Atomerőmű, 1980 (3. évfolyam, 1-7. szám)
1980-09-01 / 5. szám
ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 REFLEKTORFÉNYBEN: a folyamatos munkarend Az illetékes minisztériumok döntése alapján a beruházás gyorsítása érdekében 1979 májusában bevezették Pakson a folyamatos műszakot. Az ÉVM hatáskörébe tartozó vállalatok többsége 10+4-es, a KGM és a NIM által irányított vállalatok pedig 8+6- os munkarendben dolgoznak. A folyamatos műszak előnyeiről, hátrányairól elsőként a generálkivitelező egyik építésvezetője, Hollós István adott tájékoztatást: — A 22. ÁÉV-en belül kb. 2 ezer embert érint a 10+4-es munkarend. Ennek a létszámnak a fele AB a másik fele pedig CD műszakban dolgozik. A munkát kedden délben kezdjük és csütörtökön szintén a déli órákban fejezzük be. Azokon a napokon, amelyeken a két csoport együtt dolgozik, sok ember koncentrálódik egy-egy munkaterületre, a munka intenzitása azonban sajnos ezzel nem mindig növekedik arányosan. Tehát hiába kétszeres a termelők létszáma a termelés mégsem emelkedik a duplájára. Konkrét példa erre a II. blokk, ahol a nem megfelelő áramellátásból rengeteg probléma adódik. A hatékonyabb munka érdekében dolgozóinkat kénytelenek vagyunk átcsoportosítani. A műszakiaknál is jelentős a kisodródás, legalább egy napra van szükség, amíg belezökkenünk a régi kerékvágásba. A folyamatos munkarend előnye viszont, hogy a kritikus épületrészekre a legoptimálisabb létszámot tudjuk irányítani. Megszakítás nélkül nappal és éjszaka egyaránt dolgoznak az emberek. Ez alól kivételt csak a hivatalos ünnepnapok képeznek. Így válik lehetővé a maximális gépkihasználás. Petovári Zoltán, a GYGV szerelésvezetője elégedetten nyilatkozott a folyamatos munkarendről: — Véleményem szerint ez a legmegfelelőbb felállás, hiszen minimális a két műszak átfedése. Nem torlódnak öszsze a dolgozók, ezáltal nem akadályozzák egymást a gyors és balesetmentes munkavégzésben. Vállalatunknál sok a vidéki dolgozó, és az ő szempontjukból is előnyös a paksi munkahely, ugyanis a viszonylag „hosszú” pihenő alatt lényegesen több időt tudnak otthonukban tölteni. Anyagilag is jól járnak, mert az alapfizetésre még jön 8% kiemelt beruházáspótlék, plusz 15% cikluspótlék. A mindennapi életünkben csupán az okoz gondot, hogy a lakótelepi szolgáltatások nem tudnak a folyamatos munkarendhez igazodni. Az erőmű területén ez a gond már gyakorlatilag megszűnt, mert az étkezési lehetőség folyamatosan biztosítva van. A VEGYÉPSZER művezetői, Hilbert György és Törőcsik Béla már régi „nyolcpluszhatosok”. — A VEGYÉPSZER már a korábbi munkahelyen, így a leninvárosi OLEFIN mű építésén is 8+6-os munkarendben dolgozott. A paksi nem jelent változást a korábbi életvitelhez képest. A folyamatos munkarend felfokozza a munka ütemét, az időkihasználtság 100%-osnak mondható. A váltótársak ugyanazt a munkát folytatják, amit az előző műszak félbehagyott. Ebből adódik, hogy nem kell felvenni új szerszámokat, újabb gépeket üzembe helyezni. A folyamatos műszak hatékonyságát csökkentik ugyanakkor az anyag, valamint a szerszámellátottságból adódó hiányosságok. Feltétlenül említést érdemel a másik égető probléma a munkahelyek tisztasága. Egyre több fórum foglalkozik ezzel a kérdéssel, de ezen a téren sajnos a mai napig sem tudunk komoly fejlődést felmutatni. Többször volt rá példa, hogy átadás-átvételkor a helyiségek nem voltak megfelelően kitakarítva. A problémák sokasodásának a munkahelyi kooperáció állná útját. Itt főként az építők és a szerelők munkájának gondos összehangolására volna szükség. Hosszú idő kell ahhoz, hogy a kollektívák szemlélete gyökeresen megváltozzék. Mégis érdemes megfontolni a brigádvezetők által alkotott jelszót: VIGYÁZZUNK EGYMÁS TERÜLETÉNEK TISZTASÁGÁRA! Ha ezt betartjuk, sok felesleges pluszmunkától szabadulunk meg és a határidőket is könnyebben tudjuk teljesíteni. Ez mindannyiunk közös érdeke. Sebestyén Mária A munka éjszaka sem szünetel. Bemutatkozik a szovjet szakértők csoportja (III.) Előző számainkban megismerkedhettek olvasóink az erőművünk megvalósításában közreműködő szovjet tervező és szerelésvezető szakemberek munkájával. Ezúttal a villamos és automatikai üzemibe helyezők csoportja mutatkozik be. * A villamos üzembe helyezők csoportja 1980. január óta dolgozik a paksi atomerőműben. A csoport fő feladata: segítséget nyújtani a magyar kollégáknak a villamos berendezések üzembe helyezésénél. A paksi atomerőmű indítási és beszabályozási munkáinak előkészítése még a Szovjetunióban megkezdődött, >a tervek tanulmányozásával és az üzembe helyezési, valamint a szovjet szállítású berendezések kezelési utasításainak kidolgozásával. Csoportunk tagjai gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek az atomerőművek üzemeltetési és indítási munkáiról. Sokan közülünk részt vettek a Szovjetunióban működő és jó néhány külföldi (pl. az NDK-beli „Nord”, a finn „Loviisa” és a bolgár „Kozloduj”) indításán. Az itt eltöltött öt hónap alatt a munkában jelentős előrehaladást értünk el. Elvégeztük és egyeztettük a magyar féllel az atomerőmű saját üzemi elemeire kiépített védőrelék beállítási értékeinek ellenőrző számítását. A tervező és más üzembe helyező szakemberekkel együtt elvégeztük az atomerőmű primer- és szekunderköri védelmi és reteszelési feltételeinek elemzését. Csoportunk természetesen nem sokat tehetne egyedül a magyar szakember kollégákkal való együttműködés nélkül. Az egész munkát a PAV villamos üzembe helyezési osztályával együtt végezzük, melynek munkatársaival, Nagy László, Erdei Lajos, Madácsi Béla és más kollégákkal nagyon jó elvtársi és munkakapcsolatokat alakítottunk ki. Nagy segítséget nyújtanak a magyar tervezés részéről az ERŐTERV dolgozói is, többek között Rajzó István. A szerelési munkák helyzetéből ítélve elmondhatju, hogy az üzembe helyezők szempontjából most kezdődik az igazán feszített munka ideje. Legközelebbi nagy feladataink: a blokkvezénylő feszültség alá helyezése, az akkumulátortelep és az egész biztonsági áramellátó központ üzembe helyezése, a technológiai rendszerek és az egyes turbógenerátor beindításának előkészítése. Az atomerőmű „szeme és füle” — így nevezik az atomerőművi ellenőrző mérőműszerek és automatika (EMA) csoport személyzetét. Az erőmű ellenőrzésének és automatizációjának modem színvonala magas technikai követelményeket támaszt az EMA-csoport személyzetével szemben. A paksi atomerőműben már dolgozik a szovjet szakemberek csoportja az EMA berendezésének beszabályozásén. A csoport tagjai mindanynyian részt vettek már külföldi és szovjet erőművek üzembe helyezésén és beszabályozásán. Most folyik a munka első szakasza: munkaprogramok kidolgozása az erőmű berendezésének kipróbálásában. Itt Pakson felhasználhatók a korábban szerzett tapasztalatok, melyek az erőmű biztonságos munkájának biztosítására és a berendezések megbízhatóságának emelésére irányulnak. A második szakaszban fog történni a berendezések „hideg” beszabályozása, vagyis a szerelés ellenőrzése a kapcsolótáblák lapjain, a műszerek munkába való bekapcsolásának előkészítése, a reaktor és a turbina védőrendszerének kipróbálása, a villamos meghajtású armatúrákat irányító körök beszabályozása. A harmadik szakaszban, a „meleg bejáratás” idején esedékes a mérőláncoknak az üzemi paraméterek szintjén való szabályozása, beprogramozása. Ugyanekkor esedékes a berendezések kipróbálási munkaprogramjának kidolgozása. A befejező szakaszban — a blokk teljesítményre hozása és a 72 órás garanciális próbaüzem idején — esedékes az EMA-berendezések üzembe helyezése. E problémák közös megoldása is segíteni fog abban, hogy az üzembe helyezés után a paksi atomerőmű biztonságosan üzemelő ipari berendezés legyen. A cikk szerzői: JACUKOV V. SZ. ZSELONK1N V. K. Fotó: NYECSÁJEV V. A. Munka verseny Szocialista brigádvezetők tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) sa az a szép eredmény, amelyet 1980. augusztus 20-ára történt felajánlással teljesítettek a szocialista brigádok az üzemi főépületen. Ezek: 1. Az ÉVM, KGM és NIM vállalatainak szocialista brigádjai munkájukkal sikeresen teljesítették az I. box tisztaszerelési munkaterületének feltételeit. 2. Ugyancsak előkészítették a reaktortest fogadását is az I. boxnál, elvégezték a legfontosabb építés-szerelési munkát. Ezzel mintegy 160 helyiség került befejezésre építészetileg. Ezt követően hallhattunk a beruházás előkészítésének nehézségeiről, a kritikus helyzetek okairól, a megvalósítást akadályozó tényezőkről, majd a miniszteri biztos megállapította: — Ezen a létesítményen sok vállalat dolgozik együtt. Irányításuk komoly problémák elé állította a vezetőket: művezetőt, tervezőt, beruházót, építőt, technológust egyaránt. Mindezek ellenére ma már az ÉVM, KGM és NIM vállalatok több munkasikert tudnak elkönyvelni az üzemi főépületen, különösen az I. blokkon. A jó együttműködés elősegítésében maguk a szocialista brigádok is sokat tettek. A mindennapi munkában tanúsított céltudatos, a lehetőségeket messzemenően figyelembe vevő magatartásukkal, és kiemelném, hogy a szocialista brigádok felajánlásaival lehetett elérni azt, hogy a beruházásnak ez a nagyon fontos létesítménye, az üzemi főépület, az éves lemaradással szemben ma már lényegében megfelelő ütem szerint halad. Baranya elvtárs értékelte a különböző vállalatok tevékenységét és elemezte az atomerőmű-beruházás területi munkaverseny-mozgalmának helyzetét is, majd beszédében a következőket mondta: — A jövő útja: a minőségi munka. A szocialista brigádon belül ennek alapjait kell megteremteni, a minőségileg legjobb munkát végző szakmunkások maradjanak, a munkakerülőket a szocialista brigád vesse ki önmagából. Legyen megtisztelő lehetőség, ha valaki a szocialista brigád tagja lehet. A paksi atomerőmű építése bonyolult, komplex ismereteket igényel; legyen feladata a szocialista brigád tagjának a tanulás, a tudás ismeretében a célszerűbb, a jobb megoldások, az újítások gyakorlati alkalmazása. Fejleszteni kell a kollektív szellemet, a szocialista együttélés normáit. Legyen a szocialista brigád és annak minden tagja az önálló kezdeményezés forrása. Ez évi főbb feladataink teszik szükségessé a további felajánlásokat, például: — az I-es lokalizációs torony építési és szerelési munkáinak befejezésére, az épület lezárására, 30 Mp-os daru beemelésére, a II. reaktorakna építésére, — H—1, H—2, H—3 hidak befejezésére, — téliesítési feladatokra, — a segédépület befejezésére, — a külső közművek elkészítésére, és még sorolhatnám tovább. Tehát számtalan feladat áll még előttünk, amelyekben a szocialista brigádok segítséget nyújthatnak. A beszéd az alábbiakkal fejeződött be: — 1980. augusztus 20-ával az atomerőmű építésénél egy újabb csomóponthoz érkeztünk el, elsősorban az építésszerelési munkákat illetően. A reaktor beszállítására technológiai okokból később kerül sor, az erőfeszítéseink azonban nem voltak hiábavalók. A nukleáris részen a tiszta szerelés feltételeivel a technológiai vállalatok további munkáját segítették elő. Gratulálunk a sikeres teljesítéshez önöknek, és önökön keresztül a szocialista brigádok minden tagjának. Kérjük, hogy továbbítsák köszönetünket és az itt elhangzottakat a brigádtagok felé. Ismertek további céljaink, kérjük, hogy felajánlásaikkal segítsék azok sikeres teljesítését. A tanácskozás ünnepélyes aktussal zárult, Csizmadia Endre, a Szakszervezeti Intéző Bizottság titkára a kiemelkedő teljesítményekért elismeréseket adott át. „Atomerőmű építésében végzett kiváló munkáért” plakett : Baráth László, szoc. brig, vez. CSŐSZER, Varjas László, festő-máz. művez. ORSZAK, Farkas István, festőmáz. cs. v. ORSZAK, Dávid László, főszerelésvez. GYGV, Fodor Béla, vezető szerelő GYGV, Kiss Ferenc, csoportvezető VEGYÉPSZER, Harangozó Lajos, művezető DUNÁNTÚL, Kobolák István, csop. vez. Siófoki KW, Bognár Lajos, főép. vez. 22. ÁÉV, Marsay Pálné, ép. vez. h. 22. ÁÉV, Ribarics István, hegesztő 22. ÁÉV, Kovács Jenő, ép. műsz. eil. ERBE. „Atomerőmű építéséért” plakett: Müller Ferenc, festő-máz. szakm. ORSZAK, Juhász István, gépkezelő ORSZAK, Weisz János, lakatos GYGV, Radics József, min. hegesztő VEGYÉPSZER, Farkas István, kőm. brigádvezető DUNÁNTÚL, Kurdi Sándor, lakatos Siófoki KW, Bende József, ács-állv. 22. ÁÉV, Majer Tibor, művezető 22. ÁÉV, Szőllősy István, lét. fel, 22. ÁÉV, Börcsök Sándor, szoc. brigádvez. CSŐSZER. „KISZ-építkezésen végzett kiváló munkáért” plakett: Annus György, festő-mázoló ORSZAK, Bogos János, lak. csop. v. GYGV, Borók Imre, szerelésvezető GYGV, Gabulya László, lakatos 22. ÁÉV, Kiss Vilmos, HOICS műsz. eil. ERBE, ömböli Lajos, Szóig. Főoszt. darukezelője ÉRBE.
