Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
i 18 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1992. december Ámbár ez nem is egészen bizonyos. Amit büntetlenül biztosan leírhatok, mindössze ennyi: magam részéről sajnálom az elnököt. Életre szóló megrendülés lehetett. De abban nem vagyok bizonyos, hogy kijózanítólag hatott rá. Akik pedig örvendeztek a magasztos pillanatnak, azoknak üzenem: nincs ezen mit örülni. Csak kára származik a jelenetből mindenkinek. Eddig is tapasztalhattuk, hogy a kedves nagypapa hogyan vált a szemünk előtt megátalkodott konok öregúrrá; ha a konoksághoz mostantól kezdve gyűlölködés és bosszúvágy társul, nem sok jót várhatunk tőle. Pedig Antall és Göncz együttesen csodát művelhettek volna az országban. VOLT EGYSZER EGY MILLENNEUM Sorozatunk első részében (az Értesítő októberi számában hoztuk) arról esett szó, hogyan zajlott a 100 évvel ezelőtti készülődés, miként nyitotta meg a millenniumi kiállítást Ferenc József, és milyen volt az esemény sajtóviszhangja. Folytatva az 1896-os esztendő krónikáját, nemcsak a vásár forgatagába szeretném elkalauzolni olvasóimat, hanem dédapáink hétköznapjait is fel szeretném idézni. Világkiállítás megnyitójának napján adják át például a közönségnek a Vígszínházát a Lipót körúton. A megnyitóra Barna Izsó, a színház karmestere írt nyitányt, aztán Kozma Andor verses prológja hangzik el, végül Jókai háromfelvoná- sos vígjátékát adják elő. A darab érdekessége, hogy cselekménye az ezredévi ünnepségek alatt játszódik. Május hatodikán a király is meglátogatja az új színházat, és hosszan parolázik a direktorral. Stefánia özvegy trónörökösné látogatást tesz a Fehér Kereszt Egyletben, ahol a nagy, tiszta udvaron háromszáz gyermek játszik dajkáik felügyelete alatt. De még a gyermekzsi- bongásnál is hangosabb a zaj a Városligetben, ahol 520 ezer négyzetméteren 230 új épületet emeltek a kiállítás szervezői. A legnagyobb sikere az úgynevezett Magyar falunak van. Látható itt Sáros megyei tót, Vas megyei vend, Bereg megyei rutén, Temes megyei bolgár, Torontál megyei szerb, Krassó-Szörény megyei oláh, Szeben megyei szász, Brassó megyei csángó ház; Fejér megyei cigánysátor, palóc és kalotaszegi porta, szegedi csárda és breznóbá- nyai juhászkunyhó. Néhány lépésnyire a falutól ott áll a sorsjegyárusító pavilon, és a Haggen- macher cég sörcsamoka, Trattner balatoni csárdája, tengeri akvárium polipokkal és cápákkal, a Nobel Dinamitgyár és Berger Adolf vasbútorgyáros pavilonja. Megtekinthetőek Edison fonográfjai, Törley József pezsgői és Thonett székei. Kiállít az Aranykönyv és a Millió Fillér, az ipari cégek és az Emberbaráti Egyesületek SzövetségeHetedikén Erzsébet királyné mellőzve minden protokollt, váratlanul megjelenik a kiállításon. Hirtelen feltűnése sok bonyodalmat okoz. Nagy hamarjában előkerítik Herman Ottót, aki az Ősfoglalkozások Csarnokában tart számára „idegenvezetést”. Nemcsak Sziszi képes nagy alakításokra. Blaha Lujza huszonöt évnyi tündöklés után éppen ekkor búcsúzik a színpadtól. Az Andrássy út torkolatában megtekinthető a Feszty körkép. Árpád és a vezérek, a harc a szláv had maradékával, Latoré és a fogoly szlávok, a fejedelemasszony és a magyar nők bevonulása ökrös szekéren, a pogány oltáron haldokló szláv pap, a nőrablás jelenete, a fehérló-áldozat, a táltos, a kádár, a táncos lányok, boncok, igricek és dobosok csoportjai, a sátorverő magyarság. A háttérben a beregi rónaság, a munkácsi Várhegy, a Latorca hullámai, és sok mér- földnyi messzeségben a Kárpátok csúcsai. A kép a magyar festőművészet legnagyobb méretű alkotása: az 1800 négyzetméter területű vásznat eleve erre a célra szőtték. De nem ez a körkép az egyetlen. Molnár és Trill a városligeti fasor végén diaporáma formájában idézi meg Dante Poklát. Ilyen és ehhez hasonló címek borzolják a kedélyeket: A lelkek átkelése az Akheronon; Az égő sírok; Az emberfák erdeje; Vérfolyó; Tűzeső; Az égő lábak mezeje; Az aranycsuhás barátok körmenete; Jégvilág; A mészárlás... Május kilencedikén és tizedikén megkezdődnek a honfoglalás emlékére rendezett ünnepségek. Az ország összes iskolájában szünetet rendelnek el, a tanítók és tanárok hazafias szózatokkal emlékeznek meg a rangos eseményről. Az ifjúság zászlók alatt templomba vonul, mindenki kokárdát visel. Országszerte hálaadó istentiszteleteket tartanak. Budapest városának közgyűlése egymillió forintos alapítványt tesz a millennium alkalmából. Az összeget fele részben köz- művelődésre, fele részben jótékonykodásra fordítják. A kiállításra hatalmas tömeg kíváncsi, bár az időjárás nem a legkedvezőbb: délutánonként szinte menetrend szerint zuhogni kezd az eső. A Kisfaludy Társaság ezredévi díszgyűlésén a rettegett kritikus, Gyulai Pál mond beszédet. Imigyen: „Nemzetünk államalkotó erejét semmi sem bizonyltja fényesebben, minthogy hazánk földjén az első évezredben egyetlen nemzet sem tudott államot alkotni, csak a magyar. A rómaiak után a hunok, az avarok nyom nélkül enyésztek el, de Árpád országa, Szent István birodalma fenn áll napjainkig. [...] A parlamentarizmus nekünk több, mint más nemzeteknek. Nemcsak a szabadság és haladás biztosítéka, hanem a nemzeti önállóság záloga is. A parlamentarizmus törvénye egyszerű, mint az erkölcsé. Ne tedd azt mással, amit nem kívánsz magadnak - mondja az erkölcsi törvény. Ne tedd azt többség, amit nem kívánsz magadnak, ha kisebbség leszel; ne tedd azt kisebbség, amit nem . kívánsz magadnak, ha többségre jutsz - mondja a parlamenti törvény. A pártok harca a parlamentarizmus levegője, de a pártok egymást teszik erkölcstelenné, ha erkölcstelen fegyverekkel harcolnak, s aláássák az alkotmányt. Őrizzen meg ettől igaz ha- zafiságunk, mely egy évezred emlékeinek hatása alatt kettős erővel ragadja meg lelkünket.” Elgondolkoztató szavak. Május végén trombiták hangja veri fel a vásárvárost. Virágos selyemszoknyák suhognak, posztókalapok lengenek, megérkeztek a torontáli svábok, hogy kirtagot, azaz búcsút rendezzenek. A legények májusfára másznak, vagy virágdíszes palackból vörösborral kínálgatják a járókelőket. Zajos és festői mulatság. Június ötödikén, hosszú
