Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-12-01 / 12. szám
2k.oldal kiemelkedése. Különösen szép látványt nyújt az 500-650 m magas Szepesi-medence felöl» a Poprád völgyéből: egyetlen lendülettel emelkedik 2500 m magasra csúcsainak sűrű, csipkézett sorával. Kiterjedése 260 négyzetkilométer, hossza 27 km, szélessége (a lengyel Tátrát is beleszámítva) 17 km. Ha a nyugat felől hozzácsatlakozó Liptói-havasokat s a kelet felé folytatódó Bélai-havasokat is hozzászámítjuk, a Magas-Tátra teljes hossza 76 km, alig hosz- szabb, mint az Alacsony-Tátra. Északi része zordabb, déli szakasza szelídebb. Már Anonymus is említi Trytur és Turtur néven. A Magas-Tátra határa nyugaton a Lilio- ve-hágó, 1947 m, keleten a Kopa-hágó, 1749 m. Alakja dél felől homorú félhold. Mintegy 300 csúcsa van, legmagasabb a Gerlachfalvi-csúcs (2665 m) s a Lomnici-csúcs (2632 m). A Nyuga- ti-Tátra (a Liptói-havasok) a 2250 m-es Byst- ra-csúcsban, a Bélai-Tátra a 2154 m-es Hac- ranban éri el tetőpontját. A Magas-Tátra főtömege gránit, ez kb. 60 millió éve rétegszerkezeti nyomásra keletkezett; a Nyugati-Tátra gneisz és dolomit, a Bélai-Tátra dolomit s jura kori mészkő. Fehéres színük élesen elüt a középső gránittömb kékes-szürkéjétől. A Tátrák tömegét négy folyó határolja: az Árva, a Vág, a Poprád s a Duna- jec. Mai formáját az utolsó jégkorszakban kapta, egykori gleccserei hosszú völgyeket és morénákat hoztak létre. A főgerincen így alakult ki 35 völgy, s bő vizük fennemlített négy folyó valamelyikébe fut le. A diluviális időkben fel- türemlett kőgörgeteg - moréna - falak itt-ott eltolták a völgyet, s így alakultak ki a hegyitavak, a tátrai tengerszemek. A déli oldal legnagyobb két tava a Csorba-tó (18 hektár) és a Nagy Hincó-tó (19 hektár). Legmagasabban van a Kék-tó (2157 m). Növényvilága igen gazdag, különösen a völgyek alsó szakaszán. A Tátrának kb. 3000 fajta virágos növénye, mohája, páfránya van. A lombos erdő határa 1250 m, a lucfenyőké 1600 ni, ezen felül a törpefenyő s a törpeboróka övezete, majd 1700 m-től 2300 m magasságig a havasi gyep régiója következik. Az egész Tátrában tilos a legeltetés, pedig valamikor éppen a pásztorok, s vadaszok merészkedtek egyre följebb, kincskeresők követték őket, s csak sokkal később, a XVII. század végén kezdték a késmárki professzorok is bejárni és megismerni a hegységet. Változatos az állatvilága is: szarvas, őz, hi- úz, vadmacska, vaddisznó, mintegy 1000 zerge, ugyanannyi mormota s 20-25 medve él az erdőrengetegben vagy a sziklák között. Mind a növény-, mind az állatvilágot szigorú törvények 1989■ december védik. (1949 óta 52.000 hektárnyi területet nyilvánítottak Nemzeti Parkká. A Nemzeti Park igazgatósága Tátralomnicon székel - nevének rövidítése: TANAP -, s rendkívül szigorúan vesz minden rendbontást, szabálytalanságot. Mintegy 1000 hektárnyi, zárt terület meglátogatásához a TANAP külön engedélye is szükséges.) Meg kell jegyeznünk, hogy a havasi gyopár csak mészköves talajon női, de egyetlen szál letépését is szigorúan büntetik. Értékes a madárvilág is - nyírfajd, süketfajd, fenyőmadár, sas -, a halak közül a pisztráng tenyészik a patakokban, de horgászatukhoz napi engedély szükséges. Táborozni, sátrat verni csak kijelölt helyeken vagy táborokban szabad. A levegő száraz és ritka, ibolyántúli sugarakban gazdag, tehát gyógyászati s üdülési célokra kitűnő. Tüdőbaj, légutak megbetegedései, bőrbajok, idegbántalmak, anyagcsere- és szívzavarok, belső szekréciós mirigyek bántal- mai ellen igen jó a tátrai klíma, ezért van sok gyógyintézete is. A Tátrában nincs örökös hóhatár; bizonyos firnmezőkön azonban kánikula évadján is megmarad fehér csíkokban a hó. Hirtelen időváltozásra mindig fel kell készülnünk, ugyanis a hegység csapadékban igen gazdag. Legszebb évadja a május-június, augusztus vége és a kora ősz. A turista út 340 km hosszúságú. Az autós nagykörút neve Szabadság út, 53 km hosszú s Lipótújvártól az üdülőhelyeken keresztül, átlag 800-1000 m magasságban a lengyel határátlépő állomásig, Lysa Polanáig tart. A villamosvasút indulóállomása Poprád, ez visz fel Tátrafü- redig, s ott nyugati irányba Csorba-tó, keleti irányba Tátralomnic a végállomása. Külön vasúti összeköttetés is van Poprád és Tátralomnic között. Az igen látványos, az 1880-as években jól kiépített, gyalogsétára alkalmas felsőtátrai körutat most Magisztrális útnak hívják. 1000- 2000 m-es magasságokban kanyarog, keresztez vízeséseket, érint néhány csúcsot, a függőpálya középső állomását a Kőpataki-tónál; remek kilátóhelyek sorozatait mind a Magas-Tátra, mind az Alacsony-Tátra s a Szlovák-érc- hegység felé. A Tátra ’’hivatalos'* turisztikai feltárását a múlt század közepén kezdték el a hegymászók a pásztorok nyomán, majd a Magyar Kárpát-Egyesület és a Karpathenverei folytatta - lengyel s porosz turistákkal együtt. SZABADSÁG ŰT vonalát kövessük, amely párhuzamos az 1912-ben épített villamosvasút vonalával. A legfontosabb üdülőhelyek ismerAmerikai Magyar Értesítő
