: Marjai József mi­niszterelnök-helyettes; 1985. október 1.: Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára; 1986. január 29.: a KGST Atomener­getikai Gépgyártási Együttműkö­dést Koordináló Kormányközi Bi­zottság 13. ülésének résztvevői; 1986. május 8.: Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja és Czipper Gyu­la ipari miniszterhelyettes; 1986. augusztus 25.: Dr. Kapolyi László ipari miniszter, az ESZI avatása alkalmából; 1986. november 26.: Pál Lénárd aka­démikus, az MSZMP KB titkára; 1986. november 27.: Ivan Sz. Szilajev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és kísérete, köztük dr. Kapolyi László ipari miniszter. A mai olvasó és lapszerkesztő szá­mára szokatlan az a sok humorba ágya­zott kritika, amely szinte minden szám­ban megtalálható. A köztudatban úgy él ezen időszak, hogy nem lehetett sem­mit kritizálni, ám ezeken a régi, megsár­gult lapokon gyakran találkozunk kriti­kus észrevételekkel. Ennek egyik ma­gyarázata az lehet, hogy az építkezés alatt felmerült gondokról nyíltan beszél­tek, a napi élet része volt az értekezle­teken, megbeszéléseken elhangzó kriti­ka. Ezért azt is természetesnek vette mindenki, hogy az üzemi lap hasábjai­ról sem hiányzott a kritikus hangvétel. 2. IDŐSZAK: Ebben az intervallumban jelentős változások történtek a lap körül. A legfontosabb az volt, hogy befejező­dött a nagy építkezés, üzembe he­lyezték mind a négy blokkot. Az 1985-ben tanácselnökké választott Jákli Péter vezette városi tanács har­monikusabb kapcsolatot alakított ki az erőművel. Az új városi vezetés egy nyíltabb várospolitikát folyta­tott, szorosan együttműködve a PAV vezetésével. A nyíltabb várospoliti­ka nagyobb nyilvánosságot igényelt, ám a nyilvánosság paksi fórumai igen szűkek voltak. A városnak még nem volt helyi lapja, csak az 1988- ban megalakult Jámbor Pál Társaság szorgalmazására és közreműködésé­vel kezdődött meg a városi lap meg­indítására irányuló törekvés. Ám a nyilvánosság kereteinek a tágítását a helyi pártvezetés gyanakvással szemlélte, és az 1984-ben indult Paksi Mozaik című negyedéves la­pot - az egyetlen helyi periodikát - 1987 márciusában betiltotta. Új lap indítását nem támogatták, viszont azt szerették volna elérni, hogy az Atomerőmű Építői a város lapja is legyen, amelynek melléklete lett volna a Paksi Mozaik. így született egy megállapodás, amely alapján az atomerőmű üzemi lapja egyben a vá­ros lapja is lett. Ezt az elképzelést címében is jelezte az üzemi lap, amelynek az új neve: Paksi Atom­erőmű. Ettől kezdve a lap oldalszá­ma is növekedett, és rendszeresen közölt városi híreket. Előfordult, hogy egyes lapszámban több volt a városi hír, mint az atomerőműves, amelyből vita is lett az akkori szer­kesztőségi üléseken. A város értelmiségének egy része nem fogadta el ezt a megoldást, önálló városi lapot szerettek volna. Ez az óhaj 1989. szeptember 26-án teljesült, ekkor jelent meg a Paksi Hírnök első száma. A városi lap megjelenésével a Paksi Atomerőmű című lapból ismét üzemi lap lett, Atomerőmű címen. Azt viszont kevesen tudják, hogy a Paksi Hírnök indításához a nyomda csak az erőműves újság terhére tudott papírt biztosítani, és így jelenhetett meg a városi lap 4000 példányban. Az erőmű lapjának példányszáma vi­szont lecsökkent 2000-re, és csak 1990 augusztusában tért vissza a szo­kásos 5000 példányhoz. 3. IDŐSZAK: A lap visszatért az üzemi keretek kö­zé, és a Paksi Atomerőmű Vállalat dolgozóinak a lapja lett, olvasható a fejlécen. A vállalat életében fontos események hű krónikásává kellett válnia, és ezt a szerepét be is tölti. Ér­demes néhány fontosabb eseményt felidézni ebből az időszakból is. — Az indulás évei Az „ATOMERŐMŰ” újság jelen­legi főszerkesztője arra kért, hogy az első magyar atomerőmű üzemi lapjának 30. évfordulóján szóljak néhány szót a kezdetekről. A fel­kérésnek többek között azért is szívesen teszek eleget, mert har­minc év távlatából igazolva látom a szélesebb körű tájékoztatással kapcsolatos egykori törekvésein­ket. Ezért szeretném idézni a Pak­si Atomerőmű Vállalat megalaku­lása évében, 1976-ban megjelent vállalati újság első számában a „NEUTRONBAN” általam írt be­vezető néhány sorát: „Egy jó közösségi életnek alapve­tő feltétele, hogy az emberek minél többet tudjanak környezetükről. En­nek biztosítása többféle módon tör­ténhet. Az egyik módja a rendszere­sen megjelenő, érdeklődést is felkel­tő írásos tájékoztató, mondjuk a vál­lalati újság. A „neutron” az atom­mag egyik alkotórésze, és az atom­erőművek esetében a magreakció létrejöttében, fenntartásában, ezáltal a villamos energia termelésében je­lentős szerepe van. Nagyon szeret­ném, ha jelképes nevének megfele­lően az első vállalati híradó hasonló­an fontos szerepet töltene be... Folytatás a 10. oldalon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom