Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-02-01 / 2. szám
Amerikai Magyar Értesítő 19.oldal I988. február A Bazini grófok alapította plébánia- templom gótikus stilusu. 1608-ban épített kápolnájában Illésházy István márványszobra áll. Az eredetileg evangélikus, később katolikus alsótemplom 1659- ben épült. Reneszánsz stilusát később barakkositották. A kapucinus templom és kolostor 1718-ból származik.- A bazini reneszánsz kastély I608- ban épült. E formályában először Illes- házyaké, később a Fálffyaké. Eredetileg vizivár szerepét töltötte be a középkorban. A kuruc szabadságharc idején háromszor is elfoglalták, sok ostromot kellett kiállnia. A XX. század elején gróf Pálffy János restauráitatta, s műkincseket helyezett el benne.- Pozsonyszentgyörgy hires bortermelő hely Pozsonytól 14 km-re. 1945-ig németek lakták, akiknek őseit a tatárjárás után telepitették ide. (A háború után a csehek kitelepitették őket.) Szentgyörgyöt 1217-ben kapták meg a hires Bazini és Szentgyörgyi grófok, s őket követték a XVI. században az Illés- házyak, majd a Pálffyak. A városban láthatók a XVII. század közepén épült erődítmény maradványai. A várfalak sem tudták megakadályozni a törököt abban, hogy 1666-ban fel ne koncolja a város lakóit. A barokk stilusu piarista templom és kolostor, 1654-bői származik. A reneszánsz alapokon álló kastély egykor az Illésházyaké volt.- A Szt. György-templom, más néven Felvégi vagy Hegyi templom. A gótikus stilusu épület belső falán remek XV. századi freskók láthatók. Reneszánsz oltárát l646-ban olasz mester faragta. A templom mellett egy fa harangtorony áll. A város határától nyugatra a Szentgyörgyi grófok egyik várának a Fehérkőnek romjait találjuk. Következő útvonalunk Pozsonyból indul a vág-völgyi utón, majd Nagyszombat, Pöstyén, Zsolna érintésével Poprádra vezet.- Pozsonytól Nagyszombatig Cseklész az Esterházyak egyik birtokközpontja is volt.- Volt Esterházy-kastély. A nagyméretű, háromtornyú kastélyt gróf Esterházy József terveztette F.v. Erlachhal. 1714- 1720 között épült föl barokk stílusban. 1756-ban a tatai építőművésszel, Fellner Jakabbal rokokó stílusban átalakit- taták és kibővittették. Hires mügyüjte- ménye, könyvtára volt, napóleoni kéziratokkal. A kastély 1911-ben leégett, sok műkincsével együtt. Később újjáépítették. (1958-ban renoválták állami célokra. ) Parkját allegorikus szobrok di- szitik.- Magyarbél kastélyáról nevezetes. A magyarbéli kastély a Felvidék egyik legnagyobb méretű barokk kastélya. Gróf Csáky Imre püspök építtette 1722- 1725 között J.L. Hildebrandt egyik tanítványával. Négy saroktornya, egy főtornya, pazar lépcsőcsarnoka van: dísztermében korabeli freskók láthatók.- Szene, Szenei Molnár Albert (1564- 1639) nyelvtudós, utazó, zsoltárforditó szülőhelye, főterén egy Török-ház nevű, érdekes reneszánsz épülettel (1552).- Nagyszombat A Kis-Kárpátok vonulata és a Vág völgye közötti termékeny Nagyszombati-medencében fekszik. Nagyságra nézve a Felvidék nyolcadik városa. Környéke már a kelták és a rómaiak előtt is lakott volt. Fontosságát később az is növelte, hogy a Budáról Csehország felé vezető ut, a Via Bohemica mentén feküdt. Várossá IV. Béla emelte 1238-ban. A tatárok feldúlták, de gyorsan újjáépült. Volt Csák Máté tulajdona is, de már 1327-ben Károly Róbert királyt itt kérték föl döntőbírónak a csehek és lengyelek közötti viszályban. Nagy Lajos király is szivesen tartózkodott falai között, itt is halt meg. Zsigmond király árumegállitási jogot adott Nagyszombatnak, s mivel a város szombati napokon tartotta vásárait,neve innen ered. 1432-ben - Zsigmond idejében - a husziták foglalták el a várost. Mátyás király és egykori apósa, Podjeb- rád György cseh király is ide küldte követeit "államközi tárgyalásokra". A város jelentősége a mohácsi vész után még inkább fokozódott; az esztergomi érsekség és káptalan ugyanis 1543-ban ide tette át székhelyét s itt is maradt 1822-ig, amikor visszaköltözött Esztergomba. Nagyszombat ezzel az ország egyházi központjává lett, s ez kiépülését eredményezte. Az ideköltözés után tiz évre már akadémia létesült, Pázmány Péter pedig 1635-ben itt alapította meg az egyetemet. Ez a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem őse, mert 1777-ben átköltöztették Budára. A pesti Egyetemi Nyomda elődje pedig a Telegdi Miklós érsektől alapított nagyszombati nyomda. Pázmány ezt is az egyetemhez csatolta. Különböző nyelvű egyházi nyomtatványok, hires énekeskönyvek jelentek meg, s itt nyomtatták Pázmány müveit is. Bethlen Gábor és II. Mátyás mint magyar király Nagyszombatban kötötte meg azt az egyezményt, amely az erdélyi fejedelmek önállóságát újra elismerte. 1619-ben Pázmány Péter egyházi s.világi főiskolát alapított a nemesi ifjak részére, a Pázmáneumot. Bécsben is alapított egyet 1623-ban. 1704. december 24-én Nagyszombat alatt vesztett csatát II. Rákó-
