Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-07-01 / 7-8. szám
16 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006. júl.- aug. napsütésben, zuhogó esőben vagy kemény szélben. Mondják is az emberek: "Otthon vétkezünk eleget, legalább ilyenkor vezekeljünk". Néhány szó a templomról. Legelső orgonáját, amit 1659-ben készítettek, a tatárok 1661-ben elpusztították. De már 1664-ben új, Kájoni féle orgonát kapott a templom. Ezt több ízben javították, majd pedig kicserélték. A jelenlegi orgona 1931-ben készült Temesváron. Legutoljára 1991-ben javították. Jelenleg Románia legkorszerűbb orgonái közé sorolható. A templom belsejében, az oltárokon és magán a főoltáron, a szószéken, a kóruson, a sekrestyében valamint a folyosó ajtaján levő domborművek 1686-tól 1980-ig terjedő időközből származnak. Ez is csak azt bizonyítja, hogy a templom él, évszázadokon át szépül és gazdagodik. Itt jegyezzük meg, hogy 1848-ban XII. Pius pápa a csíksomlyói templomot "basilica minor" méltóságra emelte. A templom környékén, a Kissomlyó hegyen három kápolna áll. A legnagyobb, a "Salvator" kápolna, Hunyadi János nándorfehérvári győzelmének emlékére épült 1456-ban. Több ízben bővítették, díszítették, így művészeti szempontból nagyon érdekes. Mellette áll a Szent Antal kápolna, melyet 1661-ben építettek és amit több ízben is újjá kellett építeni. Az épület a mai formáját a XVIII-k század közepén kapta. A harmadik kápolna csak egy kis fülkéből áll, mely 1810-ben készült, és a szenvedő, térdre hullott Jézust ábrázolja. A Salvator kápolna előtt egy hatalmas kőkereszt áll, melyet 1876-ban állítottak a székelység győzelmei emlékére. A csíksomlyói kegyhely a ferences atyák gon-do- zása alatt áll. Erdélybe a ferencesek még a XlII-ik század elején jöttek - főleg Németországból és Magyarországról. Csíksomlyón a ferencesek minden valószínűség szerint az 1400-as évek elején telepedtek meg. A csíksomlyói kolostor 1443-ben létesült. Tudott dolog, hogy 1444-ben, IV. Jenő pápa bűnbocsánatos búcsút engedélyezett azoknak, akik a csíksomlyói ferencesek templomának építésében, munkával és imával, részt vesznek. Ezt a gótikus templomot a Sarlósboldogasszony tiszteletére emelték és 1448. július 2-án szentelték fel. Ez a nap ma is nagy ünnepe, búcsús napja a kegytemplomnak. A csíksomlyói ferences kolostor nem csak jelentős Mária zarándokhely, hanem fontos magyar művelődési központ. 1630-ban már létezik az a gimnázium, melyet a barátok 1911-ben átadtak a Csíkszeredái egyházmegyének. Ez az intézmény ma is létezik és Márton Áron nevét viseli. A Somlyói ferenceseknek nyomdájuk is volt, melynek első terméke az 1676-ban készült Kájoni féle latin-magyar nyelvű egyházi énekeskönyv volt. * Miután röviden ismertettük a csíksomlyói kegytemplomot, annak legdrágább kincsét, a csodálatos Mária szobrot a kisded Jézussal, megemlítettük a ferences atyák tevékenységének jelentősebb oldalait, vessünk egy pillantást magára a búcsúra mint eseményre. Az idén, a Csíksomlyóra érkező zarándokokat egy egyházi ének szakasza köszönti “Szent fiadat Boldogasszony kérd e népért”. A szentmise kezdetén Páll Leo, a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Tartomány főnöke köszöntötte a zarándokokat, majd Jakubinyi György érsek szólt az egybegyűltekhez. Emlékeztetett arra, hogy most van a nándorfehérvári csata 550-ik valamint az 56-os magyar forradalom 50-ik évfordulója is. Majnek Antal ferences, munkácsi megyéspüspök beszédében emlékeztetett arra, hogy a búcsútól kegyelmet és segítséget kell várni, hogy megtalálhassuk lelki békénket, a hitéletünk megújulását. Majnek püspök azokat a veszélyeket sorolta, melyek ma fenyegetik Európát és a magyar népet is: “A házasság Isten által rendelt formája romlik...közben a teremtő Isten ajándéka , az új ember , a gyermek sem kell!” Ä politika által kisebbségbe kényszerítetteknek pedig azt, mondta vigasztalásul Majnek püspök úr, hogy a megoldás nem annyira a politikában hanem inkább a saját lelkűnkben rejlik. “Ne féljetek!” idézte II János Pál híressé vállt mondását. A szentmise végén, az áldás után a pápai himnusz, majd nemzeti imádságunk, a SzékelyHimnusz és az “O, én édes Jó Istenem...’’kezdetű ének hangzott fel. Valóban otthon, biztonságban érezhették itt magukat az emberek. Tudjuk, jövőre ismét lesz búcsú Csíksomlyón, a 440-ik. A múlt tapasztalatai alapján bizton remélhetjük, hogy még igen sokszor és egyre többen fognak a magyarok a világ minden tájáról Csíksomlyóra zarándokolni. Martin János-A Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ megnyitása óta törekszik arra, hogy a különböző tartalmas rendezvényeken való aktív részvétele által erősödjön a diákság anyanyelv iránti szeretete, megbecsülése. Azzal pedig, hogy tavaly a József Attila-emlékév során a magyaron kívül horvát nyelvű szavalóversenyt is rendeztek, és kétnyelvű verses füzetet is kiadtak, eljuttatva azt az eszéki horvát iskolákba is, idén pedig Ady Endre-vers- mondó versenyt tartottak, a magyar költészet horvátországi megismertetésének nem könnyű feladatát úttörőként vállalták. A kulturális diplomáciának is tekinthető missziót elismerve döntött úgy a pécsi Alexandra Kiadó - Magyar József eszéki fökonzul közbenjárásának köszönhetően —, hogy 600 ezer forint értékű könyvajándékban részesíti a szavalóverseny résztvevőit. (Új Magyar Képes Újság, Eszék)
