Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-11-01 / 11. szám
1995. november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK XXXII. BOLDOG-KŐ VÁRA Története Boldogkőváralja község határában, az eredetileg Bodó-kőnek nevezett, hatalmas andezittufa tömbön áll Boldog-kő várának tekintélyes romja. A várnak helyet adó hegy a Magoska (737 m) lealacsonyodó előterének része. Kialakulása a belső és külső erők harcának eredménye. Mintegy 10 millió esztendővel ezelőtt kezdődött, és kb. 1 millió éve zárult az a tűzhányó működés, amely váltakozva andezitlávát és -tufát termelt. A vár alapját a vulkáni hamuból felhalmozott rio- littufa képezi. Ezt a kőzetet járták át (az utóvulkáni működés során) a különböző gőzök, gázok és forró vizes oldatok, s így a könnyen faragható, formálható tufa kemény, ellenálló kőzetté alakult. Ezután a külső erők (a szél, víz, hőmérséklet stb.) lepusztították a lazább, kevésbé ellenálló kőzetet, s így a kovasavas oldatok által összece- mentált anyag egy érdekes, telér alakú képződmény lett. Ennek a különleges geológiai képződménynek - mint védhető természetes magaslatnak - fontos szerepe volt a vár helyének kiválasztásánál. Első okleveles említése szerint a vár 1295-ben már állt. amikor is IV. László a Tomaj nembeli Jaak fia Tyba ispántól megszerezte, így a XIII. század végén királyi birtok lett. 1300-ban - még az Árpád-ház kihalása előtt - már a vidék legnagyobb oligarchacsaládjának, az Amadéknak a birtoka. Amadé nádor megölése és fiainak katonai veresége után Károly Róberté lett, aki a Drughet családnak adományozta. Ekkor német és olasz várnagyok parancsoltak benne, egészen 1351-ig. Nem tudjuk, hogy a Drughet-ek meddig voltak birtokosai, mert 1383-ban kelt oklevél szerint ismét királyi birtok. 1388-ban Zsigmond Czudar Péternek, 1396-ban pedig - újabb összeg lefizetése ellenében - Czudar Péter özvegyének és fiának zálogosította el. 1427-től 1453-ig Brankovics György szerb despotáé volt a vár Tállyával, Tokajjal, Regéccel és Munkács várával együtt. 1456-ban ismét királyi birtok. Mátyás 1461-ben a Parlagi családnak adományozta, 1467-71-ig pedig Kassa városának zálogosította el. Közben rövid időre - Mátyás kérésére - Kassa városa Szapolyai Imrének engedte át, de 1471-ben ismét királyi kézbe került vissza. Később a Szapolyaiak véglegesen megszerezték, és Szapolyai János csak a mohácsi vész előtt adta Tömöri István fiának, Györgynek, keresztszülői ajándékként. A Mohács utáni zavaros időkben, a Szapolyai és a Ferdinánd közötti harcokban a vár többször cserélt gazdát, és mindkét király gyakran adományozta híveinek. 1542-ben Ferdinánd Pa- tóchy Ferencnek adományozta Gyula váráért cserében, akinek Zsófia nevű lányának Bebek Györggyel kötött házassága által a Bebek család birtokába került (Ez a Bebek Györgyné Szád-vár hős védője 1567-ben!) 1560-ban Bebek György Sárközy Mihálynak adta cserébe egy előkelő elfogott török pasáért. Sárközy István fia eladta a várat a Serényi családnak. Ezt a családot erősítette meg a birtoklásban II. Rudolf 1578-ban kelt oklevele. 1612-ben Pa- lochay Horváth György, Nedec (ma Lengyelországban van) várura vásárolta meg. 1627-től rövid ideig Szikszay Máytás is birtokosa volt, de pár év múlva ismét a Palochayaké. 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem fennhatósága alá került, 1663. szeptemberében itt gyülekeztek azok a felsőmagyarországi hadak, amelyek a török ellen indultak. 1671-ben ismét a Palochay családé, akik ekkor adták zálogba a hozzátartozó birtokkal együtt Szelepcsényi György esztergomi érseknek. Az átadáskor készült inven- tárium szerencsénkre napjainkig megmaradt és a boldogkőváraljai r.k. plébánián őrzik. Ebből megismerhetjük az akkor még teljesen ép és berendezett, hadi felszerelésekkel ellátott vár állapotát. 1685-ig Szelepcsényié ugyan a vár, de 1674 körül már a felkelő bujdosó kuruc csapatok is ostromolják, a császáriak pedig robbantással próbálják hasznavehetetlenné tenni. 1678-ban lett Thökö- lyé. Az ő utasítására készült 1682-ben a vár második összeírása. 1685-től az esztergomi káptalan a vár érvényes birtokosa. 1697-től labanc csapatok foglalták el, majd ezt követően - a magyarországi várak 1701-1702 közötti sorozatos lerombolása, robbantása idején - a császáriak teszik lakhatatlanná. 1715-ben a vár és a hozzátartozó birtokok egy része, később pedig az egész birtok az Esztergomi főkáptalantól a lőcsei jezsuiták kezébe került, akik gabonatárolásra használták. 1753-ban a Péchy család vásárolta meg a jezsuitáktól, azonban nem laktak benne, mert a községben 1768-ban felépítették hatalmas kastélyukat. Házasság által a Zichy család birtokába került, akik egészen a második világháború végéig voltak birtokosai. A vár kultúrtörténetének érdekes mozzanatai, hogy egyidő- ben a várkápolnában káplánként a későbbi híres református-prédikátor, Dévai Bíró Mátyás hirdette az igét. Falai között nem egyszer volt szállóvendég első magyar nyelvű lírikusunk, Balassi Bálint, aki itt írta a borivókhoz szóló dalok egy részét. Boldogkő egyike legépebben maradt középkori romvárainknak. 1963-ban megindult a régészeti feltárás, BOLDOG-KŐ VÁRÁNAK ALAPRAJZA
