Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-10-01 / 10. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből. ~”Az Új Szó az ötödik legolvasottabb napilap Szlovákiában” - állapította meg az AISA/Median és a Media-Market-Lifestyle ügynökségek idén január és május között végzett elemzése és felmérése. A lapot a 14 évesnél idősebb szlovákiai lakosság 3,5 százaléka olvassa. A Novy cas 19,9 százalékkal továbbra is tartja elsőségét. Második a Sport 6,5 harmadik a Sme 4,9 és negyedik a Pravda 4,3 százalékkal. A Prácát 3,1, a Národná obrodát pedig 2 százaléka lapozza rendszeresen. A lapok olvasottsága a tavalyi eredményekhez képest mintegy hat százalékkal csökkent.--Az ausztráliai magyarság egyetlen újságja, a Magyar Élet, a főszerkesztő külpolitikájú témájú cikkét közli “Bontakozó háború” címmel. Az USA külpolitikáját, és azon belül a közel-keleti és ázsiai törekvéseit taglaló írás többek között megállapítja: “Kovács László, a szélsőbaloldali kormány külügyminisztere sietve jelentkezett Washingtonban a választások után. Elkövette azt a gorombaságot, hogy a hivatalos látogatásról mellőzte az amerikai magyar nagykövet, Jeszenszky Géze jelenlétét.” Charles Fenyvesinek a Heti Válaszban megjelent írását idézi: “Kovács László azért jött Washingtonba, hogy előkészítse Medgyessy bemutatkozó látogatását, és megállapodjon a lehető legkorábbi időpontban. Ennek érdekében a magyar külügyminiszter értékes ajándokot hozott magával Washingtonba: megígérte, hogy Magyarország segítséget nyújt Afganisztánban.” Végezetül az írás kifejti: “Szegény Bárdossy László és minisztertársai a vesztőhelyen végezték, mert háborúba vitték az országot, abban a tudatban, hogy ezáltal elháríthatják a közelgő vészt Magyarországtól. Itt van most egy külügyminiszter, aki országgyűlési felhatalmazás nélkül, bármi magyar érdek hiányában, ígéretet tesz egy távoli hatalomnak egy távoli ország háborújához magyar katonákat feláldozni. Ott tartunk, hogy nem részesül emiatt parlamenti és nemzetbiztonsági felelőségrevo- násban. Nemcsak a hatalommal való visszaélés és alkotmány- és törvénysértés címén, de azon a címen is, hogy felelőtlenül kiteszi terroristák bosszújának a magyar lakosságot. Nem hiába szóltunk, hogy lesz a hazának bőséges árulása.” —Furcsálható esetről tudósít a Nyugati Jelen című napilap. A határrendészek a hét végén Érmi- hályfalván három olyan könyvet találtak egy magyar állampolgár gépkocsijában, amelyek szerintük a (román) nemzeti örökséghez tartoznak, így azokat elkobozták. A három “veszélyes” könyv: “Erdély monográfiája” (1934-ből), a “Tolnai Világlexikon” (1926-os kiadás) és a “Magyar Városok” című munka (kiadási éve nem jelzett) “Az eset meggondolkoztató és figyelmeztető lehet sokak számára, hisz hasonló régi könyvekkel szinte minden erdélyi magyar ember rendelkezik” - írja az aradi lap.--Kárpátalján folytatódik a magyarigazolványok iránti igénylések fogadása, és megkezdődött az oktatási-nevelési támogatások folyósítása. A legfrissebb adatok szerint Kárpátalján eddig 86.088-an nyújtották be magyarigazolvány iránti kérelmüket, mig hozzátartozói igazolványt 2463-an igényeltek. Több ezer igazolvány már elkészült, ezek közül 11 ezret az ungvári magyar konzulátus közvetítésével, 7 ezret pedig személyesen vettek át a kárpátaljai igénylők Magyarországon. A pedagógus- és oktatói igazolványokra augusztus közepéig 1036, illetve 39 kérelem érkezett, diákigazolványt pedig 4811-n igényeltek. A “Szülőföldön magyarul” című program keretében eddig 6200 pályázó igényelte az oktatási-nevelési támogatást. A pályázatok legnagyobb része a Beregszászi járásból érkezett. Többen már át is vették a megítélt pénzösszeget.--’’Több a roma és az ukrán, kevesebb a magyar és a német Szatmár megyében” — írja a Romániai Magyar Szó. A megye második legnagyobb városa, Nagykároly 54,4 százalékkal továbbra is őrzi magyar többségét. A népszámlálás most nyilvánosságra hozott adatai alapján a Szatmár megyei magyarság 10 ezerrel csökkent az elmúlt évtizedben és 130 ezres számával a megye lakosságának 35,2 százalékát teszi ki. Szatmárnémeti 115 ezer lakosából 57 százalék román, 39,3 százaléka magyar. Arányaiban a német (sváb) lakosság csökkent legjobban a megyében, több mint felére, ma már csak 6380-an vannak. A romák (cigányok) száma viszont megháromszorozódott.--Kárpátalján 1380 hivatalosan bejegyzett, alapszabállyal rendelkező egyházi szervezetet tartanak nyilván. Ezzel megyénk a negyedik helyen áll az országban. A hívők 1050 kultikus helyet használnak, melyből 230-at 1992 és 2001 között építettek. Jelenleg 165 templom és imaház építése folyik. Ebből 68 pravoszláv, 55 görög katolikus, 40 pedig protestáns. 2002. október