Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-04-01 / 4. szám
4 ATOMERŐMŰ 1994. ÁPRILIS szerekkel is, sőt egyes növényvédő szerek is alkalmasak erre. Közös vonás, hogy a mutagén kezelések nem célzottak, ebből következően az eredmény teljes mértékben nem látható előre. Hangsúlyozom: maga a természet is folyamatosan produkál mutánsokat, csak lényegesen hosz szabb idő alatt. Az állatvilágban, de az embereknél is, ilyen például az albinizmus. A növény élettani igényétől eltérő minden szélsőséges hatás kiválthat mutációt, így például az aszály vagy a túl sok csapadék, vagy a hideg, a hőség és folytathatnám. És a föld történetében ilyenekre bőséggel akad példa.- A sugárkertben - gondolom a sugárforrástól való eltérő távolság miatt igen sok különböző tulajdonságú mutáció keletkezik.- Van hasonló és létrejön több eltérő tulajdonságú egyed. Az izotóphoz közelebb lévő növények alacsonyabbra nőnek, a tenyészidő lerövidül, a termés előbb érik be. De eddig csak a növénynemesítés első fázisáról esett szó. A legjobb tulajdonságú egyedeket ki kell válogatni, tovább kell szaporítani, meg kell győződnünk több tenyészév során genetikai stabilitásukról. A szántóföldi besugárzással nemesített fajtákat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nyilvántartásba veszi. A hazai nemesítések közül kiemelkedik az „Mv (martonvásári) 8” búzafajta. Ezt két besugárzott törzsből keresztezéssel állította elő Szilágyi Gyula, 11 nemzedék (!) szelektálása után. Alapvető cél a növény magasságának csökkenése volt. A 70-es években volt olyan időszak, hogy a búza termőterületének 30%-án ezt a fajtát vetették. Megemlíteném az ügynökség támogatásával végzett másik hazai munkát is. A jó tulajdonságokkal rendelkező, de hosszú tenyészidejű „Cesario” francia rizst besugárzással sikerült alkalmassá tenni hazai termelésre.- A lakosság elenyésző hányada idegenkedik, sőtJé! mindentől, ami sugárzással kapcsolatos. Kutatási területén szerzett több évtizedes tapasztalata alapján mi erről az ön véleménye?- A besugárzás a növényekben sugárzást nem indulál. Említettem, a természet is folyamatosan létrehoz mutánsokat, mi - szinte laboratóriumi körülmények között - csak felgyorsítjuk ezt a fo: lyamatot, és szelektálunk, tenyésztünk a jobb és bővebb élei-' miszerellátás érdekében. Virágok besugárzásakor a színek orgiája hozható létre, és a pompás színek mellett a virág magasságát is befolyásolni lehet. Emlékszem, a 60- as évek elején egyik kutatónk behozott egy csodálatos szegfűt, amely gyökérzetével együtt egy pohárban elfért. Akkor megmosolyogtuk... Ma ki tudja mennyit érne!- Köszönöm a beszélgetést. Takács István Antal Mázikné dr. Tökei Katalin és dr. Bálint Andor Van ami nem mutáns? Sugárkert Gödöllőn tot is használunk, de a csírázás megkezdése előtt, éppen a csíraképesség megőrzése érdekében, onnan időben ki kell emelnünk. Debrecenben végeztettünk neutron besugárzást is - a gammasugárral azonos dózisegyenértékkel - figyelemre méltó különbséget az eredményben nem tapasztaltunk.- Milyen folyamatjátszódik le a magvakban, élő növényekben sugárkezeléskor?- Két teória létezik - válaszol dr. Bálint Andor. Gamma-vagy neutron-besugárzáskor az első teória szerint az ütközés, illetve energiaközlés a DNS-t alkotó bázisokban okoz változást. A másik szerint peroxidok keletkeznek, ilyen peroxid például a fodrászatban szőkítésre használt vegyület, - ezek hatnak a dezoxiribonukleinsavra. Az alkalmazott dózis ál- Bő termés és virágcsodák -A jó munka meghozza gyümölcsét. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem dr. Heszky László által vezetett Genetika és Növénynemesítési Tanszékén ezt szó szerint kell érteni. A nemesítés hosszú, legtöbbször 7-8 évig tartó folyamat. Valószínűleg ez is oka, hogy egyik legnagyobb sikerüket még dr. Bálint Andor, ma már nyugdíjas tanszékvezető egyetemi tanár teamje érte el, Hódosné dr. Kotvics Gizella vezetésével. Ők hozták létre és szabadalmaztatták a „szuperkorai Noventa” szójabab mutánst. A mutagén kezelést egy kobalt-60 sugárforrással végezték. Beszélgetőpartnereim Mázikné dr. Tőkei Katalin egyetemi adjunktus és dr. Bálint Andor, a biológiai tudományok doktora. „Egy lelkes kutató már 1950-ben besugárzott árpát a Martonvásári Kutató Intézetben, egy „szerencsétlen” orvosi röntgenkészülékkel. A gép alkalmatkan volt erre, hiszen csak 10-15 ezer röntgendózis hoz létre növényeknél genetikai változást” - kezdi visszaemlékezéssel Bálint professzor. Annak idején - 1947-48-ban - érdeklődéssel hallgattam az egyetemen a mezőgazdasági fizikát oktató tanárom, dr. Császár Elemér előadásait, aki szívesen kalandozott el a sugárfizika területére. Legközvetlenebbül azonban egy 1955-ben Genfben megrendezett konferencia stimulált minket arra, hogy a sugárzást kipróbáljuk és felhasználjuk növénynemesítési célra is. Ekkor már az egyéves tanszékvezetői kinevezéssel a zsebemben munkához láttunk Gödöllőn. Célunk a fehérjetartalom növelése volt, és sikerült is ilyen genetikailag stabil kukoricamutánsokat kitenyésztenünk. A besugárzáshoz ez időben a Csepel Művektől kapott, tulajdonképpen öntvények, hegesztési Tulajdonságok ALTONA eredeti fajta NOVENTA mutáns FISKEBY V. standard fajta Tenyészidő (nap) 120-142 90-105 95-110 Érés ideje IX.3. VII.30. Vili.5. Növénymagasság (cm) 46-50 40-46 36-40 Hylum színe fekete fekete barna Magok száma (db/növény) 60-80 60-110 30-50 Magtömeg (g/növény) 5-16 8-19 4-10 Ezermag tömeg (g) 170 177 175 Magtermés (t/ha) 1,5-2,3 1,8-2,4 1,3-1,7 Magpergés ellenállóság jó jó gyenge Szuperkorai (000) noventa mutáns agronómiái tulajdonságai összehasonlítva az eredeti és a standard fajtával varratok átvilágításához kifejlesztett, némileg átalakított, gammasugárzó készülékeket használtunk. Jelenleg milyen sugárforrást használnak?- Az Atomenergia Ügynökség meghívásával élve 1960-ban Svédországban láttam először ún. szántóföldi besugárzó berendezést. Ezek a gamma-mezők akkor még újdonságszámba mentek. Krónikus besugárzásra is alkalmas ez a berendezés, ólomtokban van a kobalt-60 izotóp, onnan fel lehet emelni és visszasülyeszteni. Jelenleg mi is kobalttal dolgozunk, de a hosszabb felezési idővel rendelkező cézium-33 előnyösebbnek tűnik számunkra. A hosszabb felhasználási időtartam ugyanis kisebb anyagi terhet jelent.- Mit jelent a „krónikus ” a növénynem esitésben ?- Folyamatos besugárzást, amit mi az 1965-ben létesített kísérleti szabadföldi területünkön, a sugárkertben végzünk - veszi át a szót Mózikné dr. Tőkei Katalin - Természetesen vannak besugárzásmentes időszakok, hiszen a növényeket gondozni kell. Akut besugárzást a magvaknál végzünk. Ebben az esetben izotópoldatalában 10-15 ezer röntgen, zöld növényeknél vagy beáztatott magvaknál kisebb. Mutáció azonban létrehozható egyes kémiai Radioszén és tritikále OMFB az agrárágazatban Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság törvényi felhatalmazás alapján kezeli a Központi Műszaki Fejlesztési Alapot, amelyet pályázati rendszerben működtet. A pályázati iroda meghirdetésétől, 1991 eleje óta fogadja a pályázatokat. Mint Pungor Ernő, tárca nélküli miniszter, az OMFB elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, az Alkalmazott Kutatási Fejlesztési Pályázati (AKF) rendszerben jelentős, már sikeresen befejezett és jelentős gazdasági eredményt elért pályázatok születtek. Február végéig 4157 pályázat került benyújtásra és a Műszaki Szakértő Testület - a miniszterelnök által kinevezett 13 fő -, 28 alkalommal értékelte a pályázatokat. Az elfogadott pályázatok száma 1225 és ezekre összesen 12 milliárd Ft támogatást ítéltek meg. A pénzügyi támogatás módja rendkívül kedvező - kamatmentes, és a türelmi idő után, általában 50-100%-os visszafizetéssel, részletekben kell megtéríteni. Az AKF pályázati rendszerben eddig már 426 megvalósult, befejezett pályázat született. Az OMFB megvizsgálta az első 234 befejezett pályázat piaci fogadtatását, és a vizsgálat kimutatta, hogy 51 százalékuk már alkalmazásban van, pénzt termel, 10 százalékuk bevezetés alatt van, 19 százalékuknál most folyik a piackutatás, 20 százalékát azonban még nem alkalmazzák. Az alkalmazás hiányának okai között található például:- a pályázó cég felszámolás, illetve átalakulás alatt van,- gazdálkodási problémák jelentkeztek,- a jó fejlesztés ellenére elhelyezési, eladási gondjaik vannak. (Ez utóbbin próbál segíteni az OMFB Tehnológiai Közvetítő Iroda, amely célirányos kül- és belföldi piackutatást végez.) Gazdasági formáció szerint legtöbb elfogadott pályázatot kft.-k nyújtották be, ezeket a költségvetési kutatóintézetek, egyetemek és részvénytársaságok követik. A legtöbb anyagi támogatást az informatikai ágazat és a mezőgazdaság kapta, megelőzve a gépgyártást és a könnyűipart. Az elnöki tájékoztatást követően dr. Bedő Zoltán, a MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet - Martonvásár - igazgatója mutatta be az OMFB támogatásával született eredményeket. Martonvásámak „neve” van Európában a kukorica- és búzanemesítésben, hiszen kontinensünkön az első, modem, beltenyésztett törzsekből előállított kukorica hibridjét Magyarországon regisztrálták 1953-ban. A ’80-as évek elején az intézet a kukoricanemesítés stratégiájának módosítására kényszerült. Ez nemesítés-módszertani változásokat jelentett, valamint új alapokra helyezték a nemzetközi együttműködéseiket is. Az első eredmények 1989-ben jelentkeztek. Az OMFB támogatásával a korábban megalapozott kutatási eredmények gyakorlati realizálása vált lehetővé. Az Mv nemesítésű saját és honosított hibridekből 1991-ben 5450 tonnát, 1992-ben 6660 tonnát, 1993-ban pedig már 7010 tonnát vettek át a termelők. A három év alatt forgalomba került vetőmag értéke 3 milliárd forintot tett ki. Az „Mv Julius” csemegekukorica-fajta hasznosítása megkezdődött Németországban és Argentínában is. Az első államilag minősített martonvásári búzafajta 1971-ben kapott elismerést, majd átlagosan évente egy-egy új Mv jelű búza került a köztermesztésbe. E búzafajták területi részaránya fokozatosan növekedett a 90-es évek eleje óta. Ez a periódus egybeesik az OMFB-támogatás időszakával. Immáron köztudatba megy át a „tritikále” gabonanév. Ez a növény a rozs és a búza tulajdonságait egyesíti; termelhető rossz talajadottságú területen is, szárazságtűrő, műtrágyázás és növényvédő vegyszer hiánya esetén is megterem. Fehérjetartalma meghaladja a búzáét. Ez ideig három „tritikále” fajta került forgalomba, 5700 t mennyiségben, 80 millió Ft értékben. PungorErnő újságírói kérdésre elmondta, hogy az OMFB a gazdasági eredmények után nem igényel ajövőben sem külön visszatérítést, a visszatérülés az országnak jut, amely a mezőgazdaság esetében 20- szoros, az iparnál pedig hatszoros és nem lebecsülendő az ezzel kapcsolatos munkahelyteremtő hatás sem. Véleménye szerint a bankok többet tehetnének egyes gazdasági elképzelések, fejlesztések financiális támogatásában, a bankprivatizáció és a megalkotásra váró kockázati tőketörvény bizonyára kedvezően változtatni fog a jelenlegi helyzeten. A megvalósult pályázatok közül egy példa: MTA Izotópkutató Intézet Szakmai vezető: dr. Uchrin György Téma címe: Szelektív mintavételező fejlesztése atomerőművi radioszén-kibocsátás monitorozására. A téma rövid ismertetése: Mintavételi eljárás és berendezés kifejlesztése, amellyel atomerőműből kibocsátott és a környezeti levegő radioszén tartalma vegyületspecifikusan - C02, CH4 - meghatározható. Ráfordított OMFB összeg: 1 950 E Ft. Eddigi gazdasági eredménye: már kitermelt 1200 E Ft. Dr. Bedö Zoltán Jelentős világbanki hitel erőművi beruházásra- Aláírás Washingtonban -A Világbank és a magyar kormányzat felhatalmazása alapján az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, illetve a Magyar Villamos Művek Rt. képviselői aláírták azt a hitelszerződést, amelynek értelmében Magyarország erőművi beruházásokra 100 millió dollár kölcsönt kap - jelentette be a delegációt vezető SzűCs István helyettes államtitkár Washingtonból való hazaérkezése után, 1994. március 26-án. Kétéves előkészítő munkát követően jutott a magyar villamosenergia-ipar a 100 millió dollár értékű kölcsönhöz, amelyet a helyettes államtitkár szerint rendkívül kedvező kondíciók mellett nyújtott a Világbank. Legutóbb múlt év novemberében járt Washingtonban tárgyaló küldöttség az MVM Rt. és a szaktárca részéről a kölcsön ügyében. Mivel a Világbank csak állami garanciával nyújt hitelt vállalkozó szervezeteknek, a kormány tavalyi utolsó, december 30-i ülésén döntött a garanciavállalásról. Ezzel megteremtődtek a feltételek a szerződés aláírásához. A Ferihegyi repülőtéren tartott sajtótájékoztatón elhangzott: a pénz felét - 52 millió dollárt - a százhalombattai erőműben egy 150 megawatt teljesítményű új gázturbina létesítésére fordítják. Ez lesz majd az erőmű második csúcstechnológiát képviselő berendezése, az első gázturbina próbaüzeme ugyanis jelenleg is tart Százhalombattán - informálta a hírközlőeszközöket az MTI. A G2-es elnevezésű új gázturbina üzembe helyezését 1995. végére tervezik. A generátort és a gázturbinát a Siemens szállítja, a beruházás további részéről versenytárgyalás során döntenek. A hitel második feléből, 38 millió dollár értékben az országos teherelosztó irányítórendszerét korszerűsítik, 8 millió dollárt környezetvédelmi célokra, 2 millió dollárt pedig szakemberképzésre fordítanak. A kölcsön nem fedezi a beruházás teljes összegét, a százmillió dollárból az említett programok költségeinek legfeljebb a felére futja. Ezért a fennmaradó részt az MVM Rt. saját forrásból teremti elő. A világbanki hitelt a magyar kormány garanciája mellett a Magyar Villamos Művek Rt. veszi fel. A pénzt öt év türelmi idő után 15 év alatt kell visszafizetni, átlagosan 8%-os, félévenként felülvizsgált kamattal. . T T. A. Dr. Pungor Ernő
