Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1991-10-01 / 10. szám

I 30.oldal Amerikai Magyar Értesítő' 1991. október Bélyeggyűjtők rovata Szerkeszti: Körmöczy Zoltán OKTÓBER 6 Könnyes tisztelettel emlékszünk visz- sza ezen a napon, a 142 évvel ezelőtt jogtalanul kivégzett aradi vértanukra. Meggyilkolásuk bosszuállás volt a szé­gyenért, ami a dicső császári ármádiát érte a mindig kisebb számú, gyengébben felszerelt, de hazájukért haláltmegvető bátorsággal küzdő honvédektől. Bosszú pedig főként azért, mert a fegyvert az orosz előtt tette le Világosnál Görgey. Jogtalanul, igazságtalanul bírásko­dott a császári haditörvényszék. A nem­zet alkotmányos joga alapján fogott fegyvert, az uralkodóház évszázados túl­kapásaiért, alkotmányumk semmibevevésé­ért . Férfiak, hősök nyerték el a mártirom- ság koronáját az aradi várban azon a na­pon, hazafiak, akik fegyvert ragadtak az uralkodóház felbiztatására gyilkoló, romboló nemzetiségek ellen, hazájuk vé­delmében. A Magyar Posta 1989. október 6-án bo­csátotta ki az "Aradi Vértanuk Emlékére" készített 20+10 Ft. névértékű kisblokkot. Közepén az egykori aradi Szabadságszobor /Zala György müve/. Körülötte a dicsősé­ges gyászkoszorut a hős mártirok arcké­pei alkotják, Damjanics Jánostól kezdve az óramutató járása szerint. DAMJANICH JÁNOS. Alibunár, Lagendorf, Vác,Szolnok, Tápióbicske, Nagysalló vol­tak mérföldkövei a győzelmeinek. Utolsó­nak szenvedett ki a bitón 45 éves korá­ban. AULICH LAJOST kötél avatta mártírrá 57 évesen, mert a bányavidéki harcokban, Kápolnánál, Isaszegnél fölényes straté­giai tudásával csúfolta meg az ellensé­get . DESSEWFFY ARISZTID. A kompolti, tar- cali csatákon kivül sikeresen küzdött az oroszok ellen is. Kegyelemből golyóval végezték ki élete 47. évében. Gr. VÉCSEY KÁROLY. Bácskában a szer- bek ellen harcolt.A szolnoki csata egyik győztese. Az aradi várat ő vette vissza az osztrákoktól. Jutalma lett a bitó, 47. életévében. TÖRÖK IGNÁC mérnökkari tiszt volt. Kossuth a komáromi vár erődítéseinek ellenőrzésével bizta. meg. Mivel az ösz- szeomlás Aradon érte, osztozott bajtár­sai sorsában. Kegyelemből a kivégző osz­tag sortüze ölte meg, 54 évesen. LÁZÁR VILMOS a feldunai sereg harcai után Temesvárnál küzdött. Haynau kötele oltotta ki életét 34 éves korában. LAHNER GYÖRGY a lázadó szerbeket re­gulázta meg. A kormány később a honvéd­ség felszerelési felügyelőjének nevezte ki. Ezt a tisztét is mintaszerűen látta el. 54 évesen a bitón lett vértanú. SCHWEIDEL JÓZSEF Szeged, majd Buda városparancsnoka volt. Ezt megelőzően részt vett a schwecháti csatában kegye­lemből golyóval jutalmazták életének 53. évében. PÖLTENBERG ERNŐ. Része volt a kápol­nai csatában, Komárom felmentésében.Har­sánynál, Zsolnánál az oroszoknak adott izelitőt a honvéd harcmodorról. Elsőnek szenvedte el kötélen a vértanú halált 36. életévében. KISS ERNŐ,a Kikinda vidéki szerb fel­kelőket fékezte meg.Elfoglalta Nagybecs- kereket. Periasznál ugyancsak futásra kényszeritette a lázadókat. Bár Haynau egykori katonatársa volt, nem próbált ke­gyelmet kérni. Golyóval végezték ki 36 évesen. Gr. LEININGEN WESTERBURG KÁROLY. A komáromi és váci csatákban hadtest pa­rancsnok volt.Magyar nő volt a felesége. 29 éves korában bitón jutott a halhatat­lanságba. KNÉZICH KÁROLY a hires 3. és 9. zász­lóaljakat vezetve, rohammal foglalta el a Tápió hidját. Á komáromi csatát, had­testével ő nyitotta meg. Bitón végezte életét 41 évesen. NAGY-SÁNDOR JÓZSEF. A nagykikindai, kisbecskereki, szentandrási győzelmek után, mint lovasdandár-parancsnok segi- tette a tápióbicskei, váci és isaszegi ugyancsak győzelmes csatákat.Buda ost­románál az elsők között küzdötte fel magát a várba. Részére is kötelet jutta­tott a sors 45. életévében. Knézich Károly Gr. Le iningen W.Károly Kisé Ernő Pöltenberg Ernő Damjanich Jén«*, Nagy-Sándor József _ Aulich Lajos 031053 Schweidel József Lachner György Bessewffy Arisztid Gr.Vécsey Károly Török Ignác Lázár Vilmos Haynau Dárót, a nesszeni vaxasztófeje- delem törvénytelen fiát, császári főgene­rálist, 1851-ben, európai kéjutazásán Londonban az egyik sörgyárban a munká­sok, miután felismerték, tettleg bántal­mazták /magyarul megverték/. Ugyanigy járt Brüsszelben is, ahol az utcai járó­kelők adtak utálatuknak hasonló kifeje­zést. A francia kormány alig tudta meg­védeni ott jártakor, a párizsi polgárok hasonló szándékától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom