Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-04-01 / 4. szám
1994. ÁPRILIS ATOMERŐMŰ 5 Munka+védelem AECL-fotó Az Országgyűlés 1993. október elsejével elfogadta a munkavédelmi törvényt, mely 1994. január 1-én lépett hatályba. A törvény elfogadását hosszas és alapos szakmai előkészítő munka előzte meg. Talán ennek eredménye, hogy az Országgyűlés teljes egyetértéssel, 99,5% szavazati többséggel fogadta el. Éppen száz éve, 1893-ban jelent meg nálunk az első biztonságtechnikai előírás-gyűjtemény és -szabályozás. A munkavédelmi törvény megjelenésével a mai, nemzetközi normákhoz igazodó, korszerű európai törvény született. Mi indokolja a törvény kiadását, illetve mi tette szükségessé az új szabályozást?- Az előző rendeletszabályok túl sok formaságot, adminisztratív megkötöttséget jelentettek, természetesen elismerve, hogy ez a maga idejében korszerű szabályozás volt.- A statisztika szerint a munkahelyi balesetek száma évek óta csökkent, ám ez valószínűleg abból ered, hogy jelentősen csökkent országos szinten a foglalkoztatottság, s nőtt a munkanélküliség. A veszélyek nem csökkentek, hiszen a munkakörülmények különösképpen nem javultak, és ezzel egyidőben a meglévő tőkehiány miatt háttérbe szorultak a biztonsági beruházások.- Fejlett európai országokban törvény rendelkezik a munkavédelemről, tehát nekünk is igazodnunk kell a nemzetközi normákhoz. A törvény célja, hogy az elfogadott elvek alapján szabályozza a szervezett munkavégzés során az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és megbetegedéseket. Általános követelményként a törvény kimondja, hogy „a munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatbavétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet”. Ezen követelmények teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. A törvény a kötelezően teljesítendő minimumokat írja elő, részletesen megszabva az állam, a munkáltatók és a munkavállalók ilyen irányú jogait és kötelezettségeit. Tehát egy keretjellegű szabályozás, és így az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit is általánosságban fogalmazza meg. Lehetőséget biztosítva ezzel az alacsonyabb szintű más, konkrét szabályozásoknak. Pl. a végrehajtási rendeletek, jogszabályok és konkrétan a részvénytársaságnak munkavédelmi szabályozásában nagy szabadságfoka van! A munkavédelmi törvény nyolc fejezetből áll. A teljességre való törekvés nélkül ismertetjük a törvény fo előírásait- Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése - munkavállalók felelősségével összhangban - a munkáltató kötelessége. Az ez irányú követelmények megvalósításának módját a munkáltató határozza meg.- A törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, szervezeti vagy tulajdoni formától függetlenül.- Részletezi a törvény az állam munkavédelmi feladatait, kijelöli az ezen feladatok ellátásáért felelős szerveket, hatóságokat Rendelkezik a munkaeszközök, védőeszközök forgalmazásával, használatával kapcsolatos feladatokról (minőségtanúsítvány), továbbá meghatározza a létesítési követelményeket, a létesítésben közreműködő feladatait Pl. munkavédelmi üzembehelyezés.- Meghatározza a munkavégzés tárgyi feltételeit, az időszakos biztonsági felülvizsgálat követelményeit.- Minden munkavállaló részére biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, pl. megfelelő minőségű ivóvíz, szociális körülmények, megvilágítás, villamos berendezések megfelelősége, zaj, rezgés, por, vegyi hatások, sugárzás stb.- Rendelkezik a munkafolyamatokra, technológiákra, az anyagokra vonatkozó követelményekről. A munkavégzést úgy kell megszervezni és összehangolni, hogy a munkavállalókra, dolgozókra - és ez új szabályozás -, a munkavégzés hatáskörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen.- Veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját az érintett munkavállalókkal meg kell ismertetni, az ezek ellen védelmet nyújtó védőeszközöket meg kell határozni, a munkavállalókat ezekkel el kell látni és használatukat meg kell követelni!- A törvény meghatározza a munkavégzés személyi feltételeit, a foglalkoztatás egészséget, testi épséget ne veszélyeztessen, károsan ne befolyásolja. Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad!- A törvény megfogalmazza a munkáltatók és a munkavállalók kötelességeit és jogait az egészséges és biztonságos munkavégzés során, így pl. a munkavállalók ellenőrzési, munka- és védőeszközök biztosítási, oktatási stb. feladatokat. Ugyanígy a munkavállalók részére szabályok megtartásával, eszközök használatával, az általános fegyelmi rend megtartásával, biztosításával, balesetek bejelentésével kapcsolatos feladatokat.- A törvény rendelkezik - a végrehajtást szabályozza a vonatkozó munkaügyi miniszteri rendelet - a munkabalesetek és foglalkoztatási megbetegedések, bejelentések kivizsgálása és nyilvántartása előírásáról. A törvény külön rendelkezik a munkavédelmi érdekképviseletről. A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosulÉletük emléktárgyai égett le. Egy idős ember is áldozatul esett. A statisztika számon tartja, hogy 460 baromfi, 30 disznó, 116 kutya és macska is elpusztult. Másnap már ülésezett a képviselő-testület. Elrendelték, hogy az épületek között távolságot kell hagyni és az úgynevezett fix pontoknál az épületeket cseréppel vagy bádoggal kell fedni. A tűzoltók ügye is rendeződött. Megindult új vezetőséggel az egyesületi élet is. Fecskendőket és ruhákat szereztek be. Gyakorlatokat tartottak. A tüzeket pedig sorra megfékezték. A megyei lapokban ilyen hírek voltak olvashatók: „Pakson a fo utcában lévő Reund-féle szeszgyárban tűz ütött ki. A továbbterjedést a paksi tűzoltóság Bajó János tiszteletbeli főparancsnok vezetésével megakadályozta.” Élénk kulturális életet éltek. Tagjai lettek az 1893- ban megalakult megyei tűzoltószövetségnek. Az 1930-as évek vége felé fizetett tűzoltókkal erősítették meg a szolgálatot. Az egyesület 1945 után is működött annak ellenére, hogy egy rendelet az egyesületeket föloszlatni rendelte el. 1956januáijától hivatalosan is újra egyesületként működhettek. Uj szertárat építettek a konzervgyárral szemben. A gyári tűzoltókkal ezután már együtt vonultak a tüzekhez. Közösen ünnepelték 1974-ben a centenáriumot is. A körzetesítések után a dunakömlődi tűzoltók is idetartoztak. A paksi önkéntesekre mindig lehetett számítani. Az egész járás területére vonultak tüzet oltani. Jó néhány paksi családnak lehet köszönetét mondani, hogy ezt a nemes szervezetet fönntartották. Sokan ismerték Luszt Vili bácsit, aki évtizedeken át volt az egyesület elnöke. Az atomerőmű építésekor állami tűzoltóságot hoztak létre. Ezután még két évig működött az egyesület, aztán kimondták a föloszlásukat. (Az utolsó elnök dr. Rimái István, a parancsnok pedig Máyer Mihály volt.) 1981-ben elkészült a hatos út mellett az állami tűzoltóság laktanyája. Előzőleg már mintegy 80 személyt kellett állományba venni, kiképezni, majd szolgálatba állítani. Az erőmű segítségével megvásárolták a szükséges vonulószereket. Végül egy jól képzett és viszonylag jól felszerelt csapat állt rendelkezésre Horváth Béla parancsnokkal az élen. Az atomerőmű egyes blokkjának az indításakor megtartott gyakorlatok során vetődött fel, hogy akkor válik kellően biztonságossá a védelem, ha az üzem területén is működik tűzoltóság. Ez egyébként a világ valamennyi erőművében így van. A mintegy nyolcéves vita és előkészület után 1990-ben végre létrehozták ezt a parancsnokságot. Ekkor a városiak törzséből és a beosztotti állományból is többen ide kerültek. Helyettük újabb embereket kellett felvenni és kiképezni. Ilyen előzmények után kíváncsiak voltunk, most, 120 év után hogyan működik ez a tűzoltóság. Az előző parancsnok nyugállományba helyezése óta ezt a tisztséget János Ágoston őrnagy látja el. Neki tettük fel a kérdéseket.- Hogyan sikerült a létszámot kiegészíteni? Milyen az állomány szakmai felkészültsége?- Az erőművi tűzoltóság létrehozása után tisztként itt egyedül maradtam. Ma már a tiszti beosztásokat megfelelő végzettségű kollégák látják el. A gépkocsivezetőket és vonulós tűzoltókat is pótoltuk. A létJános Ágoston tájékoztatja az újságírót 120 éves a paksi tűzoltóság Tüzek és tűzoltók Gróf Széchenyi István az egyik országgyűlésben a magyar falvakról a következőket mondotta: „Leüt a falusi ember a földbe - úgy ahogy - négy czöveket, ráhány néhány villa szalmát és kész a ház; több ily’ ház egyso íjában, s kész az utcza, s kész a magyar falu. Kiveri a paraszt ember az utczán a pipáját - s nincs falu.” Ez a mondás Paksra is ráillett. A házakat rendezetlenül egymás mellé építették. A tetőzet nádból, sásból vagy szalmazsúpból készült. Ilyen körülmények között a közepes erejű szél is tűzvihart hozhatott létre. A szervezett tűzoltás és eszközök hiánya, a rémület, a kapkodás tragédiákhoz vezetett. Paks többször is leégett. A tűz elleni védekezés akkor fejlődött, amikor mezőváros lett, és a céhek virágzásukat élték. Rájuk bízták a tűzoltást. A „tűzbiztosi hivatalt” Rádinger Máty ás kovácsmester látta el. A város 1851-ben vásárolt fecskendőket A települést hat körzetre osztották. A harang kongásainak számával jelezték, hogy melyik kerületben van a tűz. Ilyen intézkedések történtek, de a tűzoltóság létrehozására nem gondoltak. Pedig ekkor már Aradon és Sopronban működött üyen. További tüzeknek kellett keletkezni ahhoz, hogy a város vezetőit gondolkodásra késztesse. 1869. február 11-én délelőtt kitört tűzvészben 133 ház, egy kápolna, sok melléképület és az egyik fecskendő félszer égett le. Az elöljáróság ekkor már komolyabban foglalkozott a kérdéssel. Az ügyet Mádi Kovács János földbirtokos vette kézbe. Többször járt külföldön. Jó kapcsolata volt gróf Széchenyi Ödönnel, a fővárosi tűzoltóság létrehozójával. Segítettek a szekszárdiak is. Innét kapták az alapszabálymintát. Elkészítették a sajátjukat, melyet 1874. február 11-én hagyott jóvá a Belügyminisztérium. Az egylet tagjait gyorsan kiképezték. Néhány hónapon belül már a tűzkeresztségen is átestek. A közönség megdicsérte őket, mert meggátolták a tűz tovateijedését. A riasztásokra mindig időben érkeztek a Mádi Kovács által vásárolt fecskendőkkel. így ment ez 10 éven keresztül. A baj az 1883. január22-én keletkezett tűznél történt. A tűzoltók ekkor is kellő időben érkeztek, azonban az égő épület tulajdonosa - mivel előzőleg biztosítást kötött - késleltetni szerette volna az oltást. Az ott lévő három városi esküdt is a tulajdonos mellé állt. A tűzoltók ellen izgattak, becsmérelték őket. Ezért a tűzoltók egy rendkívüli közgyűlésen úgy határoztak, hogy felfüggesztik a tényleges működésüket addig, amíg kellő elégtételt nem kaptak. Ez azonban nem ment olyan könnyen. Az ügy még a belügyminisztériumot is megjárta. Hat év múlt el, s még semmi sem történt. A helyzeten ismét egy nagy égés változtatott. Az Uj utcában Jäger János házában 1889. július 20-án délután 2 órakor tűz ütött ki. Az orkánszerű szélben egy félóra alatt lángba bomlt a város nyugati része. Kigyulladt a Hidegvölgy is. Az oltásra a dunaföldvári tűzoltók hajón hozták a fecskendőt. Kömlődről, Kérről, Dunaszentgyörgyről és Patajról is érkeztek tüzet oltani lovas fecskendőkkel. A vízhiány miatt azonban nem lehetett alapos munkát végezni. Este hat órakor elállt a szél, s ekkor lehetett csak látni, hogy milyen pusztítást végzett a tűz. 213 lakóház, 185 présház, 80 melléképület tak maguk közül munkavédelmi képviselőt választani. Meghatározza a munkavédelmi képviselők jogait és a jog gyakorlásának kereteit és a munkáltatónak ez irányú feladatait.- A törvény kijelöli a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését és ellenőrzését ellátó megfelelő jogkörrel rendelkező hatóságokat. Rendelkezik jogaikról, feladataikról. Munkavédelmi felügyelők az egész ország területén ellenőrzéseket végezhetnek, hatósági és intézkedési joggal rendelkeznek.- A törvény az egységes kezelés érdekében értelmezi a főbb alapfogalmakat, mint pl. munkabaleset, munkavédelmi üzembehelyezés, szervezett munkavégzés stb. Fontos tudni: a törvény hatálybalépésével egyidejűleg több ide vonatkozó rendelet, jogszabály megszűnt. A törvény feldolgozása, a részvénytársasági szintű szabályozásmódosítás előkészítése folyamatban van. Az MVSZ1994. július 1-jétől lesz érvényes. A Munkavédelmi programot 1994. december 31-ig készítjük el. A törvénnyel összefüggésben, annak végrehajtásával kapcsolatosan már megjelent, Uletve még várható munkaügyi és népjóléti miniszteri rendelet. Mindezek figyelembevételével részvénytársaságunk munkavédelmi szabályzatát első félév végére tervezzük véglegesíteni. Igyekszünk a végleges MVSZ hatálybalépését követően részletes tájékoztatót adni a változásokról az újság hasábjain. A munkavédelmi törvény egy keret, rajtunk múlik, hogy végezzük munkánkat. Csak a szabályos, fegyelmezett munkavégzéstől, az előírások betartásától várhatjuk a balesetek megelőzését, csökkenését. Ez mindannyiunk érdeke. - L -számunk 61 fö és mindössze egy hiányunk van, de ezt most feltölteni nehezebb, mint annak idején volt, mert a követelmények nagyok, a fizetés pedig kevés. Az átlagéletkor 36 év. Szakmailag jól felkészültek. Sajnos van lehetőség a gyakorlásra, mert évente 250-300 esetben kell kivonulniuk. Működési területünk a városra és még tíz helységre terjed ki. Sokszor kell ott kivonulniuk Cece és Simontomya térségébe nád-és avarégetésekhez is. A hatos úton is elég sok a baleset. Akad munka bőven. A vonuló fecskendők közül a legfiatalabb kilenc, a legöregebb 21 éves. Gyakori a meghibásodás. Alkatrészt pedig nehéz kapni hozzá. Van egy 30 méteres IFÁ gyártmányú gépezetes létránk is. Ezzel azonban a VI. emelet fölötti lakásokból már nem tudunk mentést végezni. Ilyen esetben az erőműből várunk segítséget Mi pedig oda vonulunk, ha baj van, amikor bejelez a tűzoltórendszer. Ebből eredően is jó a kapcsolatunk az erőmű vezetőségével és tűzoltóságával. így vagyunk mi ezzel a polgármesteri hivatallal és a rendőrséggel is. Külföldi kapcsolataink ugyancsak jól alakultak. Kölcsönösen látogatjuk egymást három német két szlovák, egy lengyel és egy olasz város tűzoltóságával.- 120 éve alakult az önkéntes tűzoltóság. Utódjának tekintik-e magukat?- Miután a hivatásos tűzoltóságok az önkéntes egyesületekből alakultak, feltétlen elődeinknek tekintjük a Mádi Kovács János által létrehozott csapatot. Az önkéntes tűzoltók ma is nélkülözhetetlen segítőink, nekünk is, meg a helyi lakosságnak is. Miután csaknem 40 helységbe kell eljutnunk két általános fecskendővel, s ha ezek a kocsik valahol már dolgoznak, hogy mi mondjuk: kárfelszámolást végeznek, bizony már nem segíthetünk az időközben bajbajutottaknak. Meg azután le kell küzdenünk a távolságot is, ha Gerjenbe, Pálfára, vagy éppen Simontomyára kell vonulnunk. Ez, különösen a téli időszakban nagy gond. Sajnos, az önkéntes-tűzoltóságok nagyon gyengén állnak. Alig van néhány egyesület, amelyikre számíthatunk. Különösen ott vannak gondok, ahol a helyi önkormányzat sem kezeli sajátjaként ezt a kérdést. Az önkormányzatokról szóló törvény helyi feladatként határozta meg a tűz elleni védekezést és oltást. A megoldás módját valamennyi képviselőtestületnek el kellett dönteni. Sajnos, az eltelt négy év alatt ezt kevesen tették. Itt kell említést tennem a diáktűzoltókról. Sokat segíthetnek a tüzek megelőzésében és az utánpótlás biztosításában. Velük és az önkéntes tűzoltósággal tehát kellő módon foglalkozunk. Lehetőségeink nekünk is végesek, de segítjük őket, mert csak velük együtt lehet a körzetünk tűzvédelmét biztosítani. CSÖGLEI ISTVÁN Fotó: Beregnyei M.
