Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-05-01 / 5. szám
2002. május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 A NEMZETI... Végre van Nemzeti Színházunk! Szám szerint a negyedik. Az első, amely 1837-től 1875-ig működött a Rákóczi út és a Múzeum krt. sarkán állt. A második 1875-től 1965-ig létezett a Blaha Lujza téren, innen költözött a társulat a Hevesi Sándor térre. (1965-2002) Negyedik alkalommal sok-sok huzavona után, melyek elsősorban politikai eredetűek voltak, 2002. március 15-én megnyitotta a kapuit az új Nemzeti Színház. A Blaha Lujza téren álló színházat a második világháború alatt találat érte, erősen megrongálódott, 1945-ben az újjáépített színház Katona József: Bánk bán-jával nyitotta kapuit. Majd a Metró építésére való hivatkozással 1965. március 15-én nemzeti ünnepünkön felrobbantották, ezzel is demonstrálva, nem kell a nemzetnek színház. Nagy fájdalmat okozva ezzel azoknak a polgároknak, akik szerették és igényelték a magyar kultúrát. Pár évvel később kiderült, hogy feleslegesen robbantották fel, az épület maradhatott volna... 2002. március 15-e az 1848-as Forradalom 154. évfordulója az utóbbi évek egyik legrangosabb és leglátványosabb ünnepsége volt. Ezután az ünneplők gyalogosan, a huszárok 48-as jelmezében lóháton, a szereplők echos szekereken, korhű öltözetben, átvonultak az új Nemzeti Színházhoz a Duna-partra, kb. 30 ezer fő. Az ottani látvány lenyűgöző, mondhatni sokkoló volt. Olyan impozáns az épület, amelyhez hasonló Európában sincs, beleértve a színpadtechnikát, a számítógéppel vezérelt világítást és a különböző vizuális hatásokat. egy hajóhídon át jut az épületbe a nagyérdemű. A kapunál Tolnai Klári és Latino vies Zoltán egész alakos szobra fogadja a belépőket. A színház 15 hónap alatt épült fel, s már január óta folytak a próbák. Állandó társulata még nincs, mivel a színészeket még szerződésük köti más-más színházhoz. A premierre 600 vendég kapott meghívót. Még külföldről is érkeztek Madách leszármazottak, mivel a nyitó előadáson Madách Imre: Az ember tragédiája című művét mutatták be, Kerényi Imre rendezésében. Az előadás szakított a hagyományokkal, egészen modem formában került színre. Erősen megoszlottak a vélemények, voltak akiknek tetszett, s voltak akiknek nem, ahogy ez már lenni szokott. A továbbiakban is hasonló magas színvonalú előadások lesznek. A Duna partján, ahol a Nemzeti Színház épült, hatalmas területen egy művelődési, szórakoztató parkot szeretne a kormány kialakítani Az már biztos, hogy amit szeretne az meg is valósul. Akarat és összefogás kérdése az egész. Március 15-e alkalmából a parlamentben Mádl Ferenc köztársasági elnökünk 29 főnek nyújtotta át a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Ezen magas kitüntetést tudósok és művészek vehették át kiemelkedő munkájukért, mellyel személyenként majdnem 4 millió forint jár. Nemrégiben alapították a “Nemzet Színésze”-díjat. Ezzel a díjjal is több százezer forintos havi támogatottság jár, melyet a színészet nagyjai már régen kiérdemeltek volna. Az elhunytak helyett mindig más személyt választanak. A létszám 12 fő. így a nemrégen elhunyt Sinkovics Imre helyett Agárdi Gábort, Lukács Margit helyett pedig Komlós Jucit választották kollégái. Jelenleg a Nemzet színészei: Avar István, Agárdi Gábor, Bessenyei Ferenc, Berek Kati, Darvas Iván, Garas Dezső, Kállai Ferenc, Komlós Juci, Máté Erzsi, Psota Irén, Raksányi Gellért és Töröcsik Mari. Barabás Gyuláné * —II. János Pál pápa a Nagy Szent Gergely Lovagrend nagy tiszti keresztje a csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Nemeskürty István volt millenniumi kormánybiztosnak. Az elismerést Paskai László bíboros adta át Budapesten a Prímási Palotában. Nemeskürty István a katolikus egyház tanításával egybehangzó millenniumi tevékenységéért részesült az egyik legmagasabb pápai kitüntetésben. Az elismerést 1831-ben XVI. Gergely pápa alapította, s odaítélését X. Pius szabályozta 1905-ben.
