Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-11-01 / 11. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2005 november--The Guard ián. A legtöbb ember világszerte úgy gondolja, hogy kormánya nem megfelelően működik - olvasható a baloldali lapban közölt globális felmérésről. A kormányokba vetett hit a legkisebb a volt szovjet tömb országaiban, ahol a megkérdezettek 75 százaléka azt mondta, országukat nem az emberek akarata kormányozza. De hasonló a véleménye a legtöbb európainak (64 százalék) és észak-amerikainak (60 százalék). A felmérést a BBC világszolgálata rendelte meg és a Gallup végezte el. Ötvenezer embert kérdeztek meg 68 országban. Az eredmények világszerte 1,3 milliárd ember nézetére jellemzőek. Kínában és a Közel-Keleten a kormányok által állított korlátok miatt a felmérést nem lehetett elvégezni. Összességében a válaszadóknak alig több mint 47 százaléka gondolta úgy, hogy országaikban a választások szabadok és tisztességesek voltak. A legnagyobb, 82 százalékos bizalommal a skandináv országokban viseltetnek a választások iránt, A volt Szovjetunió területén a bizalom csupán 25 százalékos. Világszerte a politikusok felé irányul a legkisebb bizalom. Bennük a megkérdezetteknek csupán 13 százaléka bízik. A bizalom a vallási vezetők iránt a legnagyobb. Az Egyesült Államokban a megkérdezettek fele bízik a vallási vezetőkben, és 40 százalékuk több hatalmat adna nekik. A megkérdezettek csaknem mindenhol azt válaszolták, hogy a család és a barátok befolyásolják legjobban a személyes döntéseiket. NÉMETH GYULA NEVETŐ HULLÁMOK HÁTÁN Valu Katinak: Marikától és Gyulától Anyag kikéi ön-magából —Ha lenne ki megsegítené— Csendnek folytatása zene Csendülve zengj...így feleié: Nevető hullámok hátán Súg a sóhaj...csepnyi bánat Szempillantás csókja kérész- Lehelete fizet árat Feslik az utolsó bimbó Köszönti elmúló nyarat —Mi lesz mai mostanunkból Sejtelmes ősszel nem marad Bőrrel benőtt porhüvelyünk Szárnyalna rózsák terére? Föld nem rezdül illatukra Altató dal zengj helyébe... Keresztet állítottak a palócok Hcrencsény, a hétszáz lelkes kis falu példát mutatott az országnak. A palóc összefogás jegyében a Palócföld Alapítvány szürke marhákkal felvontatott, óriási keresztet állított a község feletti hegyen. A püspöki mise legfelemclőbb pillanata alatt, a falvak küldöttei maréknyi otthoni földdel hintették meg a kereszt tövét. Amikor leszállt a nap, Dresch Mihály tárogatója több száz fáklya előtt sírt fel a Cserhátban. Szürkemarha-nyolcasfogat indult meg délelőtt tíz óra után Herencsényből, hogy felvontassa a hegyre a tizenkét méter magas keresztet, amelyet nagyrészt kézi erővel állítottak fel Herencsény - a térség és a világ - palócai. Nógrád megye közepén ez a kereszt lesz őrzője Mikszáth népének. A „Palócok Vigyázó Nagykeresztje” mellett újonnan kialakított barlangkápolnában egy, az országot Szűz Máriának felajánló Szent István-szobor áll: Beer Miklós váci püspök az öt órakor kezdődő szentmisén szentelte fel a két alkotást. Este a faluból újabb menet indult: a százhúsz fáklyás napnyugta táján a kápolna melletti téren sorakozott fel; előttük tárogatózott Dresch Mihály, és a nyolcvanhat éves dudás, Pál István is. „Legyen ez egy olyan ünnep, amely összekovácsolja ezt a rettenetesen szétszakadt országot” — mondta Dienstmann Tamás, a keresztállítás kezdeményezője, aki megköszönte Nagy Andornak, a térség országgyűlési képviselőjének, hogy kivette a részét az előkészítési munkákból. „Fel voltam készülve, hogy mint politikus, majd ott lesz húsz percig, üt egyet-kettőt a csákánnyal, le lesz fényképezve, aztán távozik. Nem ez történt. Bár mennie kellett volna Pestre, húsz perc elteltével is csákányozott, összesen öt órát dolgozott, úgyhogy akármelyik vastag markú parasztlegénynek a dicsőségére válhatott volna. Amikor üzentem neki, hogy büszke vagyok rá, visszaüzent, hogy ide figyelj, én szeretek melózni.” Felhívtuk Nagy Andort is, aki nagyra értékeli a kezdeményezést, hiszen a keresztállítás mindig nagy vállalkozás, „a helyszínen döbbentem rá, hogy Dienstmann Tamás mekkora fába vágta a fejszéjét” - mondta a fideszes politikus. Hozzátette, a keresztállítás azt üzeni, hogy az ott lakók bíznak a jövőben, mert a kereszthez hosszú időn át minden évben el lehet zarándokolni, „és aki egy ilyen keresztet fel tud állítani, vagy eljut odáig, hogy erre pénzt, munkát, fáradságot áldozzon, az hisz abban, hogy a népnek s a tájnak, ahol él, jövője van”. A hét végén Dresch Mihály és Ferencz Éva énekművész mellett Herencsényben zenélt a Csík zenekar és az Igricek is, szombaton és vasárnap hagyományőrzők, íjászok, huszárok tartottak bemutatókat. A palóc búcsút borkóstolók és táncházak tették teljessé. /Muray Gábor/
