Atomerőmű, 1980 (3. évfolyam, 1-7. szám)
1980-09-01 / 5. szám
2 ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI Lovass Gyulával, az ERŐTERV főmérnökével — A paksi atomerőmű terveinek csaknem mindegyikén megtalálható az ERŐTERV felirata, mégis keveset tudunk erről a vállalatról. Kérem, beszéljen a munkájukról. — Az ERŐTERV volt az a cég, amely Magyarországon legelsőként foglalkozott atomerőművel kapcsolatos feladatokkal. Az ötvenes évek végén kezdtük a Központi Fizikai Kutató Intézet reaktorának tervezésében való részvétellel, majd folytattuk a Budapesti Műszaki Egyetem oktató-kutató reaktorának tervezésével, amely már önálló munkánk volt. 1966-ban indult az első hazai atomerőmű tervezési munkája, ami hatalmas feladatot jelentett, nemcsak nekünk, hanem valamennyi hazai tervező, kutató, fejlesztő szervezet számára, még azzal együtt is, hogy a Szovjetunióval megkötött államközi egyezmény értelmében a fejlesztő-tervező munka jelentős részét nem itthon kellett végezni, hanem csak az új technika hasznosítása és az ehhez szükséges tervező-fejlesztő munka volt a feladatunk. — Hogyan készültek fel, hogy megfeleljenek az elvárásoknak? — Sok mindent tettünk saját erőből, mégpedig jelentős anyagi áldozatok árán, és kaptunk külső segítséget is. A Szovjetunió Állami Atomenergia Bizottsága által megrendelt SZEVER—2 kis atomerőmű prototípusának generáltervezője és technológiai szakvezetőiéként gazdag tapasztalatokat szereztünk, és nem feledkezhetünk meg a partnerintézetektől kapott igen hasznos szakmai tanácsokról sem. A tapasztalatok birtokában a második műszaki tervezés 1973-ban meghatározott megosztása szerint lényegesen több feladatot vállalhattunk, és a kiviteli tervezés, valamint honosítás kapcsán jelentős kutatási feladatokat is megoldottunk az új anyagok, a technológiák kiválasztása érdekében. — ön személy szerint mikor került kapcsolatba Pakssal? — Több mint tíz éve, pontosabban 1967. óta, szinte kezdettől fogva foglalkozom a paksi atomerőművel. De vannak nálam is régebbi ismerői a témának, példának említhetem Németh László villamos osztályvezető kollégámat, aki a helyszíni munkák irányításában előbb vett részt, mint én. — Miben különbözik egy atomerőmű tervezési munkája a hagyományos erőműéhez képest? — Az atomerőmű létesítése az elhatározástól az első blokk üzembe helyezéséig 9 —10 év, lényegesen hosszabb, mint a hagyományos erőműé, amely 5—6 év alatt létesíthető. Az atomerőművek biztonsági előírásaival kapcsolatban a világon eddig tapasztalt folyamatosan növekvő igény — amely a költségek évi 1—2 százalékos növekedését is eredményezi — állandó tervmódosítást tesz szükségessé. — Tehát ez az oka a gyakori tervmódosításoknak? — Elsősorban ez. A Szovjetunióban hatalmas kutató bázisok foglalkoznak az atomerőművek fejlesztési kérdéseivel, melynek eredményeit az államközi egyezmény értelmében folyamatosan megkapjuk, így a berendezések konstrukciói akkor válnak véglegessé, ha már szállítják őket. Ugyanakkor megnyugtató számunkra, hogy a berendezések a mindenkori legkorszerűbb színvonalat képviselik. Volt már szó arról, hogy az atomerőmű lényegesen nagyobb szerelési feladat, mint egy hagyományos erőmű, ezért a hazai gyakorlatban előírt teljes tervdokumentáció szolgáltatását, de még a fokozatos Munkásművelődési napok Október 20-án, délelőtt a művelődési központban nyitják meg a Munkásművelődési napok megyei rendezvénysorozatát. A megnyitó után Török Iván pszichológus az üzemi közművelődési bizottságok elnökeinek, titkárainak a művelődés iránti igény felkeltéséről tart vitaindítót. 22-én 18.30 órakor az ifjúsági házban a korszerű lakásberendezésről, 19 órakor a művelődési központban Emberi kapcsolatok a munkahelyen címmel lesz tanácsadás, illetve eszmecsere. 26-án a művelődési központ színpadán mutatja be a Kaposvári Csiky Gergely Színház Shakespeare: Szentivánéji álom című művét. 27- én 18.30 órakor az ifjúsági házban tartják a Dísznövények a lakásban című bemutatót. 28- án 19 órakor a művelődési központban találkozhatnak olvasói László Bencsik Sándor íróval. Ugyanitt november negyedikén, este hét órakor Paks jövőjéről terveznek beszélgetést. A Munkásművelődési napok alkalmából a konzervgyár klubjában két előadást tartanak: október 29-én 14 órakor Paks múltjáról, november 4-én 14 órakor a családtervezésről, gyermeknevelésről. A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI HÓNAP PAKSI RENDEZVÉNYEI: Október 18—19-én naponta 10—20 óráig díszmadár-kiállítás lesz az ifjúsági házban, 21-én 14.00 órakor a művelődési központban a Föld állattervszolgáltatást sem lehet mindig biztosítani. A tervek szállítása folyamatosan, néhány hónappal az esedékes kivitelt megelőzően történik, emiatt nő a tervhibák száma, amit a helyszínen kell helyesbíteni. — Hány fővel képviselteti magát az ERŐTERV a helyszínen? — Ellentétben a hagyománnyal, a helyszíni tervezés miatt a paksi létszámunk 140 —150 főre tehető. A műhelytervre való lefejtést például hagyományos erőműnél a technológiai fővállalkozók végzik, míg itt, mint generáltervezőnek, erről is nekünk kell gondoskodni. Sok gondot okoz a tervezőinknek az adatok pontatlansága, a helyszínen a saját szemünkkel kell meggyőződnünk a gyári adatok helyességéről. — Győzik a munkát? — Szerencsére megtaláltam az erre alkalmas embereket, a tapasztalt idősebbek és a lendületes fiatalabbak jól kiegészítik egymást. A kirendeltségi munkában a kifogástalan alapismereteken túl nagy szükség van a magasfokú szervezőkészségre. A jó szervezőkészséggel rendelkező fiatalokat „mélyvízbe dobjuk”, de dicséretükre legyen mondva, kiállják a próbát és egyre jobban, körültekintőbben végzik a munkájukat. A nyelvtanulás szükségességét kivétel nélkül mindnyájan belátják, hiszen a szovjet szakemberekkel még sokáig fogunk együt dolgozni és mi szeretnénk, ha ezáltal is minél közelebb kerülnénk egymáshoz. — Köszönöm a beszélgetést és a munkájukhoz sok sikert kívánunk. TORMA CSABA világáról, 16.00 órakor pedig az ifjúsági házban az emberré válásról tart előadást dr. Kasza László, a veszprémi állatkert igazgatója. 24-én 16.00 órakor az ifjúsági házban megismétlik a Föld állatvilágáról szóló előadást. 28-án 16.00 órakor az ifjúsági házban, 19.00 órakor a művelődési központban a Balaton és a Velencei tó jövőjéről hallgathatnak előadást az érdeklődők. 30-án délután fél ötkor és este hétkor mutatja be a művelődési központban a TIT Természettudományi Stúdiója színes lézer- és diaporáma-műsorát, Impressziók a Földről címmel. Október 13-án 19.00 órakor kiállítás nyílik a művelődési központban „ösállatmaradványok a Föld történetéből” icímmel. Csoportok és szocialista brigádok részére tárlatvezetés biztosítva lesz. * Nagy sikerű szabadtéri előadást tartottak a moldvai „Tricvit” táncegyüttes fiatal táncosai a Munkásművelődési Központ előtti téren. Az együttes a nemzeti táncokon kívül beiktatta széles repertoárjába a baráti szocialista országok népeinek legjellemzőbb táncait is, melyek közül legnagyobb sikert — érthető módon — a csárdás aratott. Az előadás után az együttes tagjai vidám össztáncot vezettek a vállalkozó kedvű nézősereg bevonásával. Szívesen látott vendégeinket máskor is visszavárjuk hasonló fellépésekre., KISZ-építkezési napok 1980. IX. 2—8. A KISZ-építkezés szervező bizottsága döntése alapján, az atomerőmű-építkezés KISZ- bizottsága szeptember 6—7- én megrendezte a KlSZ-építkezési napokat. Ebben az évben a beruházás KISZ-bizottsága a KISZ- építkezési napokra meghívta a baráti szocialista országok atomerőműveiben dolgozó fiatalok képviselőit is. A meghívást elfogadta a novovoronyezsi atomerőmű Komszomol-delegációja, Csehszlovákiából a dukovani és a bohunicei, az NDK-ból pedig a NORD atomerőmű delegációja. A külföldi delegációkat a területi ifjúsági szervezetek titkárai vezették. A novovoronyezsi delegációt a PAV KISZ-szervezete, dolgozó szakértők részéről az otthoni körülményekkel kapcsolatban, de sok szó esett a helyi építési-szerelési munkák állapotáról, a fiatalok szerepéről a beruházáson is. A Munkásművelődési Központban az „Idegenek” című amerikai fantasztikus film került vetítésre, igen nagy sikerrel. Hatodikán délelőtt a meghívott vendégek plenáris ülésen vettek részt, melyen Balogh Ernő, az ERBE helyszíni főmérnöke és dr. Henczi Lajos, a KISZ KB ifjúmunkás osztály vezetője tartott előadást. Ezt követően a résztvevők rövid látogatást tettek az építkezés területén, ahol közelebbről a segéd-, illetve laborépületet mutatták be a csoportnak. résztvevőinek nem volt munkaszüneti nap. Igen gyors reggelizés után az előző napi szekcióülések folytatása és befejezése volt az első program. Ezt plenáris ülés követte, melyen beszámoltak a szekciók vezetői a viták tapasztalatairól, az elhangzott javaslatokról. Csák Attila elvtárs az első szekció munkáját eredményesnek minősítette. Kiemelte, hogy a munkaverseny szervezésében is a gazdasági életben bekövetkezett változásokhoz kell igazodni. A résztvevők megállapították, hogy az Alkotó ifjúság, FMKT pályamunkákban, újításokban a jelenlegi érdekeltségi rendszer nem megfelelő, javasolták, hogy ezen az illetékes szervek változtassanak. Bajsz József elvtárs, a második szekció vezetője elmondta, hogy mivel az üzembe helyezés nem a szerelés befejeztével kezdődik, hanem jóval korábban, ezért különösen szükség van a vállalatok hatékony együttműködésére. A szekcióban egyöntetű vélemény volt, hogy a személyes felelősség növelésével, a területen a raktározási és bizonylati rendszer hatékonyságának javításával kell a társadalmi tulajdon védelmét erősíteni. Hasznos információkat kaptunk a német és csehszlovák elvtársaktól az üzemeltető és üzembe helyező személyzet felkészítésével kapcsolatban. a NORD ifjúsági delegációját a GYGV KISZ-szervezete, a dukovani és bohunicei delegációt az ERBE KISZ-szervezete fogadta. A külföldi delegációk programjait a vendéglátó vállalatok KlSZ-szervezetei állítatták össze, a központi programokkal összhangban. A KISZ-építkezési napok megnyitó programjaként szeptember 2-án a Munkásművelődési Központban fotókiállítást rendeztünk „A megvalósulás útján” címmel Deák Hunor munkáiból. Este „Szakmai terefere” címmel kötetlen beszélgetés keretében találkoztak a beruházáson dolgozó különböző szakemberek az irányító gazdasági vezetőkkel. Igen hasznos információk cseréltek gazdát ezen az estén. Harmadikén az ERBE technológiai KISZ-alapszervezete az építkezés KISZ-szervezetei részére vetélkedőt rendezett „KISZ-védnökségtől KISZ- építkezésig” címmel. A vetélkedőn 7 csapat vett részt. Az igen izgalmas és fordulatos versengést megérdemelten a katonafiatalok csapata nyerte meg. A vetélkedővel párhuzamosan került megrendezésre ugyancsak a Munkásművelődési Központban Lilienthal Andor nagymester sakk-szimultánja 20 táblán. A résztvevők majdnem 3 órás küzdelemben tették próbára a nagymester tudását, aki végül is 3 döntetlenen kívül a többi mérkőzést megnyerte! 4-én a Munkásművelődési Központ előtti parkban a madocsai néptáncegyüttes tartott jól sikerült táncházat; ahol még a legkisebb gyerekek is táncra perdültek. Ilyen rendezvényre gyakrabban lenne szükség. Ötödikén érkeztek meg a külföldi delegációk Budapestre. Megérkezésük után rövid városnézésen vettek részt a vendégek, melynek színhelye a Budai Vár volt. A külföldiek programja ezután a Paksra utazással és a szálláshelyek elfoglalásával folytatódott. Este a helyszínen dolgozó szovjet szakértők egy csoportjával találkoztak, itt igen élénk beszélgetés, jó hangulat alakult ki. Nagyon sok kérdés merült fel az itt Délután szekcióülésekkel folytatódott a program. A munkavenseny-mozgalmakról és az ifjúsági brigádmozgalomról az első szekcióban Csák Attila szekcióvezető irányításával tárgyaltak. „A fiatalok szerepe az üzembe helyezésben” címmel a második szekcióban Bajsz József szekcióvezető irányításával folyt a vita. A harmadik szekció a KISZ-szervezeti élet aktuális problémakörét ölelte fel, itt Fonyó Lajos szekcióvezető irányította a megbeszélést és kerestek megoldást közösen a felvetett problémákra. Ezután kikapcsolódásként a lakótelepi általános iskola sportpályáján sportprogram következett. Többek között sakkban és asztaliteniszben mérték össze erejüket a résztvevők. Este beat-koneert és disco tette változatossá a szombati programot. A szeptember 7-i vasárnap a KISZ-építkezési napok Fonyó Lajos elvtárs, a harmadik szekció vezetője a plenáris ülésen összefoglalásként elmondta, hogy a szabadidős programok szervezése okozza a fő gondokat az ifjúmunkások körében. Ezért az ilyen jellegű programok szervezettebbé tétele az elkövetkezendő időszak fő feladata. Fokozni kell a szervezeti élet terén a fizikai munkát végző fiatalok körében a propagandamunkát és elsősorban ebben a rétegben ikell javítani a szervezettséget. A plenáris ülés megállapította, hogy a szekciók eredményes munkát végeztek, a tanácskozások őszinte hangneme, a problémák nyílt felvetése elérte célját. A fiatalok jól látják a problémákat és azok kijavításához vezető utat. Az ebéd után sportprogram következett, melynek sikeréhez a kedvező időjárás is hozzájárult. A vasárnapot nagy sikerű utcabál zárta. A külföldi delegációk részére még 9-én is folytatódott a program. Megtekintették Tolna megye legnevezetesebb tájait, majd hangulatos vacsorán vettek részt. Amikor a KISZ-építkezési napok 1980. évi programja befejeződött, azzal búcsúztunk egymástól, hogy találkozunk jövőre és arról számolunk be egymásnak, hogy a felvetett hibákat kijavítottuk, ami rajtunk, KISZ-tagokon múlott, megtettük, az atomerőmű mielőbbi felépítése érdekében .V SÁNDOR FERENC Fotó: Deák Hunor
