Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-09-01 / 9. szám
1999. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG ÜD HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL HTMH - OBSERVER —A kisebbségi nyelvtörvény elfogadása miatt érzett bánatának jeléül hétfőn fekete gyászkeretben jelent meg a Vladimir Meciár vezette HZDS lapjaként számon tartott Slovenská Republika. A lap "mély megrendüléssel tudatja barátaival és ismerőseivel", hogy a kormánykoalíció a kisebbségi nyelvtörvény elfogadásával "műtéti úton, amputálással" megcsonkította "a Szlovák Köztársaság nevű pácienst, aki - ha felébred az altatásból - Felvidékiová névre hallgat majd".-Ismét megmutatkozott, hogy a szlovákiai ellenzék gondolkozásmódja valahol a múlt században kullog. Sem a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, sem a Szlovák Nemzeti Párt nem tudja elfogadni, hogy a szlovákiai magyarok egyenrangú polgárai az országnak" - állapítja meg a Novy Cas című szlovák lap. Még szomorúbb, hogy a kormányszövetség másik három pártja a Magyar Koalíció egyetlen módosító javaslatát sem fogadta el. —"A vajdasági autonómia megvalósíthatatlan, elfogadhatatlan, Szerbiában nincs kivel tárgyalni erről" - hangoztatta Csurka István párt elnök, a Magyar Igazság és Élet Pártja soltvadkerti nagygyűlésén. "Az értelmetlen légiháború nem oldott meg semmit, az erős páncélozott jugoszláv hadsereg számottevő veszteség nélkül úszta meg a háborút". Milosevics továbbra is hatalmon van, s szerinte addig ott is lesz, amig valamilyen háborút fenn tud tartani. "Most csak akarat kérdése, hogy mikor kezdenek újabb belső háborút a Vajdaság ellen. A határainkhoz közeli városokban 200 ezer magyar él. Ha ez a terület ENSZ-fennhatóság alá kerül, majd egy népszavazás útján magyar közigazgatás alá, ez nem határrevízió, hanem embermentés. Becstelenség lenne a magyarság részéről, ha sorsukra hagyná délvidéki testvéreit" - mondotta Csurka. —A Magyar Demokrata Fórum állásfoglalása szerint a vajdasági magyarok kiszolgáltatottságán segíthet ugyan a nemzetközi közösség béketerve, ám a figyelem még hosszú ideig főként Koszovóra irányul majd. A magyar diplomáciának azt kell szorgalmaznia, hogy újból EBESZ megfigyelőket telepítsenek a Vajdaságba és a Szandzsákba. A Magyar Demokrata Fórum értesülései szerint a jugoszláviai véres események ideje alatt 250 ezer szerb lakos települt a Vajdaságba, több tízezer pedig az elmúlt hetekben. Közben 100 ezer magyar és horvát menekült el szülőföldjéről.-Aggodalomra ad okot a Vajdaságban folyó összeírás. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arról tájékoztatta az újvidéki Magyar Szó című lapot, hogy a hatóságok kérdőíveket juttattak el a hivatalos személyekhez. Az iránt tudakozódnak, hogy a megkérdezetteknek élnek-e külföldön rokonai, és ha igen, hol, mióta és miért. Ilyen kérdőíveket az állami szervek magas rangú munkatársai, képviselők és választott tisztségviselők kaptak. A kérdezősködés már csak azért is nyugtalanságra ad okot, mert felidézi azokat az időket, amikor a hatalom gondosan számon tartotta, kit tart megbízhatónak, kit nem.-Heves támadást intézett a Cotidianul az USA bukaresti nagykövete ellen, mivel a diplomata a Washington Times-ban azt írta, hogy "Románia több etnikumú állam, ahol több etnikumú demokrácia van". A lap szerint James Rosapepe véleménye leginkább "az RMDSZ azon követelésére hasonlít, mely szerint le kell mondani a nemzetállam elavult koncepciójáról". A Cotidianul szerint "a többetnikumú szótól csak egy lépés a többnemzetiségű kifejezés, és ez rendkívül súlyos dolog". —A Transilvania Journal a Csíkszeredái "botrányról", nevezetesen a Román Nemzeti Zászló Napján történtekről számol be. "Miután síppal-dobbal kihirdették Csíkszeredában a román nemzeti zászló napját, és szentelési ünnepét, a magyarok zöme távol maradt, vagy hűvösen fogadta az eseményt. Dézsi Zoltán prefektus és dr. Csedő Csaba polgármester megsem jelent, mig Bíró Albin alpolgármester demonstratív módon megtagadta a letérdelést a haza szent zászlaja előtt, hiába figyelmeztette ere a gamizon parancsnoka. Pedig a szentelés után, amelyet loan püspök végzett, a zászló előtt elvonuló román szemilyiségek mind letérdeltek. Az alpolgármester megnyilvánulása megdöbbenést váltott ki” - írja a lap tudósítója, aki nem mulasztotta el - már-már felelősségre vonásnak tűnő hangnemben - megkérdezni az alpolgármestert, miért nem térdelt le a szent zászló előtt. Bíró Albin azt felelte, hogy ő önkéntes és nem kötelező megnyilvánulásnak tekintette a gesztust.-Martonyi János elhalasztotta zágrábi útját. A horvátországi magyarok sajnálkozásuknak adtak hangot a látogatás elhalasztása miatt. Ők azt várták, hogy a külügyminiszter majd szóvá teszi öt pontban összefoglalt, és Budapestre eljuttatott panaszaikat. Ezek az anyanyelvhasználatra, az eszéki magyar oktatási központra, a munkahelyi diszkriminációra, illetve a magyarok indokolatlan elbocsátására, a kétoldalú kisebbségvédelmi egyezmény rendelkezéseinek bojkottálására, az állami támogatások elmaradására vonatkoznak.-A magyar Szent István királyról elnevezett parkot avattak Mexikó Monterrey városában. A magyar állam alapításának milleniuma jegyében szervezett ünnepségen jelen volt Kosárka József mexikói magyar nagykövet, a helyi hatóságok több magasrangú képviselője és ott voltak a helyi magyar kolónia tagjai is. "Az új parkban felavatták Jósé Sacal Testvériség című szobrát is". —A jugoszláviai Szabadkán irodát nyitott a határon túli magyarok egészségügyi támogatását szolgáló Segítő
