Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-10-01 / 10. szám
2002. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 7 téseket készítsenek róluk. Majd a rendszerváltozás hajnalán feladatuk a bomlasztás, a szétzilálás volt. Az első likvidálandó pártok azok voltak, amelyek a kommunisták által egyszer már hidegre tett szociáldemokraták színeiben jelentek volna meg a porondon. Ha nem is ilyen gyorsan, de sikerrel járt további történelmi pártok (előbb a kisgazdák, majd a keresztény- demokraták) összeugrasztása, egymás elleni kijátszása is. De ugyanígy elhelyezték az aknákat minden új pártban, hiszen azok is egyre komolyabb veszélyt jelentettek az egypártrendszerre. (1989-ben 8479 hálózati személy védte a pártállamot a többpártrendszerrel szemben.) Ha kezünkbe vesszük a Magvető által 1996-ban kiadott Kis állambiztonsági olvasókönyvet, abban százával találhatjuk a bizonyítékokat. Ilyen megbízásokat kaptak a beépült ügynökök 1989-ben, Nagy Imre újratemetése előtt: “Kalla fedőnevű tmb. (titkos megbízott) figyelemmel kíséri az SZDSZ demonstrációval kapcsolatos egyeztető megbeszéléseit. A tervezett tömegmegmozdulás helyszínének kiválasztása során a temetőben történő megredezése mellett foglal állást. Amennyiben más helyszíneket javasolnak, akkor a kevésbbé frekventáltak mellett voksol. ” “Jácint fedőnevű tmb.-n keresztül a sajtó felé kiszivárogtatja a Fidesz... megosztott álláspontját. " A temetést megelőzően készült jelentés már előre jelzi, hogy Orbán Viktor meglepetés erejű beszéd elmondására készül... “Palástfű fedőnevű tmb., mint az SZDSZ kerületi csoportjának egyik vezetője... Befolyásolja a tagok és Kőszeg Ferenc álláspontját. Felkérés esetén elvállalja a rendezői teendőket. ” “Az MDF választmányában tevékenykedő Kukorica fedőnevű tmb. feladatául szabják, hogy hangoztassa azon véleményét, miszerint az amúgy is feszült politikai légkört nem kell fokozni... ” “A III/III. csoportfőnökség érintett operatív területei tisztázzák a temetés pontos helyét, idejét, forgató- könyvét. Állapítsák meg, kik tartják a búcsúztató beszédeket, lehetőleg azok tartalmát is. Vizsgálják meg, hogy a legszélsőségesebb elképzelésekkel fellépő szervezetek - Fidesz, SZDSZ, Republikánus Kör - egyes vezetői miként járathatok le a többi szervezet előtt. ” Ez utóbbi mondat különösen fejbe kólintja az olvasót. Mindha e módszerek ma is ismerősek volnának... (MNO) Dombrovszky Adám MIT ER AZ ÁLDOZAT? Az aradi vértanuk emlékére “Aradi vár, aradi vár, halál völgye, Tizenhárom hős magyarnak temetője. Viruljanak környékeden sírvirágok, Feledhetetlen legyen az ő haláluk.” E strófával zárul az aradi vértanuk balladája, melynek több változatát az elmúlt százötven évben országszerte énekelték az október hatodikai nemzeti gyásznapon. Rég tudjuk már, az aradi vértanuk nem tizenhármán, hanem tizenhatan voltak - Ormai Norbert és Kazinczy Lajos honvéd ezredest, majd 1850 februárjában Ludwig Hauk alezredest is Aradon végeztette ki Haynau. A köztudatban azonban az “aradi tizenhárom” százötvenhárom év előtti mártírhalála vésődött be az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megtorlásának szimbólumaként. Ugyanakkor ne(m) feledjük, hogy ugyanezen a napon lőtték agyon Pesten Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt. A magyar históriai mitológia talán egyik legmegrázóbb és jövőbe mutató jelképe - mondta Antall József 1989. június 15-én -, hogy első miniszterelnökünk idegen önkény áldozataként fejezte be életét. Távollétében - “in effigie”, azaz jelképesen - Kossuth Lajost és Andrássv Gyulát is felakasztották Pesten. A volt kormányzó életében soha többé nem lépett magyar földre, Andrássy azonban 1867-es miniszter- elnökként Ferenc József fejére helyezte a Szent Koronát. Nem valószínű hát, hogy a magát a Kossuth “igazi örökösének” tekintő SZDSZ Andrássy-évet kezdeményez, miként a Kossuthtal politikailag szemben álló Deák Ferenc születésének esedékes bicentená- riuma sem jutott még a szabaddemokraták figyelmének látkörébe. Holott a “haza bölcse” épp olyan hamisítatlan és nagy formátumú képviselője a magyar történelmi (nemzeti) liberalizmusnak, mint Kossuth. Akinek tiszteletére, miként halálának századik évfordulóján megtette, úgy természetesen születésének bi- centenáriumán is országos emlékévet rendez a magyar állam. Az 1994-es és a 2002-es emlékév fővédnöke - ahogy illik - a Magyar Köztársaság elnöke volt: 1994-ben Göncz Árpád, 2002-ben Mádl Ferenc. A volt államfő azonban most az egykori pártja által meghirdetett “alternatív Kossuth-év” emlékbizottságában vállal szerepet. Egy olyan pártéban, amely (egyik publicistájuk hat év előti freudi elszólása szerint) szemben áll az 1945 előtti egész ezer évvel, s amelynek néhány veze
