Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-05-01 / 5. szám
12 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1995. május Független Magyar Hírszolgálat Szerkeszti: Stirling György * Mint emlékezetes, a magyar-szlovák alapszerződés aláírásának ellenzői elsősorban azzal érveltek a szerződés ellen, hogy Meciarék a magyar fél kívánsága ellenére sem voltak hajlandók elítélni az un. benesi dekrétumokat, amelyek alapján a csehszlovák kormány 1945-ben kollektív alapon háborús bűnösöknek nyilvánította a magyar és a német kisebbség tagjait, megfosztotta őket állampolgári jogaiktól és egy jelentős részüket kiutasította az országból. A kérdés Csehországban most az alkotmánybíróság elé került, annak kapcsán, hogy több német nemzetiségű károsult fordult Prágához az annakidején szüleiktől elkobzott javak visszaadása tárgyában. A cseh alkotmánybíróság nyilvános ülésen foglalkozott az üggyel, ahol az előadó bíró beszédében a Benes-dekrétumok jogossága mellett érvelt, mondván, hogy a háborút kirobbantó nácizmust a 3 millió szudé- tanémet támogatta, tehát rászolgáltak a legszigorúbb büntetésre. Javaik elkobzása és kitelepítésük is indokolt volt, mert a világháborúban Csehszlovákiának okozott károk egy része ezáltal térült meg, aminek visszakövetelésére nincs jogalap. A bíró azt állította, hogy a háború utáni dekrétumok döntéseit nem nemzetiségi alapon hozták, mert ha akár a német, akár a magyar származású állampolgárok bizonyítani tudták, hogy részt vettek a nácizmus elleni harcban, mentesültek a megtorlás alól. (A valóság az, hogy ilyenek csak nagyon kevesen voltak és a csehszlovák hatóságok 1945-ben nemzetiségi alapon hajtották végre a német és magyar állampolgárok jogfosztását.) A cseh alkotmánybíróság végülis úgy döntött, hogy nem helyezi hatályon kívül a benesi dekrétumokat, mert azoknak nem volt törvénysértő jellegük. dördültek el a fegyverek először Szarajevóban és azóta öldökli egymást a három népcsoport. A boszniai lakosság 32 százalékát kitevő szerbség - azzal az ürüggyel, hogy védekeznie kell a bosnyák-horvát elnyomással szemben - katonai akcióval megszállta Boszniát és jelenleg is ellenőrzése alatt tartja annak 70 százalékát. A népesség 42 százalékát jelentő muzulmán bosnyákok és a 17 százalékos horvátok váltakozó szerencsével folytatják ellenük a harcot, de semmi remény nem látszik a háború közeli befejezésére. A szerbek célja, hogy elfogadtassák a jelenlegi sta- tus-quót és az általuk megszállt bosnyák területekkel együtt megalakíthassák "Nagy-Szerbiát". Ezért folytatják a szervezett népirtást is, hogy javukra változtassák meg az etnikai arányokat * A magyarországi megyei rendőrkapitányok tavalyi amerikai tanulmányútja befejezésekor a washingtoni FBI központ bejelentette, hogy a közép-európai országok rendőrtisztjeinek továbbképzésére Magyarországi székhellyel az FBI kiképző-akadémiát létesít. Ennek előkészítéseként egyezményt kötöttek a magyar, osztrák, német, cseh, szlovák, szlovén és lengyel rendőrség képviselői, hogy a szervezett nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb küzdelem érdekében a hét ország bűnüldöző szervei közösen készülnek fel és Budapesten Közép-Európai Rendőr Akadémiát hoznak létre. A képzés itt három és fél hónapig tart, melyet megelőz egy fél éves intenzív németnyelv-tanfolyam, mivel az oktatás németül folyik. A már működő Rendőrakadémia a tervek szerint szoros kapcsolatot fog tartani a majdan megnyíló FBI-kiképző-központtal. * A Magyar Nemzeti Bank szóvivője bejelentette, hogy a bank két jen-kötvényt bocsátott ki a japán pénzpiacon 15-15 milliárd jen értékben. Ezzel kapcsolatosan Hárshegyi Frigyes, az MNB alelnöke elmondotta, hogy a kötvények lejárata 3 év és 3,7, illetve 6,9 százalékkal kamatoznak. Tokiói hírek szerint a kötvények iránt érdeklődés mutatkozik Japánban, ezért eladásuk várhatóan jelentősen növelni fogja az MNB hitelállományát. Eszéken horvát-magyar kisebbségvédelmi egyezményt írt alá Kovács László külügyminiszter és horvát kollégája, Mate Granic. A megállapodás az 1992. decemberében megkötött magyar-horvát alapszerződésben foglaltakat részletezi s egyenes folytatása az 1991-ben Ukrajnával és Szlovéniával aláírt kisebbségvédelmi nyilatkozatnak. A szerződés azt rögzíti, hogy "a menekültek, elűzöttek, köztük a magyar kisebbséghez tartozók szabadon visszatérhetnek lakóhelyeikre a Horvát Köztársaság területén, abból a célból, hogy helyreálljon az 1991. előtti etnikai állapot." Horvátorszában 25 ezer magyar él, ebből tizenötezer a Dráva-szögben, akik közül csaknem tízezren voltak kénytelenek elhagyni az otthonaikat a háborús események miatt. - Itt érdemel említést, hogy három évvel ezelőtt robbant ki a boszniai háború: 1992. április 6-án * Az orosz hadsereg főparancsnoksága jelentést adott ki a csecsenföldi háborúról és a hadműveletek befejezéséről tájékoztatta a sajtót. A közlemény szerint az orosz alakulatok elfoglalták az utolsó csecsen várost is és a felkelők a kaukázusi hegyekbe szorultak vissza, ahonnét gerilla harcmodorral próbálják majd folytatni az ellenállást. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hattagú küldöttséget küldött Groznijba, hogy tanulmányozza a szabad választások lebonyolításának feltételeit. Gyarmati István, aki tagja a küldöttségnek, kevés reményt lát a politikai kibontakozásra és aggályát fejezte ki, hogy a csecsenföldi háború átterjedhet a szomszédos In- gusföldre és Dagesztánra is, ahová csencsen menekültek tízezrei érkeztek és érkeznek még ma is.
