Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1986-02-01 / 2. szám

1986. február fürdő sós és savanyu forrásai híresek. Galgónál egy elágazás vezet Blenke- mező felé, a Báta-szoros hágóján keresz­tül. A főútvonalon következik Nagyilonda közelében a kénes-jódos vizű Büdöspata- ka fürdőteleppel.- Hosszurév után a vasút továbbra is a Szamost követi, az ut azonban elhagy­ja a Szamos völgyét, észak felé felka­nyarodik a hegyre, majd szerpentineken ereszkedik le a Lápos völgyébe.- Kisnyires mellett, a Rucu-szikla- fálnál egy csepkőbarlang van, de csak helyi vezetővel találhatjuk meg. Bejá­rata 20-25 m széles, s magas boltoza­tán szép sztalaktikok függenek.- Nagysomkut a régi Kővár-vidék köz­pontja. Nagysomkutról kirándulhatunk délkeletre a Lápos balpartján.- Kővár romja helyi útmutatás alap­ján is csak gyalog közelíthető meg. E- redetileg a Drágfiak kezén volt, majd Szapolyai Jánosé lett. 1538-ban Erdély végvárai közé tarto­zott. Sokáig élt itt Báthori Zsigmond fejedelem neje, Mária Krisztina, aki egy ideig fejedelemként kormányozta Er­délyt. Zólyomi Dávid 18 évig rabosko­dott e várban, és I. Rákóczi György a perbe fogott és elitéit szombatosok egy részét is ide záratta. 1703-ban Rákóczi Ferenc ostrcmoltatta. 170*4-ben be is vette. A Rákóczi-szabadságharc után pusztult el. Nagysomkuttól a vasúttal párhuzamo­san haladunk északnyugat felé. Puszta- hidegkut után északkalet felé fordul az ut, és a lápost keresztezve már be is érünk Nagybányára. Nagybányát az 1985. októberi szá­munkban ismertettük. KÖVETKEZŐ ÚTVONALUNK; _ KOLOZSVÁRTÓL SZÁSZRÉGENIG Kolzsvártól keleti irányban megyünk és átvágjuk a Mezőséget.- A Mezőség az Erdélyi-medencének dombos része, mely a Szamos, Maros és a két Küküllő között terül el. Nagyobbá részt fátlan kulturszteppe. Eredetileg ligetes tölgyerdők borították. Erdély­nek ősidők óta lakott része, sok pre- hisztorikus leletre bukkantak itt. Talán ez volt a kései krónikákban említett Csigla mezeje, ahol a honfog­lalás idején a székelyek laktak. A Me­zőséget ugyanis szinte körülveszik a Csigla nevű helynevek. A halmok között sok tó van, a völ­gyeik szélesek, és oldalaikon sok helyt láthatjuk a terep megcsúszását (suva- dás). Tavakat már az ősidők áta mester­ségesen létesítettek erre felé. A szép 17.oldal kastélyok a középkorban rendesen tavak mellett épültek. Kolozsvártól Apahidáig már ismerjük az utat, erre utaztunk Nagybánya felé.- Apahida után 13 km-re elágazás nyí­lik déli irányba.- Magyarszovát község mellett van a Szováti-tó s közelében egy növényrezer­vátum, ahol az őshonos növények tenyész­nek.- Pusztakamarás faluban volt a Ke­mény család kastélya. Kemény Zsigmond regényíró a falu egyik házában töltötte utolsó éveit. Itt is temették el, a ház kertje mögötti domboldalban, anyja, Csóka Rozália mellé. Sírkövének már csak maradványai láthatók. A faluban született Sütő Andrási 1927) •- Pusztakamarás után elágazás indul északnak Katona és Gyeke felé a Katonai- és Gyekei-tavak környékére. Innen észak­ra Szentgotthárd következik, a Vass- család egykori kastélyával, még északabb­ra pedig Cege községig húzódik a nagy Cégéi- vagy Hódos-tó. A tavak környékén ősi mesterség volt a halászat, amelyet nyáron vésszel, télen gyalomhálóval vé­geztek. A régi halászeszközök és bodon- hajók a környékbeli múzeumokban látha­tók. Pusztakamarástól 3 km-re kitérőt te­hetünk déli irányba.- Nagysármás hires földgázlelőhely. Az 1908-as években feltárt metángázt először Tordára és Marosujvárra vezet­ték, az 191*1 év tavaszán elkészült ve­zetékeken át.- Mezőszilvás előtt kettéágazik az ut. Egyik ága Marosvásárhely felé vezet. Mi az északi ágon megyünk tovább. Mező- királyfalva mellett keresztezzük a Kom­ló völgyét, majd Faragó és az Egres völgyében levő Magyarfülpös után Beresz- telke az utolsó helység Szászrégenig. Beresztelkén a Bánffyak egyik szép kas­télya látható. Innen Szászrégen már csak 6 kr-re van. Szászrégent egy későbbi útvonal so­rán fogjuk ismertetni. Erdélyi vajdák (folytatás): 1*479-1*493 Báthori István 1*493-1*49*4 Losonci László 1*4-93-1*4-98 Drágffy Bertalan 1*498-1510 Szentgyörgyi Péter 1510-1526 Szapolyai János 1526-1529 Perényi Péter 1529-153**- Báthori István 153*4-1538 Maylád István 1538-15*40 Maylád István és Balassa Imre 1552- 1553 Báthori András 1553- 1556 Dobó István és Kendi Ferenc Ezzel befejeztük az erdélyi vajdák felsorolását. Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom