Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1999-10-01 / 10. szám

1999. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 11 vallási munkákat is megjelentet. Ezenkívül helyi, egy­házközségi lapok is napvilágot látnak, így például Zentán az Élő kövek. Az újvidéki állami rádió vasárnaponként külön katolikus műsort súgároz a ferences rendi Harmath atya szerkesztésében, sőt a helyi magyar rádióadásoknak - a szabadkai, az adai, a temerini és a bácstopolyai - is vannak vallási programjaik. Az egyházi lapok rgyik fő célja értéke­ink felmutatása, a napjainkra atomizálódott vajdasági ma­gyar értelmiség összefogásának elősegítése, és azok cse­lekvésre ösztönzése, akik várakozó álláspontra helyezked­tek. A horvátországi diakovári püspökség területén élő mintegy tízezer magyar katolikus lelki gondozására kine­vezett helynök, Varga Géza atya kísérte el a médiatalál­kozóra érkezett drávaszögi fiatalok csoportját. Az összesen mintegy 40 ezer főre becsült horvátországi magyarság fele­fele arányban a katolikus, illetve a református vallás köve­tője.-Nyolc évvel ezelőtt, 1991-ben, a délszláv háború kezdetekor három részre szakadt a püspökség - sorolja a helynök atya. - A Szerémség - Vukovártól délkeletre egészen Zimonyig -, amely a Vajdasághoz tartozik, Szer­biánál maradt, Kelet-Szlavóniát és a Drávaszöget 1997-ig megszállva tartották a szerb szabadcsapatok, 36 templomot leromboltak, két lelkészt megöltek, a többit elűzték. A püspökségnek csak a harmada, a nyugat-szlavóniai rész - Slavonski Brod, Nasice és Alsó-Mihojlác vidéke - maradt érintetlen a háborútól. A volt megszált területeken a hitélet is most éled újjá. Sajnos Horvátországban nincs magyar anyanyelvű pap, a helyzetet enyhíti, hogy néhány horvát lelkész ismeri a magyar nyelvet. A liturgiát vezeti csak e nyelven, a mise horvátul folyik. A hitélet újrateremtéséhez napjaink egyik legfon­tosabb feladata a templomok helyreállítása. Az említett 36 közül öt katolikus templom a magyarok által (is) lakott településeken volt. Újbezdánban, Dályhegyen (ezt Szent István tiszteletére emelték), Kórógyon, Csákovácon és Antunovácon. A hitéletet igyekszik erősíteni vallású tárgyú írásaival a hosszabb szünet után Eszéken ismét megjelenő Új Magyar Képes Újság című hetilap, a Horvátországi Magyarság nevű folyóirat, valamint az eszéki rádió magyar adásának ilyen jellegű műsorai. Ez azért is igen fontos, mert Horvátországban nem jelenik meg önálló magyar nyelvű katolikus lap vagy folyóirat. /M. N./ GyergyóiLevente A KÖKÖSI TEMPLOM FELÚJÍTÁSA —A hívők adományaiból végzik el a református templom külső felújítását az erdélyi Feketeügy folyócska partján, a Sepsiszentgyörgy közelében fekvő Kökös község­ben. Az 1992. évi népszámlálás szerint az 1727 lakosú falu - melynek több mint fele magyar - sem marad ki az 1848-49- es forradalom és szabadságharc, illetve a háromszéki ön­védelmi harc 150. évfordulója tiszteletére rendezett ünnep­ségekből, amelyet a Szent István-i magyar államalapítás millenniumával kötnek össze. HOZZÁNEMÉRTÉS VAGY SZÁNDÉKOS ROSSZAKARAT Ez év július 16.-án néhány budapesti újságban meg­jelent egy 16 soros hírecske, amely arról értesítette az érdekelteket, hogy mindazok, akiket 1945 és 1956 között a politikai ellenállásban való részvételért kommunista bíróság 3 évnél hosszabb ítélettel sújtott, jelentkezzenek legkésőbb július 26.-ig a PÉK (Politikai Elítéltek Közössége) irodá­jában, mert jogosultak a Szabad Magyarországért emlék-lapra és az azzal járó nyugdíjkiegészítésre. Eddig a közlemény, amely - mint fentebb jeleztem — éppen tíz nappal a kitűzött határidő előtt látott napvilágot a magyarországi sajtóban. Azonnal megszereztem a hivatalos lap, a Magyar Közlöny 1999/62. számát, amelyben a vonat­kozó 110/1999. (VIL7.) számú kormányrendelet megjelent és gondosan elolvastam a tudnivalókat. A július 7.-én kelt rendelet szövegéből kiderült, hogy az Emléklapok fölött diszponáló Miniszterelnöki Hivatal augusztus 31.-i határidővel fogadja el az igényjogosultak kérelmeit. Ezeket azonban közvetlenül nem lehet beküldeni, csak a "Szabadságharcosokért Alapítvány tagszervezetein" keresztül és azok javaslatával. Jelen esetben a hírt a sajtóban közzétevő Politikai Elítéltek Közössége javaslatával. Megírtam hát a kérelmet és még a tíznapos határidő lejárta előtt sikerült azt bevinnem a PÉK Nádor-utcai irodá­jába. Azonban hiába szereltem fel a kérelmet a hatéves ítéle­temet és annak letöltését igazoló okmányokkal, azt visszauta/ sították, azzal az indokolással, hogy hiányzik a bíróság ítéle­temet semmissé nyilvánító határozata. Nem mellékelhettem, ugyanis ilyen papírt én sohasem kaptam. Nem kaptam, mert "az 1945 és 1963 közötti tör­vénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVL törvény" értelmében a rendszerváltáskor automatiku­san tiszta lapot kaptam. Én éppúgy, mint mindenki, aki a tör­vény hatálya alá esik. Az 1990. évi XXVI. sz. törvény 3. paragrafusának vé­gén ott áll ugyan ez a mondat, hogy "az elítélt kérelmére a bíróság igazolja, hogy az elítélést semmisnek kell tekinteni", no de ki akar a bíróságnak egy közel félévszázados ügy felku­tatásával külön munkát adni, amikor a törvény világosan ki­mondja, hogy "a törvénysértő ítéleteket semmissé nyilvání­tották" Minek ugyanazt a tényt még külön is igazoltatni? A bíróság semmissé nyilvánítási határozatának beszer­zéséhez hónapok kellenek. A szoros határidőből tehát nem­csak jómagam, hanem valamennyien kifutottunk, akik annak­idején nem kértük meg ezt a papírt. Miért szabott akkor ilyen rövid határidőt a Miniszterelnöki Hivatal és még rövidebbet a PÉK, amelynek irodájában a határozat nélkül el sem fogadták a kérelmet? Mondván, hogy a MH enélkül nem is foglalkozik az illető kérelmével. Ha pedig a MH csak a PÉK javaslatával hajlandó elbírálni a kérelmeket, a volt börtönviseltek bajtársi közössége vajon nem arra hivatott, hogy - ha már közbeik­

Next

/
Oldalképek
Tartalom