Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-11-01 / 11. szám
1988. november Amerikai Magyar Értesítő 23.oldal volt - nem koronáztatta meg magát.- A 19. sz. ház kapujában láncmaradvány látható. Fontos tanácskozások idején a városi tanács ezzel a lánccal zárta le, s parancsolta csendessé a szekerektől zajos utcát.- A Szt. Erzsébet-templom. Zárdatemplomnak készült 1303-ban, később többször átépítették. Faragott gótikus oltára igen szép munka. Zárdája helyén volt a város egyik legrégibb kórháza.- Bél Mátyás lakóháza. A nagy magyar történetiró és földrajztudós (1684-17^9) 1708-ban lakott itt (Malinovszki utca 49. sz.). A falon emléktábla van. (Bél Mátyás 1731-1735 között az első tudományos értékű munkát irta meg a balaton- ról.) Az utca folytatása egy szép parkba vezet.- A főtér végéről észak felé visz az Felső Ezüst utca. Ez irányit a régi zólyomi Vármegyeháza barokk épületéhez,s onnan a Kát óvna utcán jutunk el az 1807- ben épült empire evangélikus templomhoz.- Az Ezüst Kapu, mint neve is emlékeztet rá, az ércszállitmányok vámkapuja volt. A főtérről déli irányba vezető utca visz a Garamhoz. Ez a város egyik legforgalmasabb utcája.- Decrett József emlékműve egy kis parkban áll. Nagy tanultságu erdész volt és a XVIII. század végén igen eredményesen foglalkozott erdősítéssel. Különleges érdeme azonban az, hogy az erdei munkások helyzetének javításán fáradozott, ami abban az időben jelentős tett, szokatlan kezdeményezés volt.- A Mészáros-bástya a Garam közelében a hajdani erődítmény épen maradt része. Nem a belső vár, hanem a külső városfalak védőrendszeréhez tartozott.- A kisállomás a zólyomi vasútvonalon, a Garam bal partján. Ez a belvárosi állomás: ugyanis a főpályaudvar mesz- sze van (egy uj, nagy lakóteleptől kö- rülvetten). A kisállomás mellől szerpen- tines sétaút indul a kilátónak is kitűnő Urpin-hegyre. Kirándulások- A Körmöczbányai-hegységben, Besztercebányától 7 km-re nyugatnak Tajó falu mellett sifelvinók vannak. Erre jöttek le Görgey csapatai 1849 januárjában Selmec- és Körmöcbánya felől.- Az Izbica cseppkőbarlang a Harmanec völgyben, a Bisztrica mentén van. A Har- manec-völgy mészkőszirtjei, csepkőbar- langjai, mésztufa lejtői az utasembert valósággal megigézik. Környéke - a megtekinthető Izbica-barlaggal - természet- védelmi terület: itt zöldéi Európa egyik legnagyobb, legkiterjedtebb és legidősebb tiszafaerdeje. Az ut tovább a Turó- ci-medencébe vezet. A vasútvonal merész viaduktjaival, kanyaros alagútjaival a Semmeringre emlékeztet.- A Stureci-hágón át Rózsahegy felé. Utunk átvezet az 1010 m magas Stureci- hágon, amely az Alacsony Tátrát elválasztja a Nagy-Fátrától.- Dóval szénégetőfalvakból keletkezett népszerű hegyi üdülőhely az 1403 méteres Zvolen-hegy alatt.(A hágót legújabban korszerű, uj ut szeli át, de a régi, romantikus ut is használható.)- Koritnyica-fürdő 847 m magasan épült gyógyfürdő. BESZTERCEBÁNYÁTÓL FOPRÁDIG- Zólyomlipcse neve szerint is szász alapitásu bányászközség.- Zólyomlipcse vára királyi kastélynak épült a XIII. században. Zsigmond király óta a királynék birtoka volt. A török időkben épitették ki erősséggé, ma reneszánsz és klasszicista stílusjegyeket visel. Kútja 72 m mély. Egy ideig Wesselényi-birtok is volt, itt halt meg visszavonultságában Wesselényi Ferenc nádor 1667-ben, s ezzel elkerülte a császári felelősségre vonást. II. Rákóczi Ferenc Bercsényi Miklósnak ajándékozta a várat, de a generálisné hidegnek találta, és szívesebben fürdő- zött a vihnyei melegforrások vizében.- Az egykori pálos kolostort 1313- ban alapították. A középkorban Zólyom vármegye székháza is volt. Zólyomlipcse jelentősége akkoriban nagyobb volt Besztercebányáénál. A hozzátartozó templom gótikus.- Kitérő délret Borosznófürdő és Garamnémetfalva után elérjük Breznóbányát. 480 m magasan fekvő ódon városka. Hires volt mindenha iparosairól, erdőmüvelőiről, vasmunkásairól, de különösen juhturójárói - a brindizáról - és füstölt ostyepkasajt- járól. A hegyi állattartás ma is főfoglalkozás a vidéken. A tatárjárás után érkeztek ide is német telepesek az ezüst, arany, vas bá- nyászására. Nagy Lajos 1360-ban városi jogokat adott Breznóbányának, szabad királyi város rangjára l655-t>en emelkedett, de 1770-ben el is vesztette. A török és kuruc-labanc háborúk idején elszegényedett. Az ez idő tájt emelt városfalaknak ma csak maradványai láthatók. Breznóbá- nya szülötte Herman Ottó, a nagy természettudós. A város főterének szabályos négyszögü alaprajza a német alapítókra vall. Még ma is több XVII-XIX. századi patrícius ház szegélyezi. Gótikus kápolna áll az evangélikus templom mögött.- A Városháza XVI. századi alapokra épült 1779-ben. Klasszicista stilusu. Tornyát 1830-ban emelték mellé.- A plébánia templom klasszicista stilusu (1785). Belső terét Dudits Andor
