Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-03-01 / 3. szám
20.oldal r Amerikai Magyar Értesítő 1988. március Drugeth- s egy barokk Draskovich-kas- téllyal.Ez utóbbi ma emlékmúzeum.Csejte község külön nevezetessége a földbevájt hosszú, tekervényes, visszhangos folyo- sóhálozat, a háborús időkben kitűnő menedékhely volt. Keletkezésének ideje bizonytalan. OsKíjfctí várának maradvány#*- Csejte várának romjai. Csejte vára egyórányi járásra van a falutól, autón is elérhető. A tatárjárás után épült, 1715-hen leégett. Itt lakott Nádasdy Ferencnek, a dunántúli főkapitánynak a felesége, Báthory Erzsébet, aki megözvegyülvén, szadista tettekben élte ki magát. Thurzó nádori bizottsága Ítélkezett felettes ide záratta a hirhedt úrasszonyt, aki aztán 1614-ben itt is halt meg, elborult elmével. A "vérben fürdést" azonban a történelem nem igazolta. A pör részben politikai pör is volt. A várdomb botanikai védettséget kapott.- Beckó a Vág túlsó (baloldali) partján. A 2500 lakosú helység főterén néhány XVII-XVIII. századi ház maradt meg: a gótikus-reneszánsz plébánia templom, a barokk ferences templom és kolostor (1690): továbbá a zsidó temető is védett műemlék. Beckó szülött ja Mednyánszky László báró (1852-I919). Beckó várroinja Beckó várának romja. A meredek sziklára épült vár az Árpádok alatt királyi vár. Anonymus még Blundus: Bolondóc vára néven emliti. Később Csák Máté birtokolta, 1388-ban Zsigmond király Stibor vajdának ajándékozta, s a vajda erősítette meg a várat. Utóbb a Bánffy család kezébe jutott. 1707 őszén Ocskay László kuruc vezér foglalta el, 1727-ben pedig leégett. A Vág völgye legnagyobb várromjainak egyike. Veszélyessége miatt el van zárva, csak a vezető-gondnok nyithatja ki a biztonsági kaput. Trencsén; A trencséni-medencében fekszik. A Középső-Vág-völgy legfontosabb városa. Lakóinak száma kb. 40 000. Az Írott történelemben először 179- ben említik: Valerius Maximus római hadvezér idáig nyomult fel, mikor megverte a kvádokat. Ezt az eseményt a római légió kőbe véste, s a kőtábla a Tátra Szálló ablakóból, a szikla oldalában, ma is látható. A település neve latinul Laugaritio volt. Később a markomannok- hoz tartozott. A magyar honfoglalás után Szent István királyi-ispánsági központtá tette, száz évre rá, 1111-ben civi- tas, 1405-ben pedig szabad királyi város lett. Leghatalmasabb ura Trencséni Csák Máté volt. Ellenség, tűzvész, árvíz, betegség sokszor pusztította népét. 1708. augusztus 3-án, a várostól délre nyílt mezőn vesztette el Rákóczi fejedelem a trencséni csatát Heisterrel szemben. A város később jelentős iskolaváros lett, a tutajforgalom egyik fő helye is volt sokáig. Látnivalók A Tátra Szálló az első világháború előtt épült, egyik udvari ablaka a római emléktáblára nyílik. (A portás megmutatja. ) A város főtere a hosszúkás Béke tér.- Az egykori piarista templom s rendház (Béke tér). Eredetileg a jezsuiták építették 1653-1657 között korai barokk stílusban, a római II Gesu-templom mintájára. Mennyezetfreskóinak alkotója Ch. Tausch (1712). A kolostor értékes barokk patikája megszűnt.- A muzeum (Béke tér 44.) az egykori vármegyeháza helyiségeiben. Régészeti, vártörténeti, néprajzi gyűjteményei jelentősek.- A Várostorony. A török támadások ellen épült 1543-ban. A várfalak egy része összefügg a toronnyal ma is. A várostorony volt egyúttal a belváros déli kapuja.- A Nyirjes-park (Brezin-park) ligetsáv a várdomb és a város között, a vár- bavezető sétánnyal. A sétányra lépve vagy a városba sétálva: még néhány barokk s korábbi eredetű polgárházat találunk, külön-külön nem említjük meg
