Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-10-01 / 10. szám
22. oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988. október Magyar tájak Magyar történelem Utazás a Felvidéken- XII.Előző számunkban végére értünk a Komárom Turócszentmárton közötti utunknak. E számunkkal uj turautra indulunk Ipolyságtól Poprádig, közben két nagyobb várost is érintünk Selmecbányát és Besztercebányát .- Ipolyság nyolcezer lakosú kisváros, lényegében kisalföldi tájon fekszik. Az Írott történelem hajnalán a kvádok éltek e tájon állandó harcban a római légiókkal. 1239-ben a Hunt-Pázmán család megalapította a sági monostort, amely a premontreieké lett. A török kétszer is elfoglalta a várost és az erődítménnyé alakított rendházat, innen riogatta a bányavárosokat. Kitűnő forgalmi s gázlóhely lévén, a város mindig sokat szenvedett az átvonuló hadaktól. 1806-tól Hont megye székhelye volt, később csak járási székhely maradt. Két városrészét: a belvárost és a Homokot hid köti össze. A főtér annakidején látta II. Rákóczi Ferencet is: 1704 végén itt fogadta az erdélyi küldöttséget, amely fejedelemmé való választásának hírét hozta meg. A főtértől keletre áll a premontreiek által épített, román alapokon nyugvó, kéttornyú plébániatemplom.Be járata nagyon szép. 1736-ban építették át utoljára. Mellete van az ugyanakkor átalakított, szintén barokk stílusú kolostor. (Ma szövőüzem működik benne) Hont vármegye egykori székháza 1827- 1857 között épült copf-klasszicista Ízlésben. Ugyancsak a térre néz a hajdani Honti Kaszinó 1888-ban emelt épülete. A főtéren még egy barokk Mária-oszlop is áll. Ipolyságtól északra van Felsőszeme- réd. Gótikus temploma kapuzatán az 1482- es évszám olvasható, a mellette levő - egykorú - magyar rovásirásos emlék helyes megfejtésén még vitatkoznak. A községben három régi kastély is van. (Közülük a legnagyobbikban ma szociális otthon van. ) Felsőszemeréd után kitérőt tehetünk kelet felé :- Palást dísze az egykori barokk stílusú Palásthy-kastély (1730) , s benne a palóc néprajzi gyűjtemény. Az erdős-vizes környék természetvédelem alatt áll. Palást mezején verték meg a törökök 1552-ben a császáriakat, s ezzel három vármegyét hódoltattak meg hosszú időre. Ipolyságtól északra a főútvonalon van Gyügy. Régi gyógyfürdő. 30 C-fokos szénsavas, kénes, alkalikus vize van. A falut elhagyva északra 10-12 km- re, jobbra fordulunk;- Bozók falu fölött találjuk Bozók várának romjait. A vár a XII. században cisztercita monostornak épült, később vizivár lett: a török ellen fontos erősség. Visszatérve a főútvonalunkra északnak találjuk Korponát.- Korpona egyike a legrégibb városoknak a Felvidéken. A XII. században már szász és bajor bányászok laktak itt. IV. Béla olyan városi jogokkal ruházta fel Korponát, hogy általuk a város Pozsonnyal, Budával és Brassóval vált e- gyenranguvá. A korponai jogadás mintául szolgált a többi szabad királyi város számára. A török időkben fontos, erődített véghely lett. Az I605. év végén tartott korponai országgyűlés a bécsi béke előkészítője volt, amelett, hogy Bocskai István ekkor és itt adta ki a hajdúk szabadságlevelét. Korpona várjellege 1701-ben megszűnt. Andrássy kuruc generális 1708-ban el is vitette Krasznahorkára Korpona ágyúit, majd ötven helyen felgyujtatta a várost. A rég beolvadt szász telepesek emlékét ma már csak a város főterének négyszögü alaprajza őrzi. A főtéren néhány reneszánsz és barokk eredetű patriciusházat találunk.- A plébániatemplom (a főtéren) háromhajós, eredetileg román stilusu bazilikatemplom, , sokszori átépítés után ma barokk külsejű és berendezésű, de számos értékes gótikus és reneszánsz képpel, fa- faragvánnyal.- A város erődítményei a legépebben a belváros délnyugati és északi peremén maradtak meg.- Várta (Vartavka), régi magyar nevén Tarisznya-vár a várossal szemben magasodó dombon 1564-ben épült, török elleni őrtorony. (Kellemes kirándulóhely, szép kilátással.) Korponától nem követjük a főutat, hanem kitérőt teszünk északnyugatnak, hogy Selmecbányára mehessünk. Mivel e látnivalókban gazdag város megtekintését senki sem mulasztja el, ezt a vargabetűt nem is tekintjük kitérőnek, hanem főútvonalként ismertetjük.- Szentantal Selmecbányától délkeletnek 5 km-re van. A szentantali kastélyt 1744-ben építette gróf Koháry András barokk stílusban. Ma muzeum van benne a régi berendezés megmaradt részével, mennyezetfreskóremekekkel, 439 éves, ma is működő orgonájával. A kastélynak az esztendő adatainak megfelelően 365 ablaka, 52 szobája, 12 kéménye, 7 bejárati boltive és 4 kapuja van.
