Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
1986. január Amerikai Magyai Értesítő 17.oldal nek tulajdonított, valójában az 5 tanítványai által festett, de valóban nagy művészi értékű fóoltárkép: Krisztus levétele a keresztről. A képet újabban a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban őrzik.- Salamon-templom az örmények első szamosujvári temploma, 1723-ban épült. A szép kis templomban pompás kora barokk szobrokat láthatunk.- A szamosujvári múzeumot 1904-ben alapították az úgynevezett örmény gyűjteményből .- Füzesmikola Szamosujvártól délkelet felé 6 km-re esik. Hires bucsujáró- hely, Mária-képének csodatevő erőt tulajdonítanak. Itt készítették az üvegre festett, hires szentképeket. Fatemploma 1700 körül épült, szép ikonok láthatók benne. Uj templomának faragványai a régi hagyomány folytatása. Faragott oltára egyedülálló alkotás. Az útvonalunknak ez a szakasza keresztezi a Kis-Szamost és bal partján vezet tovább.- Szentbenedek községet a Dés előtti útelágazáson, jobb kéz felé érjük el.- A szentbenedek! kastély hajdan négy sarokbástyás bencés kolostorerőd volt, amelyet 1593-ban Báthori Zsigmond építtetett át árokkal övezett várkastéllyá. Később a Kornis-családra szállt. A bástyás erődítmény szabálytalan négyszögben veszi körül az épületmagot. Az egész komplexum a különféle időből származó ráépítések és a 1720-ban még reneszánsz modorban készült kaputorony az őrködő egyszarvuakkal és a felvonóhid révén mesehangulatu. Helyiségeiben gyönyörű festett reneszánsz mennyezetek voltak. A második világháború során a kastély elpusztult, értékes gyűjteményei elkallódtak. Közvetlenül Dés előtt, az úttól balra eső Désakna már Déshez tartozik. A rómaiak által is használt, régi sóbányái helyén ma is sós fürdő van.- Dés a hajdani Szolnok-Doboka vármegye székhelye, a Kis- és Nagy-Szamos találkozásánál, 250 m magasságban fekszik. A környéken levő régi erődítmények nyomai bizonyítják, hogy már ősidők ó- ta lakott föld volt ez a terület. Maga Dés régi bányaváros, sóbányáit II. Endre király kezdte müveitetni. A bányák élére kamaragrófot állitott, s a várost szabad királyi várossá emelte. A sót nagyobbrészt tengelyen szállították el, de a Szamoson és a Tiszán vizi utón is. A város sóbányászata 1717 táján megszűnt. A lakosság eredetileg szász telepesekből állt, akik a Hunyadiak korában elmagyarosodtak. Igen hányatott sorsú város volt, sok pusztulást ért meg. Basta annak idején a lakosság nagy részét legyilkoltatta. 1703-ban és 1706-ban a labancok é- gették fel, 1717-ben pedig a krimi tatárok rabolták ki, 1638-ban itt folyt az a szombatosok elleni tömegper, amelyben Besztercén mondtak Ítéletet fej- és jószágvesztésre Ítélvén a szekta tagjait . Dés hires szülötte Pápai Páriz Ferenc (I649-I716) későbbi tudós, nagy- enyedi tanár, orvos, a hires latin-magyar szótár írója. Kolozsvár felől az ut a Rózsahegyet megkerülve a vasútállomás mellet ér a főtérre. A látnivalók jórészt itt tömörülnek. Itt áll az egykori Megyeháza,a Városháza, az 1886-ban épült színház és az egykori ferences kolostor XVIII. századi épülete.- A dési református templom a város legértékesebb műemléke. Egy XIV. századi templom helyére é- pült a XV. század folyamán, késő gótikus stílusban. Később fallal és bástyákkal vették körül. 1551-ben Martinuzzi György javította, s utolsó katolikus plébánosa Litteráti György 1554-ben halt meg. Előbb az unitáriusoké, majd a XVII. században a reformátusoké lett. 1642-ben egy villámcsapás pusztította el mennyezetét, 1706-ban pedig Tiege császári tábornok martalócai dúlták fel belsejét. 1711-ben kezdődött utolsó újjáépítése. Az 1880 táján végzett renoválás során régi várfalait lebontoták, s uj, jellegtelen fallal vették körül. A templom három főrészből áll. A tágas hajóhoz nyugatról a négyszögletes torony, keletről a szentély csatlakozik. A torony 72 m magas, s földszintje teljesen áttört, tulajdonképpen 4 pilléren áll . Hegyes toronysisakja és négy fiatornya van. A déli oldal ablakai és kapuzata mérmüves mestermunkák. A hosszú szentély ferences hatásra vall. Ez különben a templom legősibb része, noha boltozata 1776-1779 között készült.A sok átépítés miatt a templom tengelye nem egyenes. Fejezet nélküli pilléreinek lábazata késő gótikus, s mellettük erősítésül oszlopok állnak. Igen szép az emeletes sekrestye felső szintjének hálóboltozata is. A karzat piros-fehér reneszánsz virágmintáit kék alapon Umling Lőrinc festette. Alatta láthatók régi gótikus karzatmaradványai a XV. század végi lóhereives kőfaragással. A gyönyörű szószéket Sipos Dávid faragta, 1752-ben. Koronája 1779-ből való.- A fejedelmek egykori szállásháza a templomtól északra áll. Báthori és
