Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2006-09-01 / 9. szám

2006 szeptember

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

21

HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL

Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből.

—Történelmi pillanatoknak lehettek tanúi azok, akik részt vettek a beregszászi római katolikus temetőben lévő II. Világháborús magyar katonatemető avatóünnepségén. A magyarországi Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak köszönhetően 92 honvéd sírhelyére került egységes magyar hadisírjel. Az ünnepségen számos magas rangú vendég vett részt, többek között dr. Holló József altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. „Megtiszteltetésnek érzem ezt a felemelő pillanatot, amikor is a magyar honvédség tábornokaként itt állhatok a több mint hatvan esztendeje hősi halált halt bajtársaink sírjánál, akiknek nevét ez a 92 egyenkereszt örökíti meg” — mondta köszöntő beszédében dr. Holló József. Az altábornagy Babits Mihály szavaival vett búcsút a 92 hősi halottól: „...a színek együtt adják ki a képet, a hangok együtt adják a koncertet. Nemzet ne a nemzet ellen harcoljon... micsoda hiba másnak tenni, amit magunknak nem kívánunk — holott már avval, hogy másnak megtettük, ajtót nyitottunk neki, hogy velünk is megtörténhessék”. Ezt követően ökumenikus istentisztelet keretében Bohán Béla római katolikus pap megszentelte a temetőt, majd Taracközi Ferenc református lelkipásztor kérte Isten áldását a jelenlévőkre, az ott nyugvókra. Miután felolvasták a Beregszászban elhunyt magyar katonák névsorát, a megjelentek elhelyezték a tisztelet virágait a katonatemető emléktáblájánál. A beregszászi magyar gimnázium diákjai megfogadták: a temetőt rendben tartják, ápolják, megóvják és őrzik. Befejezésül dr. Holló József átadta a magyar katonatemető gondozására vonatkozó megbízólevelet, a tanintézmény igazgatójának. /Ukrajnai Magyar Krónika, Beregszász/

—Az Ezer Székely Leány Napjának életben tartásában benne van a Domokos Pál Péter nagy kultúraszervező személyisége iránti tisztelet is. Százöt éve született a ma Csíkszereda részét képező Csíkvárdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas néprajztudós, zenetörténész (1901. június 28. - Budapest, 1992. február 18 ). Budapesten a főiskolán 1926-ban matematika-fizika-kémia-, valamint ének-zene- szakos tanári diplomát szerzett. Hazatérése után ének-zenetanár volt, 1936-tól az Erdélyi Katolikus Népszövetség titkára. 1929-ben indult első gyűjtőútjára a moldvai csángó magyarok falvaiba, s ettől kezdve e népcsoport elismert tudósa lett. Nagyjelentőségű könyve, „A moldvai magyarság” 1931-ben jelent meg Csíkszeredában. A könyvnek nagy visszhangja volt, sokan felfigyeltek a csángókra. Ő gyűjtötte össze Moldvában a XVIII.. század hangszeres tánczenéjét. 1933-ban a románok felismerték, milyen veszélyes számukra Domokos munkássága a magyar-székely nemzeti öntudat erősítése terén, ezért eltiltották a katedrától. Ezután kántor lett Gyergyóalfaluban, később egyházmegyei tanfelügyelő, majd 1940 és 1944 között a kolozsvári Tanítóképző igazgatója lett — itt védte meg néprajzi, majd

magyar irodalmi és történelmi doktorátusát. Népművészeti kiállításokat rendezett, lerakta a Csíkszeredái Székely Múzeum alapjait. Népzenével, néprajzzal, történelmi zenével, nyelvészettel és irodalommal, Erdély nemzetiségi és vallási kérdéseivel, Csíksomlyóval - mint a katolikus székelység lelki központjával - foglalkozott. 1945 és 1949 között Budapesten a Népjóléti Minisztérium tisztviselője lett, majd elbocsátották. Ezután a Baranya megyei Szárászpusztán több tucat, Moldvából áttelepült csángó család között gazdálkodott, itt folytatta a gyűjtést, de 1951-ben az ávósok elvitték. Hamarosan szabadon engedték, földjét azonban elvették. Az építőiparban dolgozott, majd 1951 és 1961 között, nyugdíjazásáig Budapesten előbb általános, később középiskolákban tanított, s írta néprajzi, népzenei és irodalomtörténeti munkáit. Olykor ezekért is zaklatták. A határon túli magyarság élő lelkiismerete lett. Lefordította és közreadta a Bandinus-kódexet és több, a moldvai katolikusok múltjára vonatkozó okmányt. Dallamokkal kiegészítve adta ki Kájoni János XVII. századi csíkcsobotfalvi énekgyűjteményét, a Cantionale Catholicumot („...édes hazámnak akartam szolgálni...” Szent István Társulat, Budapest, 1979). A Kájoni-gyűjtés révén került Kodállyal, majd Bartókkal is kapcsolatba. Márton Áron erdélyi püspökről „Rendületlenül” címmel írt regényt, 1988-ban a történelem- , illetve néprajztudományok doktora lett, a Széchenyi- és a Bethlen Gábor-díjat 1991-ben kapta meg. /Hargita Népe, síkszereda/

—Jubileumra készül a temerini plébánia. A Szent Rozália- templom felépítésének 200. évfordulóját ünnepük szeptember 4-én, a plébániatemplom búcsúján. Bár a település újabbkori történelmében az első vert falú templomot az újratelepítés idején, az 1780-as évek elején építette fel az akkor még maroknyi magyarság, mégis az 1804 és 1806 között épített mai plébániatemplomhoz kötődik a katolikus lakosság. A jeles évfordulóra már több éve készül Temerin hívő népe. Szungyi László esperes-plébános nagy gonddal vezeti a templom felújításának munkálatait. Ennek során felújították már a templom tetőzetét, lecserélték az esővíz- csatornákat és a villámhárítót. Új kórusfeljáró épült, és kiszárították a nedves falakat. Két éve tart a templom belső festésének felújítása is. A nyári hónapokban állványzatot szerelnek a padok fölé, hogy a festők könnyűszerrel elvégezhessék a boltozaton levő nagyméretű festmények restaurálását. Olyan döntés is született, hogy a július 20-ai, Illés-napi ünnepi szentmisét (Temerin fogadalmi ünnepe) és kenyérszentelést is az emléktemplomban tartják. Ökrész Károly temerini helytörténeti kutató vezetésével a jubileumi év jelentőségét emelni kívánja az a szerzői közösség, amely „Az idők örök emlékezetére” címmel vállalta a temerini plébánia történetének megírását, a középkortól napjainkig. Az 1993-ban megjelent plébániatörténet átdolgozása és kibővítése már csak azért is szükséges, mert a hívek emberfeletti erőfeszítésének köszönhetően a Lourdes-i Szűz Mária tiszteletére felépült a telepi emléktemplom. A plébániatemplom pedig az utóbbi években elvégzett munkálatok, valamint a befejezésre kerülő újrafestés eredményeként ünnepi köntösben várja a híveket. A lelki élet meg-