Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-12-01 / 12. szám
2000. december AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 Aradon 1849. október 6-án kivégzett hős nevét viselő utca egyik házának falán található emléktábla előtt összegyűlt tömeg Kapy István alpolgármester beszédét hallgathatta meg. Tempfli József római katolikus megyéspüspök a vér- tanúság igazi jelentéstartalmáról szólt. Bihar községben október 5-én a református templomban tartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött a 13 aradi vértanúra való megemlékezés. Az istentisztelet résztvevői átvonultak a református temetőbe, Gáspár András honvéd tábornok síremlékéhez, ahol Zsugán Gyula, a bihari iskola igazgatója beszélt a szabadságharcról. A helybeliek műsora után Meleg Vilmos színművész szavalt részleteket Sajó Sándor Magyarnak lenni című verséből és Vörösmarty Mihály Szózatából.-Temesváron felavatták a fogolytábor áldozatainak emlékművét. Az ünnepségen jelen volt Temes és Csongrád megye hivatalos küldöttsége, az egyházak képviselői, az RMDSZ megyei és városi tanácsosai, valamint a fogolytábor túlélőinek egy csoportja. A Temes Megyei Tanács elnöke elismerően szólt a közös - magyar, román, német - összefogásról, amely lehetővé tette, hogy a jeltelen tömegsírban nyugvó sok ezer áldozatnak emlékműve legyen. A katolikus egyház nevében Böcskei László általános helynök beszélt. Radó János a műemlék felállításának kezdeményezője felvázolta a fogolytábor történetét. 1944 őszétől zömmel magyar hadifoglyok zsúfolódtak benne. A tízezer főre tervezett táborban olykor 30- 35 ezren raboskodtak egyszerre. A túlzsúfoltság, a rossz táplálkozás és az egészségügyi feltételek teljes hiánya miatt 1945 tavaszán kitört tífuszjárványnak nyolcezren estek áldozatul, többségükben (mintegy hétezren) magyar honvédek.-Október 7-én Székely híd községben felavatták az eredeti állapotában visszaállított millenniumi emlékművet a turulmadárral. Az emlékművet a magyarság ezeréves Kárpát-medencei jelenlétének emlékére emelték 1896-ban. A turult azóta többször eltávolították, utoljára a 40-es években.-A Temes megyei magyarság az idén is nagy számban vett részt az október 6-ai aradi megemlékezésen. Szervezett formában külünböző megyei szervezetek és iskolák növendékei vettek részt a 13 vértanú obeliszkjének megkoszorúzásán, de számos temesvári, lu- gosi busszal, személyautóval zarándokolt Aradra. Évente kétszer, a szabadfalui Petőfi-emlékműnél és az aradi vértanuk vesztőhelyén emelt obeliszknél találkoznak az ünneplőbe öltözött temesi magyarok.-Szatmárnémeti legnagyobb magyar iskolájában, a Kölcsey Líceumban csak középiskolás kb. nyolcszáz tanul. A líceumi oktatást folytatókkal együtt ezernél is több diák van itt. A 215 náluk érettségizett fiatal közül 135- en egyetemeken és főiskolán folytatják tanulmányaikat. Az elmúlt iskolai évben kevesebben folytatták tanulmányaikat Magyarországon, szemben az előtte való évvel, amikor egy egész osztályra való tanuló átment.-A Falunapi parádé elnevezést adták a szervezők annak az egésznapos rendezvénynek, amelyre szeptember 30-án a drávaszögi Vörösmarton került sor. Hasonlóra az elmúlt ötven évben nem volt példa a faluban, viszont a helyi civil szervezetek az idei falunapot hagyományteremtőnek szánták, és a jövőben is ezen a napon rendezik meg, amelyen Vörösmartot egykor várossá nyilvánították.-Ülést tartott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöksége. A jelenlévők megelégedéssel vették tudomásul, hogy Kovács Miklós elnök, parlamenti képviselő kezdeményezésére az illetékes parlamenti bizottság jóváhagyása végett a Legfelső Tanács elé terjesztette a nagyszőlősi járás 9 magyar község történelmi nevének visszaállítását. Az elnökség támogatja a Magyarok Világ- szövetsége képviseleti rendszerének felülvizsgálatát. Nagyszőlősön emlékünnepséget tartottak az aradi vértanuk tiszteletére, október 8-án rendezték meg Dercenben a Kárpátaljai Magyar Népzenei és Néptánctalálkozót, október 14-15-én méltatták Tiszacsomán a Magyar Millenniumot, október 22-én Beregszászon az 1956-os magyar forradalom 44. évfordulóját. Október 29-én rendezték meg Técsőn a XI. Arany Ősz Kórustalálkozót.-Negyvennyolc Kárpátmedencei helység egy-egy képviselőjét hívta meg a Csíkszeredái Juliánus Alapítvány az idei Lármafa-találkozóra. Olyan településeket, ahol még megvan, vagy bizonyíthatóan megvolt a Szent László-legendát ábrázoló templomi freskó. A meghívott települések közül 26-nak a templomában még megvan a freskó, a többiben megvolt. A találkozó színhelyejei a Hargita megyei Bögöz és Székelyderzs, valamint a Beszterce- Naszód megyei Cegőtelke. A találkozó október 28-án kezdődött az agyagfalvi negyvennyolcas emlékműnél, majd a bögözi református templomban folytatódott ökumenikus istentisztelettel. A magyar anyanyelvűségről tartott előadások elhangzása után Székelyderzsre utaztak a találkozó résztvevői, ahol Szent László emlékére rendezett koncerten vettek részt az unitárius templomban. Október 29-én Cegőtelkén a cserhalmi csata emlékére állított emlékműhöz zarándokoltak, majd az ütközetet jelenítették meg az emlékmű közelében. A találkozó az anyanyelv védelmének szükségességére szeretné felhívni a figyelmet, hiszen annak jövője a Kárpát-medence peremterületein újra kérdésessé vált. A cserhalmi csata emlékére kerültek a történelmi ma- gyarország peremterületein levő templomok falára a leg- magyarabb legendákat megörökítő freskók. * Köszönet mindazoknak, akik színvonalas munkájukkal, anyagi támogatásukkal segítik a lap folyamatos megjelenését!
