Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-04-01 / 4. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1995. április Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK XXVII. rész BORSÓDGESZTI HALOMVÁR Története: A vár sáncerődítményei napjainkig fönnmaradtak, főként a gyűrűk teraszai vehetők ki jól. Tetejéről szép kilátás nyílik a környező hegyekre. Az eddig felszínre került régészeti leletek szerint földvára jelentős, nagyszámú népességet befogadó, bronzkori erődítmény volt. Túraútvonal: Miskolc-Tapolcáról a Fürdőtől indulunk a Leányvár-tető felé. Itt a Leányvár nevű földvárat látjuk, amelyet sokan összetévesztenek a borsódgeszti Halomvárral, pedig a kettő nem azonos. Megkerülve a , Leányvár 258 m-es kúpját, nyugati irányba haladunk tovább, majd Kékmezőnél déli irányba megyünk Kisgyőr község felé. A községtől déli irányba Sövénykútra érünk, ahonnan már látszk a Halomvár 316 m-es kúpja O D O R - V Á R Története: A Hór-patak völgyében egy 546 m magas hegy zárja el a kilátást. A hagyomány szerint itt állt egykor Odor-vára. A várra vonatkozó történeti adatokat nem ismerjük. Őskori vár lehetett, amelynek létezésére az Odorvárhegy elnevezés és a ma is látható romok utalnak. Odor a régi nyelvhasználatban üreget jelent; Odorjas hely barlangos üregeket jelentett, amelyet az ősnépek választottak védelmi helyül még a kőkorszakban. Túraútvonal. Odor-vár romjait a Várkuti túrista- háztól érdemes felkeresni. Az út neve Török út. Ez arra utal, hogy ezen közlekedtek a törökök (1704. évi levéltári adat). A nem nehéz, rendkivül kellemes úton nincsenek meredek kapaszkodók. Igazi gerincvándorlás. Várkuttól északkeletre megyünk a Vasbányahegyig. Továbbiakban a részben fiatalos, részben vágásra érett öreg erdőben, állandóan gerincen vezető, Török úton megyünk egészen Völgyfő-házig (régi nevén Lénárd-ház). Itt egy nagy tisztáson vadászház áll, alatta bővizű, kitűnő forrás: a Cseresznyés-kút fakad. Völgyfő-ház túrista-útcso- mópont. A Cseresznyés-kúttól keletre kapaszkodunk az Odvas-Bükk és Tábor-hegy nyergébe, majd a fenyves mellett a Tábor-hegy keleti oldalán és az Odor-hegy délkeleti lejtőjén vezető erdei szekérúton Odor-vár romjaihoz érünk. A sziklahegy tetején ma már csak az őspogányvár alapjainak romja jelzi az ősök munkáját. A sziklahegy a Hór-völgyet kisérő hegyek közepén áll, ahonnan a völgy egész hosszában áttekinthető. A romoktól nyíló szép kilátást keletről a Felső-Csákány-hegy (648 m), nyugaton az Odor-hegy (657 m) zárja le. Délen Cserépváralja látszik a Hór völgy kitáguló síkján. Észak felé viszont felejthetetlenül szépek Három-kő-Bánya-hegy-Nagy-Ökrös erdőrengetegei, mély völgyei, virágos rétjei. A vár alatti sziklatömbök között nehezen megtalálható helyen fülkék, barlangok növelik a hely érdekességét. A legmélyebb barlangban cseppkövek láthatók. Visszafelé Völgyházig menjünk, onnan a lefelé lejtő úton, az Oldal-völgy felduzzasztott pisztrángos tava mellett Tárkány-vize hidjához, a Barát-rét elejére, az egykori Karthauzi kolostorromokhoz jutunk. CSERÉP - VÁR Története: Cserépvár romjait a Nádor-patak völgyében, a fenyőktől koszorúzott Vár-hegy ormán, Cserépváralja község határában találjuk, amely Egertől keletre, a Bükk déli lejtőjén települt. A hegycsúcsról a Déli-Bükk Kácsi-bérc- Odor-hegy-Vár-hegy-Nagy-Eged hegyláncolatára nyílik kilátás, amelyet középen a Hór-völgy hasít ketté. A vár építtetője valószínűleg az Ákos nemzetség egyik tagja volt. 1387-1480-ig Zsigmond király tulajdona, Mátyás király (1458-1480) alatt a Rozgonyiak birtokába került, majd amikor a család kihalt, a Báthoryak lettek a tulajdonosok. Eger eleste (1596) után elfoglalták a törökök, s mivel hadi jelentősége nem volt, csak néhány emberből álló őrséget tartottak benne. A török háborúk idején nem volt fontos jelentősége. 1697-ben Buttler egri főparancsnok a vármegyénél sürgette a vár felépítését; roskadozó falait talán rendbe is hozatta. Jelentősége később már nem volt, a bécsi udvar a cserépi uradalmat is eladta. A pusztulás körülményeit nem ismerjük. A kőből épült vár ma meghatározatlan alaprajzú falai helyenként négy méter magasságban még állnak. A helyi hagyomány szerint a közpkori vár egy avar földvár helyén épült. Ezt a feltevést a régészeti feltárás még nem erősítette me. Séta a romhoz. Cserépváralja község központjából ösvényeken kapaszkodunk fel a várdomb nyugati lábához, ahol a második világháború után széthordott kastély falcsonkjait találjuk. Mellette kápolna áll és egy régi szép kútház. A kútháztól útunk észek felé vezet a Kis- és Nagy- Farkas-kő. A kútháztól visszafelé a Mangótető déli oldalában lévő két riolittufa kaptáros kőhöz érünk. A kaptárkövek 25-30 m-nyire állank egymástól, bennük 22 fülke van. Ezeket valamikor méhészkedésre használták. D É D E S - VÁRA Története: A vár helyén ma csak a hajdani hatalmas torony
