Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-05-01 / 5. szám
2000. május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 attól, hogy minden vádjuk igaztalan volt, máig kiközösítik azt az embert, aki egykor közönséges katona volt, mert hazája azt követelte meg tőle. Aki egykor az Egyesült Nemzetek főtitkára is Volt, ahol kemény munkával bizonyította be, hogy nem náci, és soha nem is volt az. Igaz, a nyugati médiának ez már nem híranyag, ők már megtették dolgukat, elfűrészeltek egy tehetséges embert, kiközösítették őt a társadalomból. Hogy nem bűnös? — kit érdekel az? Csak az őrültek akarják, (talán) hogy a XX. század közepe visszatérjen. Kétségtelen az is, hogy mindent el kell követnünk azért, hogy az akkor történtek soha ne fordulhassanak elő még egyszer. De erre az út nem biztosan az, amit a liberális gondolkozású politikusok kijelölnek. Ki kiáltotta ki őket mindentudóknak? Miért kiáltják ki bűnnek azt, amikor valaki „nemzetben” akar gondolkodni? Miért kell a Föld népeit egybeterelni, egy nemzetközi faluba szorítani, az ú.n. „one big global village”-be? Kinek született meg ez az ötlete? És ki vagy kik hagyták az jóvá? Miből gondolják, hogy csak nekik van és lehet igazuk, a nagy és szent fejlődés nevében? Egy autónak nem csak motorra, fékre is szüksége van. Az osztrák motor bizonyára jól működik, de szerintem kell valaki ott, aki más oldalról is meg tudja világítani a témát, ezért választotta meg Haidert és vitte be pártját az osztrák parlamentbe az osztrák nép. Ez az ember, aki kétségtelenül nem > egy liberális bolsevista, egészen biztos, hogy vannak más elképzelései is, mint amit a nemzetközi álliberálisok megengednek egy politikusnak. ígérem, épp oly figyelemmel fogom követni politikai pályafutását, mint például a nyugati politikusokét. És ha félrelép, ha rosszat tesz, ha hazája ellen vét, ha a krisztusi tanítások szerint az emberiség ellen vét, én leszek az első, aki tiltakozni fogok ellene, minden módon. De amíg a népe akaratát képviseli, — csak azért, mert nem ért egyet a bevett internacionalista maszlagokkal, — nem fogom őt támadni. Olyan mélyre csak a rózsaszín politikusok tudnak süllyedni, akik elfelejtik a szálka és a gerenda esetét saját szemükben. Úgy Európában, mint Amerikában, Kanadában és másutt is. MAGYARSÁG-Egy nappal azután, hogy a román legfelső bíróság véglegesen elutasította a prefektúra keresetét, ezzel megerősítve Gheorghe Funart polgármesteri pozíciójában, ismeretlen tettesek leszakították a kolozsvári magyar főkonzulátus főtéri bejáratáról a konzulátus tábláját. Alföldi László főkonzul a történtek után megtette a szükséges, lépéseket, a rendőrség jegyzőkönyvet készített és elkezdte a vizsgálatot. A magyar diplomata a távirati irodának azt nyilatkozta, hogy valószínűleg rendőri védelmet fog kérni a kozulátus épületéhez. TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS KÁRPÁTALJÁN Viszhang egy ukrán újság a vereckei emlékművet támadó cikkére Fölháborító hírt közölt a Magyar Nemzet Feszültség Kárpátalján címmel. A Sztarij Zamok című ukrán hetilap állást foglalt a vereckei honfoglalási emlékmű fölállítása ellen. Indokolásában azt állította, hogy Verecke térségének a magyar uralomtól különösen sokat szenvedett ukrán lakossága érzékenyen reagál a magyar hegemónia minden megnyilvánulására. Ez utóbbi mondat tele van ferdítésekkel, hazugságokkal, tulajdonképpen nem más, mint történelemhamisítás. Kárpátalján ugyanis soha nem éltek ukránok, amig a terület Magyarországhoz tartozott, tehát nem is szenvedhettek magyar uralom alatt. Kárpátalja szláv őslakosai nem ukránok, hanem latinos nevükön ruténok, önmegnevezésük viszont ruszin. Őseik 1241 után, majd 1360 körül telepedtek le, és II. Rákóczi Ferenc fejedelem leghűségesebb népeként, gens fídelissimaként szerette a ruténeket. A trianoni békediktátum után 80 évvel nem lehet "magyar hegemóniáról" beszélni egy elrabolt országrészben. Az ungvári székhelyű Magyarországi Rutén Néptanács 1918- ban hűségnyilatkozatot tett Magyarország mellett, elítélve az erőszakos cseh területfoglalást. 1938-1939 fordulóján, amikor Kárpátalja két részben visszakerült Magyar- országhoz, Teleki Pál kormánya széles körű rutén autonómiát teremtett. Rutén tannyelvű iskolák, gimnázium, illetve tanítóképző, görögkatolikus papnevelde működött. Budapestről és Kassáról rutén rádióadásokat sugároztak. A szovjet hadsereg 1944 őszén elfoglalta Kárpátalját. Ekkor kezdődött el az ott élő népek mind a mai napig tartó szenvedése. A ruténokból egy nap alatt, egy tollvonással ukránt "csináltak", nem vallhatták meg ruszin nemzetiségüket. Mivel az ukránoktól eltérően nem az ortodox, hanem a görög katolikus vallás hívei voltak, vallásukat sem gyakorolhatták. A szovjet katonák kegyetlen- ségeinak 187 ezer ártatlan rutén és 40 ezer magyar esett áldozatul. A szovjet hatóságok 1990-ben újra engedélyezték a ruszin név használatát és a görög katolikus vallás gyakorlását. 1991-ben Ukrajna függetlenné vált. Nyilatkozatai ellenére sem tiszteli a kisebbségeket. A ruszinok és a magyarok identitását korlátozza. Az ukrán soviniszták a kárpátaljai magyarokat magyar ajkú ukránoknak tekintik. (Ceausescu is magyarul beszélő románoknak nevezte az erdélyi magyarokat!) Kárpátalja nemzetiségi összetétele: körülbelül 900 ezer rutén, több mint 200 ezer magyar, 50 ezer orosz és a több mint 60 ezer egyéb nemzetiségű. A tények ismeretében egyértelmű: a Sztarij Zamok hazudott, amikor az ukránok magyar uralom alatti szenvedéseit említette. Ez nem más, mint uszítás a magyarok ellen. Dávid Márton /leányfalu/
