Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-03-01 / 3. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL HTMH - OBSERVER —"Az ukrán-magyar kapcsolatokat beárnyékoló befejezetlen vereckei emlékmű 1996 óta húzódó ügye politikai kérdéssé vált" - írta a hatalomhoz közelálló Szribna Zemlja Feszt ungvári hetilap. Az írás egyebek között megállapítja: bizonyos magyarországi jobboldali erők és a kárpátaljai magyarság egyes képviselői ismét szorgalmazzák az emlékmű felállítását. A lap szerint a magyar jobboldal a magyar nemzeti érdekek, s a határon túli magyarság megmaradása szempotjából akár érthető is lehetne, "ha nem ütne át rajta - tagadásuk ellenére - a magyar jobboldal politikai hagyományaiba szervesen beágyazódott cél, nevezetesen, hogy a mai nemzedékek tudatában magyar területként rögzítsék az egykori Nagy-Magyarország elszakított részeit". —"Az aradi rendőrség vizsgálatot folytat a városban tavaly október 6-án elkövetett magyarellenes provokáció ügyében" - írta a Nyugati Jelen című magyar nyelvű napilap. Mint emlékezetes az ünnepségeket durva provokációval igyekezett megzavarni minegy százfős csoport. "Az RMDSZ Arad megyei szervezete nem sokkal a történtek után feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen a megemlékezések megzavarása miatt, s fényképeket, videó felvéte-leket is átadott a rendőrségnek Az aradi rendőrség ezen felvételek alapján megkezdte a rendzavarok azonosítását". —Január 7-én Mádéfalván megemlékeztek a Siculi- cidium (Mádéfalvi veszedelem) 236. és az emlékmű állításának 101. évfordulójáról. "E napon kora hajnalban Siskowicz osztrák altábornagy vezetésével katonaság rohanja meg a Mádéfalván egybegyűlt, a határőr-sorozás ellen tiltakozó csíki székelyeket. Mintegy 2500 székelyt megöltek illetve sebeikben pusztultak el. Ezt követően megindult a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába." Az emlékműnél elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Erre az alkalomra megjelent az emlékmű történetét ismertető kiadvány. —Erdélyben az 1992-es népszámlálás szerint 7.709.944 ember él. Román 5.671.234, magyar 1.598.938, roma (cigány) 205.472, szász és sváb 108.983. 330.839 pedig más nemzetiség (szerb, szlovák, lipován-ukrán, orosz, cseh, bulgár, lengyel, horvát, zsidó, örmény, török, tatár) Belső Erdélyben 1.027796 magyar él, ebből a Székelyföldre (Maros, Hargita és Kovászna megyék) 720.276 fő, Erdély többi részére (Beszterce-Naszód, Kolozs, Fehér, Szeben, Brassó és Hunyad megyék) pedig 307.520 fő jut. A Par- tiumban (Máramaros, Szatmár, Szilágy, Bihar és Arad megyékben) 499.640 fő, a Bánságban (Temes és Krassó- Szörény megyékben 71.502 fő vallotta magát magyarnak.-Gyergyószárhegyen rendbehozták az emlékműveket. A hősök emlékoszlopát már 1990-ben rendbe tet2000. március ték, a megrongált címer helyett új készült. A Tatárdombnál az 1990. március 19-én szélsőséges elemek által megrongált márványtábla helyébe még 1990-ben az eredeti, 1908-as szöveggel ellátott márványtáblát állították. Az 1596-os Véres farsang néven ismert történelmi esemény emlékére az emlékoszlopon 1992. augusztus 1-én feliratos márványtáblát helyeztek el a következő szöveggel: Bármilyen kegyetlen is a megtorlás, nem tudta kiölni a székelyek tudatából a szabdság utáni vágyat, amelyért évezredes történelme során annyi vért hullatott, DE SOHA LE NEM MONDOTT RÓLA. 1992. szeptember 22-én az 1916. szeptember 22-én benyomuló román katonák által kivégzett községi elöljáróknak állítottak emléket egy emlékkővel. 1994. október 6-án felszentelték az 1848-49-es magyar szabadságharc gyergyószárhegyi hőseinek névsorát tartalmazó emléktáblát a hősök emlékoszlopán. A mille- centenárium évében, 1996-ban márványtáblát helyeztek el a hősök emlékoszlopán a következő felirattal: Millecen- tenárium 896-1996 - Emlékezz magyar, e föld 1100 éve szülőfölded. Ugyancsak ez alkalommal elültettek tizenegy millecentenáriumi fát, és a mellettük levő táblákon történelmünk nagyjainak nevei sorakoznak. 1998. március 15-én a magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére a hősök emlékoszlopára emléktáblát helyeztek el, amelyen az alábbi felirat olvasható: 1848-1948 - A kivívott szabadság nem örök, a cselekvés tartja életben, ezért újból és újból meg kell nyerni az érte folyó ütközeteket. Isten áld meg a szabadságszerető magyart.-"Azért írattam a lányomat az eszéki iskolaközpontba, mert ott magyarul tanulhat, és erre nagyon büszke vagyok - nyilatkozta az Eszéken megjelenő Új Magyar Képes Újságnak egy szülő, akinek a lánya naponta utazik Várdarócról Eszékre. - Ha van rá lehetőség és még támogatnak is minket abban, hogy megmaradjunk annak aminek születtünk miért dobjuk el ezt magunktól?" Óriási könnyítés az is, hogy a beutazó diákoknak megtérítik az útiköltséget. Nagy segítség még, hogy megoldották a kedvezményes étkeztetést az iskolában, és ebből a Drávaszög lakossága is kiveszi a részét. A laskói Kelemen Sári néni és Tolnai Sándor krumplit meg hagymát adományozott az iskola konyhájának, a kopácsi vadászok meg egy vaddisznót ígértek. Varga Mária Svájcból juttatott el zacskós levesküldeményt az oktatási központnak. Az Eszéki Magyar Központnak továbbra is szándékában áll megtéríteni a diákok útiköltségét, és a központ vezetői tervezik egy kisbusz beindítását is, amely összeszedné a diákokat, majd haza is vinné őket.-A Cotidianul első oldalas kiemelése szerint "Az RMDSZ tájékoztatási irodát nyitott Budapesten a Lapu féle földtörvénnyel kapcsolatban". A lap megjegyzi: "érdekes, hogy az iroda megnyitásában nagy szerepet vállalt a Határon Túli Magyarok Hivatala, amely még ingyenes telefonszámot is biztosított". Markó Béla RMDSZ-elnök fényképét a
