Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-09-01 / 9. szám
28 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. szeptember Jobb Alapítvány. Ezentúl a rászoruló vajdasági magyar betegek ügyeit a helyszínen szervezettebben és gyorsabban végezhetik el. A két helyiségből álló irodát a vajdasági magyar önkormányzatok szerelték fel és ók vállalták működtetését is. ~Juhász Attilával, Zenta polgármesterével a Duna TV Híradója készített interjút, arról érdeklődve, milyen a helyzet a Tiszavidéken. Juhász elmondta, hogy a NATO bombázások után a vajdasági helyzet tovább romlott. A közeli Törökkanizsán épp most osztják a lakásokat és a földet az előző háború menekültjeinek és a frissiben érkezett koszovói szerb menekülteknek. Mint mondta: ezzel megbontják az etnikai arányokat."Zentára is érkeznek a koszovói szerbele, a félelem és elővigyázat diktálja, hogy a sajtót és a magyar, valamint a világ közvéleményt is erről időben megpróbáljuk értesíteni, mert a vajdasági magyaroknak csak ez az egy fegyverük van, az igazság és a közvélemény. A jugoszláv katonaság a város környéki hadállásaiból itt Zentán bevonult a kaszárnyába. Félő viszont, hogy a Koszovóból kivezényelt koszovói illetőségű szerb nemzetiségű rendőröket pedig most hamarosan ide kapjuk mi a nyakunkba, Zentára, Vajdaságba, ebbe a régióba. Újabb részleges mozgósításba kezdett a jugoszláv katonaság állítólag az újjáépítés érdekében. A magyarországi politikai pártok figyelnek ránk, de egy nagy baj van a reagálásaikkal, egy dolog miatt nem szeretem, hogy ha ők reagálnak, mert nem elsőkézből informálódnak és ű magyarországi belföldi porondon igyekeznek a vajdasági magyarok hátán politikai pontokat szerezni és önmagukat igazolni" - szólt a nyilatkozat. —"Mindennapjaink nehézsége és keserűsége ellenére Marosvásárhely ezúttal is megmutatta, hogy ragaszkodik hagyományaihoz, sőt gazdagítja azokat" - nyilatkozta Fodor Imre, a város polgármestere az idén harmadik alkalommal megrendezett Marosvásárhelyi napok megnyitóján. A szabadtéri rendezvények helyszíne a vár volt, amit tömegesen kerestek fel a látogatók. Itt kirakóvásár, kiállítások és a várszínpadon egymást követő szórakoztató műsorok vonzották a közönséget. Ünnepségsorozattal emlékezett meg fennállásának ötvenedik évfordulójáról Marosvásárhely bábszínháza.-Elmagyarosított románok jönnek Romániába, hogy "leckét adjanak demokráciából" hangoztatta Mihai Ladaru, a Romám Nemzeti Egységpárt alelnöke. A Tran- silnania Jumal elemzése szerint ugyanis az egyes személyek nevének etimológiai elemzése során a képviselő arra a következtetésre jutott, hogy többen, köztük Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese is elmagyarosított román.-Egyre kevesebb az elsős címmel közöl beiratkozási helyzetjelentést a zombori Dunatáj című hetilap. A községi (-járási) oktatásügyi bizottság kimutatása szerint Zombor község üjárás) területén az idén 860 gyermeket írattak be az első osztályba, akik közül 468-an járnak majd a városi, 392-en pedig a környező településeken található iskolákba. Tavaly a hat városi iskolába 547, a falvakban pedig 513, összesen 1060. A magyar osztályba beiratkozó elsősök számát tekintve még lesújtóbb a helyzet: Zombor- ban mindössze 7, Doroszlón 2, Szilágyin 3, Gomboson 5 kisdiákot írattak be. Még Telecskán - e gzdag múlttal rendelkező, zömében magyarok lakta faluban is - mindössze 21 elsős diákot tartanak nyilván, közülök 19-en iratkoztak magyar osztélyba. Bezdánban 29 közül 15-en, Nemesmili- ticsen 39 közül ugyancsak 15-en jelentkeztek a magyar tagozatra. A kérdésre, hová lettek a nyugat-bácskai magyarok, miért nincsenek magyar elsősök, egyáltalán, hová lettek a magyar családok és a gyerekek, rövid a válasz: elmentek.-Marosvásárhelyen a táblák lefestése folyik, a dúr- va, magyarellenes megjegyzések sem maradnak el. A helyi Cuvantul Liber lapból árad a magyarellenesség, a "legszomorúbb az, hogy a többszázszor leírt magyarellenes érveknek mindannyiszor akad olvasója, sőt lelkes híve, ha számuk nem is több néhány ezernél." - írja a Romániai Magyar Szó tudósítója.-Az Eszéken megjelenő Új Magyar Képes Újság Botrány a vörösmarti katolikus templomban címmel meghökkentő botrányról számol be: A vasárnapi misén - lévén a faluban 16 horvát család - két nyelven imádkozzák a Mi- atyánkot. Magyar pap hiányában sokác faluból érkezett a plébános, aki a magyar ima hallatán félbeszakította a szertartást és erélyes hangon tudtukra adta a hívőknek: "Horvátországban élnek, horvát kenyeret esznek, ezért kötelességük horvát nyelven imádkozni Ha magyarul akarnak, akkor - nyitva a határ Udvarnál - menjenek Pécsre vagy más magyarországi helységbe..." Hasonló esetek már Hercegszöl- lősön és Karancson is előfordultak. A horvát lakosok dicséretére válik, hogy azonnal emlékeztették a papot viselkedése helytelenségére, ő azonban belátás helyett rendre utasította őket.-Június 19-én nagyszámú közönség jelenlétében emlékünnepséget tartottak az 1849-es alsótömösi csata színhelyén, s megkoszorúzták a honvédhősök tiszteletére 1879-ben emelt emlékművet. Az emlékművet az előző napon ismeretlenek piros, sárga, kék festékkel mázolták be. Korábban is történt már itt emlékműgyalázás.-Június 19-én Gyulafehérváron, a Római Katolikus Hittudományi Főiskolán dr. Jakubinyi György érsek hét ötödéves kispapot szentelt diakónussá, 20-án pedig nyolc végzőst áldozópappá. Az újmisések megkapták se- gédlelkészi kinevezésüket, s augusztus elején megkezdték papi szolgálatukat a főegyházmegye különböző plébániáin. Ki honi nyelvünk mellett van, nemzetünk létét hordj szívében. Széchenyi
